Tristan Tzara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tristan Tzara
Tristan Tzara and Rene Crevel cropped.jpg
Tzara 1928-ban
Születéskori neve Samuel Rosenstock
Született 1896. április 16.
Mojnest, Román Királyság
Elhunyt 1963. december 25.(67 évesen)
Párizs, Franciaország
Foglalkozása nyelvész
költő
író
diplomata
filmrendező

Tristan Tzara az IMDb-n
Tristan Tzara portréja Tihanyi Lajostól (1926)

Tristan Tzara (román helyesírással: Țara) (Mojnest, Bákó megye, 1896. április 16.Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Samuel Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), zsidó származású román művész, költő és esszéista. Élete nagy részét Franciaországban töltötte.

Tzarát a dadaizmus alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre.

Élete és munkája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dada mozgalom az első világháború idejéből, Zürichből eredeztethető, a Tzara, Hans Arp, és Hugo Ball alkotta művészcsoporttól.

Tzara írta az első dadaista írásokat: La Première Aventure céleste de Monsieur Antipyrine (Antipyrine úr első mennybéli kalandja) (1916), Vingt-cinq poèmes (Huszonöt vers) (1918) [1], valamint a mozgalom kiáltványát, Sept manifestes Dada (Hét Dada kiáltvány) (1924).

Élete meghatározó mozzanata volt, hogy 1919-ben Párizsba költözött, ahol csatlakozott az André Breton, Philippe Soupault és Louis Aragon alkotta csoporthoz, sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukkasztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult.

1929 végén beleunva a nihilizmusba és a destrukcionizmusba, csatlakozott a konstruktívabb szürrealistákhoz. Ideje nagy részét a szürrealizmus és a marxizmus összeegyeztetésére fordította. 1947-49 között a szürrealizmus jegyében együtt dolgozott Joan Miróval, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez.

1937-ben csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz. A 1930-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban a francia Résistance, az ellenállás aktív részese volt. 1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a magyar forradalom szovjet elfojtása ellen.

A politikai tevékenysége közelebb vitte az emberi lét kérdéseihez. Fokozatosan vált lírai költővé. Ezt a művészi korszakát a L'Homme approximatif (A hozzávetőleges ember) (1931), Parler seul (Magában beszélő) (1950), és La Face intérieure (A belső arc) (1953) művei jellemzik.

A párizsi Montparnasse temetőben nyugszik.

Néhány műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Antipyrine úr első mennybéli kalandja (La Première aventure céleste de Monsieur Antipyrine) (1916), az első dadaista mű, és a költő legelső alkotása. A mindent lerombolni szándékozás legfontosabb megnyilvánulása.
  • A szürrealizmus és a háború utáni időszak (1947), e művében a dada és a szürrealizmus története mellett beszámol saját költői elképzeléseiről.
  • A hozzávetőleges ember (Essai sur la situation de la poésie. L'Homme approximatif) (1931)
  • Föld a földön (Terre sur terre) (1946)
  • A belső arc (La Face intérieure) (1953)

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

AA úr az antifilozófus: dadaista kiáltványok és válogatott versek. Orpheusz Könyvkiadó, 1992.

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1986-ban a Francia és a Magyar Írószövetség megalapította a Tristan Tzara fordítói díjat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tristan Tzara témájú médiaállományokat.
  • Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Tristan Tzara témában.