Tristan Tzara
Tristan Tzara (román helyesírással Țara) (Moinești, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész, költő és esszéista. Élete nagy részét Franciaországban töltötte.
Nevét a Dada alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre.
Tartalomjegyzék |
Élete és munkája [szerkesztés]
A Dada mozgalom az első világháború idejéből, Zürichből eredeztethető, Tzara, Hans Arp, és Hugo Ball alkotta művészcsoporttól.
Tzara írta az első dadaista írásokat: La Première Aventure céleste de Monsieur Antipyrine (Antipyrine úr első mennybéli kalandja) (1916), Vingt-cinq poèmes (Huszonöt vers) (1918) [1], valamint a mozgalom kiáltványát, Sept manifestes Dada (Hét Dada kiáltvány) (1924).
Élete meghatározó mozzanata volt, hogy 1919-ben Párizsba költözött, ahol csatlakozott az André Breton, Philippe Soupault és Louis Aragon alkotta csoporthoz, sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukassztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult.
1929 végén beleunva a nihilizmusba és a destrukcionizmusba, csatlakozott a konstruktívabb szürrealistákhoz. Ideje nagy részét a szürrealizmus és a marxizmus összeegyeztetésére fordította. 1947-49 között a szürrealizmus jegyében együtt dolgozott Joan Miróval, aki nyolc képből álló sorozatot festett Tzara műveihez.
1937-ben csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz. A 1930-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban a francia Résistance, az ellenállás aktív részese volt. 1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a magyar forradalom szovjet elfojtása ellen.
A politikai tevékenysége közelebb vitte az emberi lét kérdéseihez. Fokozatosan vált lírai költővé. Ezt a művészi korszakát a L'Homme approximatif (A megközelítőleg ember) (1931), Parler seul (Magában beszélő) (1950), és La Face intérieure (A belső arc) (1953) művei jellemzik.
A párizsi Montparnasse temetőben nyugszik.
Néhány műve [szerkesztés]
- Antipyrine úr első mennybéli kalandja (La Première aventure céleste de Monsieur Antipyrine) (1916), az első dadaista mű, és a költő legelső alkotása. A mindent lerombolni szándékozás legfontosabb megnyilvánulása.
- A szürrealizmus és a háború utáni időszak (1947), e művében a dada és a szürrealizmus története mellett beszámol saját költői elképzeléseiről.
- A hozzávetőleges ember (Essai sur la situation de la poésie. L'Homme approximatif) (1931)
- Föld a földön (Terre sur terre) (1946)
- A belső arc (La Face intérieure) (1953)
Magyarul [szerkesztés]
AA úr az antifilozófus: dadaista kiáltványok és válogatott versek. Orpheusz Könyvkiadó, 1992.
Hatása [szerkesztés]
- 1986-ban a Francia és a Magyar Írószövetség megalapította a Tristan Tzara fordítói díjat.
Forrás [szerkesztés]
- Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
- Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
