Wuppertal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wuppertal
Wuppertal címere
Wuppertal címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Düsseldorf
Kerület szabad város
Alapítás éve kr. e. 16
Polgármester Peter Jung (CDU)
Irányítószám 42001–42399
Körzethívószám 0202
Rendszám W
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 2100 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 350 m
Terület 168,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Wuppertal (Németország)
Wuppertal
Wuppertal
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 16′, k. h. 7° 11′Koordináták: é. sz. 51° 16′, k. h. 7° 11′
Wuppertal weboldala

Wuppertal város Németország, Észak-Rajna-Vesztfália tartományában, egyben a régió gazdasági és kulturális központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ruhr-vidéktől délre fekszik,a Wupper folyó mellett, kb. 30 kilométerre keletre Düsseldorftól, 40 kilométernyire északkeletre Kölntől és kb. 23  kilométerre délkeletre Essentől. A város határa 94,5 km, a területén a Wupper 33,9 km hosszú. A legmagasabb pontja a 350 méter magas Lichtscheid.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén kr. e. 1000 körül telepedtek le az első lakosok. A 7. században germán törzsek telepedtek le. Egy századdal később szász településeket alapítottak a környéken. A 9. században a Frank Birodalom része lett a terület. 874-ben Sonnborgban templomot építettek. A 10. század végén Fliehburg településen volt a kölni érsek egyik rezidenciája.

A mai Wuppertal területén lévő települések legtöbbjét a 11. században említik először az írások: Cronenberg 1050, Barmen 1070, Elberfeld 1161, Schöller 1182, Ronsdorf 1246, Beyenburg 1298, Langerfeld 1304, Dönberg 1355 és Vohwinkel 1356.

A Német-római Birodalom megalapítása után a vidéken nagy méretekben folyt az erdőirtás, amely a 16. századig tartott. 1101-ben Adolf von Berg volt a terület grófja.

Elberfeldet a krónikák 1161-ben említik először. A kölni érsek 1176-ban a települést elzálogosította Engelbert von Berg grófnak. 1444-ben függetlenséget kapott a település és 1530-ban várossá vált. A városi előjogokat csak 1610-ben gyakorolhatta először és 1623-ban bővítették is. 1687. május 22-én 350 ház égett le a városközpontban. A városházát csak 1707-ben építették fel újra.

1815-ben a Porosz Birodalom része lett mint kerületi székhely.

Barmen települést 1070-ben említik először az írások. 1244-ben a város virágzásnak indult Ludvig von Ravensberg grófnak köszönhetően. 1399-ben a frissen alapított Beyenburg része lett. 1808-ban Barmen város felkelt és 1815-ben az Elberfeldi Körzet része lett.

Wuppertal várost 1929. augusztus 1-jén hozták létre Elberfeld, Barmen, Cronenberg, Ronstdorf és Vohwinkel településekből. Ekkor a neve Barmen-Elberfeld. 1930-ban népszavazáson Wuppertal lett a város neve. Ez az egyesítés meglátszik a mai városképen. Ma is két központja van a városnak: Elberfeld és Barmen.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elberfeld már 1444-ben városi kiváltságokat kapott. Szabadon megválasztott tanácsa, bírója, polgármestere volt. 1807-ben francia megszállás alá került a terület. 1845-ben életbe lépett a rajnai közösségi rendszer, amelyet 1857-től rajnai városi rendszernek neveztek.

Barmenben 1808-tól egy direktor írányította a várost. Allata működött a 2 aldirektor és a 20 tagú törvényhatósági tanács. 1809-től a polgármester lesz a város első embere.

Wuppertal létrehozása után a nácik jelölték ki a polgármestert. A világháború után britek szállták meg a várost. 1949-ben az NSZK része lett.

Városi tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi tanácsot legutóbb 2006 júliusában választottak. A 74 képviselő a következőképpen oszlik el:

CDU SPD Zöldek FDP Válsztócsoport Baloldali párt REP független Szürkék Összesen
2004 28 21 9 5 4 3 2 1 1 74
Verteilung der Sitze des Rates der Stadt Wuppertal nach Parteien.PNG

A következő választás 2009-ben esedékes.

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barmen polgármesterei Elberfeld polgármesterei
  • 1855–1879 Wilhelm August Bredt
  • 1879–1898 Friedrich Wilhelm Wegner
  • 1898–1899 Johannes Gustav Brodzina
  • 1899–1906 August Lentze
  • 1906–1912 Georg Voigt
  • 1912–1929 Paul Hartmann (DDP)
  • 1814–1837 Johann Rütger Brüning
  • 1837–1851 Johann Adolph von Carnap
  • 1851–1872 Karl Emil Lischke
  • 1873–1899 Adolf Hermann Jaeger
  • 1900–1919 Wilhelm Funck
  • 1919–1920 Paul Hopf
  • 1920–1929 Max Kirschbaum
Wuppertal polgármesterei
  • 1930 Dr. Paul Hartmann (DDP)
  • 1931–1937 Julius Friedrich (DVP)
  • 1937 Wilhelm Eberhard Gelberg, (NSDAP)
  • 1937–1940 Robert Friedrich, képviselő (NSDAP)
  • 1940–1945 Heinz Gebauer (NSDAP)
  • 1945 Eugen Thomas
  • 1945–1946 Hans Bremme (CDU)
  • 1946 Eugen Richter (FDP)
  • 1946–1948 Robert Daum (SPD)
  • 1948–1949 Otto Schmidt (CDU)
  • 1949–1951 Robert Daum (SPD), 2. hivatali idő
  • 1951–1956 Heinrich Schmeißing (CDU)
  • 1956–1961 Hermann Herberts (SPD)
  • 1961–1964 Heinz Frowein (CDU)
  • 1964–1969 Hermann Herberts (SPD), 2. hivatali ideje
  • 1969–1970 Johannes Rau (SPD)
  • 1970–1984 Gottfried Gurland (SPD)
  • 1984–1996 Ursula Kraus (SPD)
  • 1996–2004 Hans Kremendahl (SPD)
  • 2004 óta Peter Jung (CDU)

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város híres a függővasútjáról.

  • Von der Heydt Múzeum: a belvárosban található múzeum a művészetek bemutatására. Néhány Picasso-festmény is található itt.
  • Bergi Villamos Múzeum: Cronenberg-Kohlfurtben található. 1987-ig mutatja be a villamosokat.
  • Óramúzeum: Elberfeld belvárosában található.
  • Friedrich Engels-Ház: Elberfeld és Barmen határán található.
  • Brauhaus: Barmen és környékét mutatja be.
  • Wuppertal állatkert
  • Történelmi városcsarnok: Johannisbergben található.
  • Villanegyed: Elberfeld-West kerületben található. Számos villa található itt.
  • Botanikus kert

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasúthálozat fejlett Wuppertalban. A város a Köln-Hagen, ill. a Düsseldorf-Hagen vasúti pályák mellett fekszik. A főpályaudvar Elberfeldben található. A villamosoknak több végállomása is van Langerfeldben, Unterbarmenben, Steinbeckben, Sonnbornban és az állatkert mellett. Itt üzemel a híres Wuppertali függővasút is.

Több vonal (RE4, RE7, RE13, RB47, RB48, S8, S9, S11) a völgy teljes hosszán jár, menetidejük max. 30 perc.

Autópályák (piros), Szövetségi út (sárga) és vasút (fekete) Wuppertalban

A városban halad keresztül az A 46-os autópálya, amely Düsseldorfból indul. Az A1-es autópálya Kölnt köti össze Dortmunddal. Sonnborgban találkozik össze az A 46-os és az A 535-ös autópálya.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wuppertal témájú médiaállományokat.