A Karamazov testvérek
| Karamazov testvérek | |
| A könyv első kiadásának első oldala | |
| Szerző | Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij |
| Eredeti cím | Братья Карамазовы |
| Ország | Oroszország |
| Nyelv | orosz |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Ру́сский ве́стник |
| Kiadás dátuma | 1880 |
| Magyar kiadó | Európa Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1977 |
| Fordító | Makai Imre |
| ISBN | 963 07 1282 2 |
A Karamazov testvérek Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij legnagyobb és egyben legösszetettebb alkotása, Mihail Bahtyin irodalomtudós által polifon szerkesztésűnek nevezett regény. A többszólamúság itt azt jelenti, hogy a család, a testvérek jelleme és sorsa többféle választ is nyújt a legalapvetőbb erkölcsi kérdésekre, az ember fizikai, szellemi, értelmi és erkölcsi arcát ábrázolja a négy testvérben. Számos jelenet „nem evilági” alakja egy másik regisztert nyit, a transzcendenciát. A sokoldalúan megrajzolt társadalmi tabló előterében a négy fivér az apagyilkosság vádjával szembesül. A legkisebb, Aljosa a részvét figyelmével mindegyik szólamot megérti, sőt elfogadja, hogy a hibák, bűnök az emberhez tartoznak, vagyis a keresztényi megbocsátás eszközével még a leggyalázatosabb bűnt is feloldhatja. A szerző A nagy inkvizítor című fejezetben szembesíti a jézusi igazságot a történelmi válaszadások lehetőségével. Ennek ellenpárja Iván párbeszéde az ördöggel, amely egyrészt a szerző kételyeit fogalmazza meg Iván istentagadásával kapcsolatban, másrészt teret ad a lélek hasadtságának bemutatására. (Az ördög. Iván Fjodorovics lidércálma)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Keletkezése
A Karamazov testvérek (1879-80) – az író utolsó nagy regénye. Először 1879-80 során folytatásokban jelent meg, mégpedig a Русский вестник című [1] című folyóiratban. Dosztojevszkijt halála megakadályozta abban, hogy a tervezett folytatásokat is megírja.
[szerkesztés] Néhány kiemelt jelenet
- A nagy inkvizítor
- Zoszima sztarec élete, tanításai
- Az ördög. Iván Fjodorovics lidércálma
- Az ügyész beszéde
- A védő beszéde
- Iljusecska temetése. Beszéd a kőnél
[szerkesztés] Főbb jellemek
[szerkesztés] Ivan Karamazov
[szerkesztés] Dmitrij Karamazov
[szerkesztés] Aljosa Karamazov
Aljosa Dosztojevszkij regényének a főhőse abban az értelemben, hogy az ideálképzés az ő alakjára épül, a szerző Aljosa további tevékenységét is tervezte, kifejezetten egy eszmény megteremtésének érdekében. Valamelyest Dosztojevszkij így a romantika hagyományát folytatja, és ebben Tolsztoj küldetéstudat-építéséhez hasonlít, amely az orosz realizmus egyik különleges eleme.
[szerkesztés] Fjodor Pavlovics Karamazov
[szerkesztés] Grusenyka Szvetlova
[szerkesztés] Pavel Szmergyakov
Szmergyakov alakjának értelmezése a regény egészének értelmezését hozza magával. A gyilkosság problémája, annak megítélése, a tett helye a szerkezetben középpontba helyezi őt. Egyrészt önéletrajzi elemek teszik roppant feszültté és szinte kitapinthatóvá a figurát és a hozzá kapcsolt eseményeket, így olvashatunk hitelesen az epilepszia kiszolgáltatottságáról, az apa iránti félelemről és lefojtott agresszióról, továbbá érthetjük meg a befolyásolhatóságot és a gyilkos tettig való eljutást, érezhetjük át a törvényen kívüliség, a kirekesztettség rendkívüli érzelmeit. Szmergyakov alakja a három fivér (kivált Aljosa) ellenpólusa, de Iván szerepén keresztül azok hibáinak felnagyítása.
[szerkesztés] Zoszima sztarec
[szerkesztés] Katyerina Ivanovna
[szerkesztés] Kolja Kraszotkin
[szerkesztés] Iljusecska
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Русский вестник (oroszul)
[szerkesztés] Felhasznált források
[szerkesztés] Ajánlott források
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek. Budapest: Európa, MEK. ISBN 963 07 1282 2
- A regényre vonatkozó kutatáshoz jó kiindulópont az az ennek a célnak szentelt honlap, amit a Dartmouth College tart fenn: Researching the Brothers Karamazov (angolul)
- Mihail Bahtyin: Dosztojevszkij poétikájának problémái, Osiris Kiadó, 2001, ISBN 963 389 142 6
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

