Wuppertal
| Wuppertal | |||
 |
|||
| Wuppertal látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Kormányzati kerület | Düsseldorf | ||
| Kerület | szabad város | ||
| Alapítás éve | kr. e. 16 | ||
| Polgármester | Peter Jung (CDU) | ||
| Irányítószám | 42001–42399 | ||
| Körzethívószám | 0202 | ||
| Rendszám | W | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 2100 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 350 m | ||
| Terület | 168,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Wuppertal
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 51° 16′, k. h. 7° 11′ | |||
| Wuppertal weboldala | |||
Wuppertal város Németország, Észak-Rajna–Vesztfália tartományában, egyben a régió gazdasági és kulturális központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Ruhr-vidéktől délre fekszik,a Wupper folyó mellett, kb. 30 kilométerre keletre Düsseldorftól, 40 kilométernyire északkeletre Kölntől és kb. 23 kilométerre délkeletre Essentől. A város határa 94,5 km, a területén a Wupper 33,9 km hosszú. A legmagasabb pontja a 350 méter magas Lichtscheid.
Története [szerkesztés]
Területén kr. e. 1000 körül telepedtek le az első lakosok. A 7. században germán törzsek telepedtek le. Egy századdal később szász településeket alapítottak a környéken. A 9. században a Frank Birodalom része lett a terület. 874-ben Sonnborgban templomot építettek. A 10. század végén Fliehburg településen volt a kölni érsek egyik rezidenciája.
A mai Wuppertal területén lévő települések legtöbbjét a 11. században említik először az írások: Cronenberg 1050, Barmen 1070, Elberfeld 1161, Schöller 1182, Ronsdorf 1246, Beyenburg 1298, Langerfeld 1304, Dönberg 1355 és Vohwinkel 1356.
A Német-római Birodalom megalapítása után a vidéken nagy méretekben folyt az erdőirtás, amely a 16. századig tartott. 1101-ben Adolf von Berg volt a terület grófja.
Elberfeldet a krónikák 1161-ben említik először. A kölni érsek 1176-ban a települést elzálogosította Engelbert von Berg grófnak. 1444-ben függetlenséget kapott a település és 1530-ban várossá vált. A városi előjogokat csak 1610-ben gyakorolhatta először és 1623-ban bővítették is. 1687. május 22-én 350 ház égett le a városközpontban. A városházát csak 1707-ben építették fel újra.
1815-ben a Porosz Birodalom része lett mint kerületi székhely.
Barmen települést 1070-ben említik először az írások. 1244-ben a város virágzásnak indult Ludvig von Ravensberg grófnak köszönhetően. 1399-ben a frissen alapított Beyenburg része lett. 1808-ban Barmen város felkelt és 1815-ben az Elberfeldi Körzet része lett.
Wuppertal várost 1929. augusztus 1-jén hozták létre Elberfeld, Barmen, Cronenberg, Ronstdorf és Vohwinkel településekből. Ekkor a neve Barmen-Elberfeld. 1930-ban népszavazáson Wuppertal lett a város neve. Ez az egyesítés meglátszik a mai városképen. Ma is két központja van a városnak: Elberfeld és Barmen.
Politika [szerkesztés]
Elberfeld már 1444-ben városi kiváltságokat kapott. Szabadon megválasztott tanácsa, bírója, polgármestere volt. 1807-ben francia megszállás alá került a terület. 1845-ben életbe lépett a rajnai közösségi rendszer, amelyet 1857-től rajnai városi rendszernek neveztek.
Barmenben 1808-tól egy direktor írányította a várost. Allata működött a 2 aldirektor és a 20 tagú törvényhatósági tanács. 1809-től a polgármester lesz a város első embere.
Wuppertal létrehozása után a nácik jelölték ki a polgármestert. A világháború után britek szállták meg a várost. 1949-ben az NSZK része lett.
Városi tanács [szerkesztés]
A városi tanácsot legutóbb 2006 júliusában választottak. A 74 képviselő a következőképpen oszlik el:
| CDU | SPD | Zöldek | FDP | Válsztócsoport | Baloldali párt | REP | független | Szürkék | Összesen | |
| 2004 | 28 | 21 | 9 | 5 | 4 | 3 | 2 | 1 | 1 | 74 |
A következő választás 2009-ben esedékes.
Polgármesterek [szerkesztés]
| Barmen polgármesterei | Elberfeld polgármesterei |
|---|---|
|
|
| Wuppertal polgármesterei | |
|
|
Látnivalók [szerkesztés]
A város híres a függővasútjáról.
- Von der Heydt Múzeum: a belvárosban található múzeum a művészetek bemutatására. Néhány Picasso-festmény is található itt.
- Bergi Villamos Múzeum: Cronenberg-Kohlfurtben található. 1987-ig mutatja be a villamosokat.
- Óramúzeum: Elberfeld belvárosában található.
- Friedrich Engels-Ház: Elberfeld és Barmen határán található.
- Brauhaus: Barmen és környékét mutatja be.
- Wuppertal állatkert
- Történelmi városcsarnok: Johannisbergben található.
- Villanegyed: Elberfeld-West kerületben található. Számos villa található itt.
- Botanikus kert
Közlekedés [szerkesztés]
A vasúthálozat fejlett Wuppertalban. A város a Köln-Hagen, ill. a Düsseldorf-Hagen vasúti pályák mellett fekszik. A főpályaudvar Elberfeldben található. A villamosoknak több végállomása is van Langerfeldben, Unterbarmenben, Steinbeckben, Sonnbornban és az állatkert mellett. Itt üzemel a híres Wuppertali függővasút is.
Több vonal (RE4, RE7, RE13, RB47, RB48, S8, S9, S11) a völgy teljes hosszán jár, menetidejük max. 30 perc.
A városban halad keresztül az A 46-os autópálya, amely Düsseldorfból indul. Az A1-es autópálya Kölnt köti össze Dortmunddal. Sonnborgban találkozik össze az A 46-os és az A 535-ös autópálya.
Testvérvárosai [szerkesztés]
Izrael Beersheba
Németország Berlin-Tempelhof-Schöneberg
Szlovákia Kassa
Lengyelország Legnica
Nicaragua Matagalpa
Franciaország Saint-Étienne- Németország Schwerin
Egyesült Királyság South Tyneside
