Nihilizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nihilizmus egy olyan filozófiai felfogás, eszmerendszer, amely a társadalmi értékeket, és normákat, minden elvet, szabályt, erkölcsi követelményt, törvényt tagad. A cselekvés hiábavalóságát, a lét teljes értelmetlenségét, az emberi haladás hiányát hirdeti. Az elnevezés eredete: nihil (semmi; lat.) + ismus (doktrína, mozgás, gyakorlat; lat)

A pszichiátriában a nihilizmus bizonyos mentális rendellenességekben fellépő olyan tapasztalat vagy élmény, hogy a világ vagy valakinek a teste vagy énje nem létezik.

E szerint a filozófiai álláspont szerint a természetben nincs jelen cél, értelem, jó és rossz az ember által felállított normák nélkül. Ez egy hozzáállás-filozófia, mivel nem egy szigorúan meghatározott irányzat megtagadása. A nihilizmus filozófiájába való eljutás minden gondolkodónak más, ugyanis nem mond semmit arról, hogy mit kellene tennünk. Ezen felfogás szerint létezik egy alkotó vagy legfőbb uralkodó, azonban nem létezik „morál”, valamint nem lehetséges létrehozni egy egységes, világi etikát.

Kettős értéket hordoz: először is a „régi” értékek (moráliák alapján kialakított érték-rendszer) teljes és maradéktalan lerombolásának szükségességét testesíti meg, másodszor azt mondja ki, hogy nem szabad hagyni, hogy a rendszerek tagadása negativista gondolatokat szüljön. A szellem szabad szárnyalását kívánják biztosítani az „aktív nihilisták”, akik szerint a világban végtelen sok lehetőség van, csak ki kell használni, míg a „passzív nihilisták” minden elvet tagadnak, és ez magába foglalja a gondatlanságot és önpusztítást.

A nihilizmust leggyakrabban Friedrich Nietzsche nevével hozzák összefüggésbe, aki azt mondja, hogy nincs szerkezet vagy cél e világon, csak amit mi adunk meg. A nihilizmus, mint cél több aspektusban nyilvánulhat meg a közéletben:

  • ismeretelméleti nihilizmus: tagadja a tudás és az igazság lehetőségét, a szélsőséges kételkedéshez kapcsolódik
  • politikai nihilizmus: szorgalmazza a korábban létrehozott összes politikai, társadalmi és vallási rendelkezés megsemmisítését a jövőbeli fejlődéshez
  • etikai nihilizmus vagy erkölcsi nihilizmus: elveti az abszolút etikai és erkölcsi értékeket; a jó és a rossz/gonosz fogalmát homályosnak tartja, az ezekhez kapcsolódó értékeket csupán az érzelmi és társadalmi nyomás alakította ki
  • egzisztenciális nihilizmus: azt mondja ki, hogy az életnek nincs belső értéke/értelme; az említettek közül a legismertebb vélekedés

Kulturális megjelenései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A televízióban a Seinfeld-show epizódjaiban jelent meg a nihilizmus oly módon, amely nyilvánvalóan megmutatta, hogy a nihilista filozófia szerint a lét értelmetlen, s mindezt ironikus humorral jelenítette meg.

Dadaizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dadaista mozgalom kiindulása az első világháború idejére tehető, amikor az emberek szembesültek a háború sújtotta területek után maradt ürességgel. Ez egy „anti-art”-mozgalom, és a dadaista művészet későbbi leértékelése miatt hívták sokan nihilista felfogásnak.

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes punk zenekarok, (pl.: a Sex Pistols) dalszövegeiben lelhető fel a jövőkép, a jövő hiánya, mely később a munkanélküliek és elégedetlen fiatalok „jelszava” lett (no future).