1930

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1930 más naptárakban
Gergely-naptár 1930
Ab urbe condita 2683
Bahái naptár 86 – 87
Berber naptár 2880
Bizánci naptár 7438 – 7439
Buddhista naptár 2474
Burmai naptár 1292
Dzsucse-naptár 19
Etióp naptár 1922 – 1923
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1985 – 1986
Shaka Samvat 1852 – 1853
Kali juga 5031 – 5032
Holocén naptár 11930
Iráni naptár 1308 – 1309
Japán naptár 2590 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4626–4627
Kopt naptár 1646 – 1647
Koreai naptár 4263
Muszlim naptár 1348 – 1349
Örmény naptár 1379
ԹՎ ՌՅՀԹ
Thai szoláris naptár 2473
Zsidó naptár 5690 – 5691

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek

Évek: 19251926192719281929193019311932193319341935

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 2. – Párizsban kegyelmet kap, és hazatérhet a királypárti Leon Daudet újságíró, akit korábban hívei szöktettek ki a börtönből Belgiumba. Az üggyel akkoriban sokat foglalkozik az európai sajtó.
  • január 4. – Megkezdődik a Hágai Konferencia, amelynek programpontjai között a magyar jóvátétel kérdése is szerepel.
  • január 20.
    • A Hágai Konferencián döntés születik, Magyarország visszakapja pénzügyi szuverenitását. A konferencián hazánkat Bethlen István miniszterelnök képviseli. A konferencia lezárja az osztrák, a német és a bolgár jóvátétel kérdését, a magyart csak részben.
    • A szovjet hadiflotta két hadihajója az 1923-as egyezmények ellenére áthalad a Dardanellákon a Fekete-tengerre, ezzel alapvetően megváltoztatva saját javára a térség katonai egyensúlyát. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
  • január 22. – Ünnepélyesen megnyílik Londonban a Tengeri Leszerelési Konferencia az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán részvételével.
  • január 30. – Az első rádiószonda elindul a Szovjetunióban.

Február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • február 1.
    • Jugoszláv királynak a szerbiai, montenegrói és boszniai mohamedán egyházak egyesítését kimondó egyházrendelete érvénybe lép.[1]
    • A Szovjetunióban rendeletre elkobozzák a kulákgazdaságoknak nyilvánítottak felszereléseit. Ezzel párhuzamosan megkezdődnek a kitelepítések Szibéria távoli vidékeire. (Több mint 1 millió embert érint első időszakban)[2]
  • február 6.Olaszország és Ausztria barátsági szerződést ír alá Rómában.
  • február 10. – Francia-Indokínában felkelés tör ki. A francia gyarmati hadsereg, hamar leveri a vietnamiak autonóm törekvéseit.
  • február 14. – Romániában magas rangú bukaresti tisztviselőket tartóztatnak le, mert kémkedtek a szovjetunió számára.[3]
  • február 14. – A világgazdasági válság egyre erősebben érezteti hatását Magyarországon. A növekvő munkanélküliségről tárgyal Bethlen István (politikus) miniszterelnök a szociáldemokratákkal
  • február 18.Clyde Tombaugh felfedezi a Plutot.
  • február 20. – Prágában a magyar nagykövet jegyzékben tiltakozik a cseh lapokban megjelent Horthy Miklós kormányzót támadó, és sértő cikkek miatt.[4]

Március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április 2. – A munkanélküliek nagyszabású tüntetést szerveznek a parlament előtt Budapesten, amely az ülésteremben éles vitákhoz vezet.
  • április 4. – Romániában Dobrescu kolozsvári tartomány-igazgató betiltja a magyar nyelv használatát a megyei és községi elöljáróságokon.[6]
  • április 6. – A Szovjetunióban megalapítják a Lenin-rend kitüntetést
  • április 16.Anglia és Szovjetunió magas szintű kereskedelmi megállapodást ír alá.
  • április 18. – Indiában a brit fennhatóság ellen lázadás tör ki, Chittagong városában feltörik és kirabolják a lázadók a fegyverraktárat.
  • április 22.Londonban véget ér a Tengerészeti Konferencia. Anglia, Japán, Egyesült Államok egyezményt ír alá, amely 1936-ig szabályozza (növeli) a három ország tengeri haderejét.
  • április 25. - A magyar honvédelmi minisztériumban lezárult a korrupciós ügyek kapcsán végrehajtott tisztogatás, néhány újabb letartóztatással.[7]
  • április 30. – Csehszlovák kormány jegyzéket intéz a magyar kormányhoz, amelyben bejelenti az új megemelt agrárvámok tényét. A magyar kormány elfogadja a búza és rozsvám emelést, de a korábban nem szereplő liszt vámtételt elutasítja. Ez rövidesen szerződés nélküli állapothoz, majd vám-háború kialakulásához vezet a két ország között.

Május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • május 4. – Indában letartóztatják két egymást követő nap Mahatma Gandhit.
  • május 5.Spanyolországban köztársasági tüntetések kezdődnek.
  • május 6. – Iránban földrengés pusztít (7,3 Richter-skála) az áldozatok száma közel 4000 ember.
  • május 8.
    • Londonban megszakad Anglia-Egyiptom között zajló tárgyalás. Henderson külügyminiszter kijelenti Anglia nem törekszik megegyezése, a brit status quo fenntartása miatt.
    • A Hlinka-vezette Szlovák Néppárt a prágai parlamentben másodszor nyújtja be a szlovák autonómia tervezetét.
  • május 17.
    • Aristide Briand közzéteszi az egyesült Európa tervét az un. Briand-memorandumban.
    • Benito Mussolini firenzei beszédében éles hangon érvelt az új olasz-flottaprogram mellett.
  • május 1921. – Szent-Iványi József családi birtokán megalakul a csehszlovákiai magyar írók politikamentes közös szervezete, a Szentiváni Kúria.
  • május 23.Málta szigetén a brit érdekeket szolgáló Strickland miniszterelnök ellen merényletet követnek a nacionalisták.
  • május 2325. – Újabb nagy árzuhanás a New York-i tőzsdén.[8]
  • május 24.Bombay utcáin közel 600 ezer indiai tüntet a brit uralom ellen. (A tüntetés este véres zavargássá válik.)[9]

Június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 3.
    • Francia kormány diplomáciai úton javasolja az olasz-francia tengeri flotta növelés kölcsönös befagyasztását.
    • Cseh kezdeményezésre kétoldalú tárgyalások kezdődnek Budapesten, a cseh-magyar vámháború feloldására
  • június 5. – A Brit kormány elutasítja a La Manche csatorna alatt létesítendő alagút tervét
  • június 7. – Romániában Károly trónörökös váratlanul Bukarestbe érkezik, Iuliu Maniu hívására
  • június 8. – egy törvénymódosítást követően a trónörökös II. Károly román király néven megkoronázzák
  • június 13. – Romániában Iuliu Maniu egy nézeteltérés miatt lemond, és Mironescu külügyminiszter veszi át a kormány irányítását. Egy napos elnöksége után újból Iuliu Maniu veszi át a hatalmat.[6]
  • június 14. – Kereskedelmi Pót-egyezményt írt alá Ausztria és Magyarország az agrár vámok szabályozására, a cseh-magyar vámháborúhoz hasonló helyzetek kivédésére.
  • június 18.Egyiptom miniszterelnöke, Nachad pasa lemond, mert a király nem ratifikálja az alkotmányt védő törvényeket. Kormányválság kezdődik, amely a kormány lemondásához vezet.
  • június 20. – Az agrárvámok egyoldalú cseh bevezetése miatt a lengyel kormány is elzárkózik a csehszlovák-lengyel "vámbéke" egyezmény ratifikálása elől.
  • június 21.
    • Franciaországban életbe lép, az új hadkötelezettségi törvény, amely egy évben határozza meg a kötelező szolgálat idejét.
    • Egyiptomban Siky pasa alakít kormányt
  • június 30.
    • Krakkóban nagy gyűlésen követelik a lengyel államfő lemondását, diktatórikus vezetési metódusa miatt.
    • Az utolsó francia katona is elhagyja megszállt Rajna-vidéket

Július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • július 3. – 18 kormánypárti és 15 ellenzéki képviselő ellen bűnvádi eljárás indul Lengyelországban a Krakkói nagygyűlésen hozott határozat miatt.[10]
  • július 5.Herczeg Ferenc (író) és Eckhardt Tibor Londonban tárgyal a Revíziós Liga képviseletében Lord Rothermere politikussal.
  • július 7.Johann Schober osztrák kancellár Budapesten hivatalos tárgyalásokat folytat
  • július 12.
    • A romániai Bukovinában a vasgárda újabb véres zavargásokat rendez az ott élő zsidó lakosság ellen. Sok a sérült, a halottak számáról eltérő adatok látnak napvilágot.
    • Németországban a birodalmi gyűlés elveti a pénzügyminiszter adómódosító javaslatait, amivel az államháztartás deficitjét kívánja mérsékelni. Ez éles vitát vált ki.
  • július 15.Londonban az Interparlamentáris Unió megkezdi tanácskozását.
  • július 16. – A német pénzügyminiszter a demokratikus elveket félretéve, szükségrendelettel lépteti érvénybe az adótörvényeket, ami országos felháborodást vált ki.
  • július 18.Berlinben a szükségrendelet felfüggesztése miatt Heinrich Brüning kormánya lemond és Paul von Hindenburg engedélyezte a Reichstag feloszlatását.
  • július 22.
    • Román kezdeményezésre Agrárkonferencia kezdődik Bukarestben, amely egy Délkeleti Gazdasági Blokk kialakítását célozza meg. Román, magyar, jugoszláv, bolgár, csehszlovák küldöttek nem jutottak megállapodásra, a cseh részről támasztott nehézségek miatt. A jó francia kapcsolatokat ápoló cseh kormány később is vétőjogával élt hasonló helyzetekben.
    • Koblenzben leszakad egy ponton híd a rajnai ünnepségek során. 38-an meghaltak, az ünnepség félbe szakad.
    • A romániai Jászvásár körzetében a vasgárda újabb antiszemita zavargásokat provokál.
  • július 23. – Bari és Nápoly közötti területeket erős földrengés rázza meg. Közel 3000 halott, a sebesültek száma több, mint 4000
  • július 29.Törökország jegyzékben tiltakozik az iráni kormánynál a sorozatos kurd határsértések miatt

Augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • augusztus 1.Edvard Beneš kezdeményezésére megalakítják a Kisantant hírlapíróinak szövetségét. A sajtószövetség központját Prágában, míg a sajtópropaganda irodát Bécsben állítják fel.
  • augusztus 11.Gottfried Treviranus a megszállt német területek minisztere éles hangú beszédet mond Berlinben a német köztársaság születésnapján. A beszéd támadja a francia és lengyel német határokat, reményét fejezi ki, hogy "eljön az idő, amikor Németország meg tudja indítani a harcot jogaiért"[11] A beszéd Európa szerte tiltakozási hullámot vált ki.
  • augusztus 12. – A Perzsa határszakaszon, a kurdokat üldöző török hadsereg egységei átlépik a határt, amely nemzetközi konfliktushoz vezet.
  • augusztus 13.Párizsban, Varsóban németellenes tiltakozások kezdődnek a Treviranus beszéd miatt.
  • augusztus 14. – Indiában, a nagy erőkkel Pesavar városát támadó afrida törzseket visszaszorítják az angolok
  • augusztus 17. – Budapesten megkezdődnek a Szent Imre év főbb ünnepségei.
  • augusztus 19.
    • A romániai Konstanca kikötőjébe brit hadihajók érkeznek. A szovjet külügyminisztérium az ellene való erődemonstrációnak minősíti a brit baráti látogatást. Januárban, nemzetközi egyezményeket felrúgva, épp a szovjet hadiflotta alakította át a térség katonai egyensúlyát, ezért reagál élénken a szovjet fél - nyilatkozza az angol külügyminisztérium.
    • Litvániában két diák merényletet követ el Rusteika őrnagy, a titkosrendőrség vezetője ellen.
  • augusztus 25.
    • Lengyelországban, a centristák és a baloldaliak által kezdeményezett tüntetések zavargásokba mennek át. Jozef Pilsudski erőteljes fellépést sürget, majd átveszi a hatalmat Slawek miniszterelnöktől, és kormányt alakít.
    • Peruban győz a katonai junta. Augusto B. Leguía köztársasági elnök az Almirante cirkálóra menekül.
  • augusztus 28. – A Kelet-közép európai államok Varsóban gazdasági értekezleteztet tartanak, erőik összegzésére. Határozat születik, a konferencia évenkénti megtartására.
  • augusztus 27.
    • Luis Miguel Sánchez Cerro tábornokot bízzák meg Peruban kormányalakítással.
    • A budapesti főkapitány betiltása ellenére mégis az utcára mennek sok ezren tiltakozni a munkanélküliség ellen.
  • augusztus 28.Horthy Miklós a tatabányai bányatelepen tett látogatásakor beszédet mond az utcai tüntetések ellen.
  • augusztus 29. – Argentínában, Brazíliában, Kubában forradalmi mozgalmak törnek ki, közel egy időben.
  • augusztus 30.
  • augusztus 31. – Lengyelország több városában zajos tüntetéseken tiltakoznak a berlini Treviranus beszédben említett keleti határok revíziója ellen.

Szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szeptember 1.
    • Az olasz - francia határhoz közel nagyszabású francia hadgyakorlat kezdődik.
    • Az olaszországi Triesztben megkezdődik a titkos jugoszláv Orjuna-csoport 18 tagjának pere. 99 esetben elkövetett gyilkossággal, kémkedéssel, merénylettel, felforgató tevékenységgel vádolják a jugoszláv fiatalembereket.
    • Budapesten a hatóságok tilalma ellenére "néma tüntető sétán" tiltakoznak sok ezren a munkanélküliség ellen. A tüntetés véres zavargássá válik, amikor a rendőrség a fegyverét használja. Több mint száz sebesült, több halott.
  • szeptember 2. – Az olasz-jugoszláv határszakaszon véres incidensre kerül sor. Két horvát civil és egy olasz járőr életét veszti, több sérült.
  • szeptember 6.
    • A kormány elégtelen válságkezelése ellen tiltakozó, előre meghirdetett munkás tüntetés - addig soha nem látott rendőri készültség közepette - incidens nélkül zajlik Budapesten.
    • Az olaszországi Triesztben halálra ítélt Orjuna-csoport tagokon végrehajtják az ítéletet.
    • Argentínában győz a forradalom. José Félix Uriburu tábornok lemondásra kényszeríti Hipólito Yrigoyen elnököt, és Enrique Martínez alelnököt.
  • szeptember 8. – Magyarországon Vass József (politikus) népjóléti miniszter váratlanul meghal.
  • szeptember 10.Lengyelországban letartóztatják a parlamenti ellenzék vezetőit.[12] Egyebek között a volt miniszterelnököt, Vitost is.
  • szeptember 11. – Kitör a régóta nem aktív Stromboli vulkán.
  • szeptember 12. – Változás a szovjet kultusz tárca élén. Anatolij Lunacsarszkij helyett Andrej Bubnov lesz a művelődési népbiztos.[13]
  • szeptember 14.
    • Lengyelország több városában kormányellenes tüntetések kezdőnek, több helyen véres összetűzésekre kerül sor.
    • Németországban választásokat tartanak, amelyen a nemzeti szocialisták előre törnek. (18%)
  • szeptember 14. – A spanyol médiákban eltörlik a cenzúra intézményét.
  • szeptember 23.
    • Megrekednek a francia-olasz tengeri leszerelési tárgyalások.
    • Chilében katonai hatalomátvétel veszi kezdetét.
  • szeptember 26. – Az osztrák kormány beadja lemondását.
  • szeptember 27. – Carl Vaugoin alakít kormányt Ausztriában. Belügyminisztere Ernst Rüdiger von Starhemberg herceg, az ausztrofasizmus képviselője, Heimwehr-vezető.
  • szeptember 30. – Megnyílik a szegedi szeminárium.

Október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

November[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • november 2. - Etiópiában császárrá koronázzák I. Hailé Szelassziét.
  • november 11. - Csehszlovákiában életbe lép az új mezőgazdasági törvény, amely limitálja a külföldi őrlendő gabona mennyiségét. Ez a magyar búzaexport ellehetetlenülését hozza. A cseh-magyar vámháború elmélyüléseként értékelik a lépést Budapesten.
  • november 13. - A jugoszláviai Szabadkán államellenes bűncselekmény vádjával letartóztatnak 30 magyar nemzetiségű lakost, többek között a magyar párt elnökét is (Sántha György).
  • november 14. - Egy Sagoya nevű fiatalember merényletet követ le a japán miniszterelnök, Osati Hamaguchi ellen.
  • november 16. - Lengyelországban általános választásokat tartanak. Józef Piłsudski pártja korábbinál több, 240 mandátummal kerül be a parlamentbe.
  • november 21. - A kormány beterjeszti a német birodalmi tanács elé, a közalkalmazotti bércsökkenést, ami nagy vitát vált ki.
  • november 25. - Szovjetunióban újabb koncepciós per kezdődik. Ezúttal a műszaki főiskolák professzorait vádolják meg diverziós tevékenységgel.[13]
  • november 27. - A csehszlovákiai magyar kisebbség képviselői petíciót intéznek a Nemzetek Szövetségéhez, amelyben felhívják a figyelmet a cseh népszámlálási adatok kozmetikázására a magyar nemzetiségek valódi statisztikai számarányát csökkentve.
  • november 28. - Olaszországban 12%-al csökkentik a képviselői béreket a gazdasági válság kapcsán.[14]
  • november 29. - Ausztriában Carl Vaugoin kormánya beadja lemondását.

December[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • december 3. – A Nemzeti Sportuszoda átadása a budapesti Margit-szigeten.
  • december 4.
    • Franciaországban, egy bizalmi szavazás kapcsán megbukik a Tardieu-kormány.
    • Lengyelországban a köztársasági elnök elfogadja Józef Pilsudski lemondását, és Walery Slawek lesz a miniszterelnök. Pilsudski megmarad hadügyminiszternek.
  • december 10. - Magyarországon egyesül az Agrár Párt, a Független Kisgazda és Földmíves párttal. Az új párt neve: Független Kisgazda, Földműves és Polgári Agrár Párt. Elnöke Szijj Bálint.
  • december 12. - Théodore Steeg alakít kormányt Franciaországban
  • december 13. - Spanyol kormánycsapatok leverik az előző nap kitört lázadást, amelyet a Jaca helyőrség egy része, és a hozzájuk csatlakozott madridi diákok robbantottak ki.
  • december 15. - Spanyolországban kiújul a köztársasági mozgalom. Ezúttal a madridi reptér pilótái lázadnak fel, de a kormánycsapatok órák alatt visszaállítják a rendet.
  • december 16. - A cseh-magyar vámháború kapcsán, a lejáró szerződések meg nem újítása miatt, kereskedelmi szerződés nélküli állapot következik be.
  • december 17. - Magyarországon, a népjóléti minisztériumban nagyszabású visszaéléseket lelepleznek le. Wekerle azonnali vizsgálatot rendel el.
  • december 19.
    • A népjóléti minisztériumban feltárt visszaélések kivizsgálására Bethlen elrendeli a legfőbb állami számvevőszéki átvilágítást, és pénzügyi államtitkárt nevez ki a vizsgálat élére.
    • Kitör az indonéziai Merapi vulkán, elpusztítva számos falut. 1300 fő a halottak száma.
    • A Szovjetunióban a Népbiztosok Tanácsa elnökét, Alekszej Rikovot, Buharin szövetségesét, felmentik, helyére Vjacseszlav Mihajlovics Molotov politikust nevezik ki.
  • december 22. - Budapesten választásokat tartanak, de a városháza erőviszonyai nagyjából változatlanok maradnak.

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 a politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Radics Elemér: A dunatáj / III. kötet, 492. old.
  2. Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '90, Ráció Kiadó Kft. 1989. ISSN 0238-3748 / 174. oldal
  3. Pesti Hírlap 1931 évi Nagy Naptára - 46. oldal
  4. Pesti Hírlap 1931 évi Nagy Naptára - 36. oldal
  5. Pesti Hírlap 1931 - évi Nagy Naptára - 36.old.
  6. ^ a b Radics Elemér: A dunatáj / III. kötet, 1946. Bp., 494. old.
  7. Pesti Hírlap 1931 évi Nagy Naptára / 37. oldal
  8. Babus Endre: A két válságperiódus néhány fontos eseménye. In.: HVG. 2013/51-52. szám, 20. oldal, ISSN 1217-9647
  9. Pesti Hírlap 1931 évi Nagy Naptára - 49. oldal
  10. Pesti Hírlap 1931 évi Nagy Naptára - 50. oldal
  11. Pesti Hírlap 1931 évi Nagy Naptára, 52 oldal.
  12. Radics Elemér: A dunatáj / III. kötet, 1946. Bp., 497. old.
  13. ^ a b Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '90, Ráció Kiadó Kft. 1989. ISSN 0238-3748 / 175. oldal
  14. Pesti Hírlap 1932 évi Nagy Naptára / 43. oldal

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Sir Chandrasekhara Venkata Raman
Kémiai Hans Fischer
Orvosi-fiziológiai Karl Landsteiner
Irodalmi Sinclair Lewis
Béke Nathan Söderblom