Hegelianizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hegelianizmus filozófiai irányzatát Georg Wilhelm Friedrich Hegel teremtette meg. Eszerint minden létező egyértelműen kategorizálható. Hegel fő célja az volt, hogy a valóságot a transzcendens idealizmus szerint ossza kategóriákra.

Filozófiájának lényeges módszere volt egy logikai újítás, a hegeli dialektika: bármely fejlődés tézisek(wd) és antitézisek(wd) összeütközéséből áll, az összeütközések eredménye a szintézis(wd), amely mind a tézis, mind az antitézis előnyeit magában foglalja. (A tézis-antitézis-szintézis hármasságát hegeli triásznak is szokták nevezni.[1]) Ezek után a most létrejött szintézis tézisként viselkedik egy újabb antitézissel szemben, és ezekből létrejön egy újabb szintézis, és így tovább.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Akadkislex I. kötet 738. o.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hegelianism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]