1930

1930 más naptárakban
Gergely-naptár	1930
Ab urbe condita	2683
Bahái naptár	86 – 87
Berber naptár	2880
Bizánci naptár	7438 – 7439
Buddhista naptár	2474
Burmai naptár	1292
Etióp naptár	1922 – 1923
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1985 – 1986
Shaka Samvat	1852 – 1853
Kali juga	5031 – 5032
Holocén naptár	11930
Iráni naptár	1308 – 1309
Japán naptár	2590 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4626–4627
Kopt naptár	1646 – 1647
Koreai naptár	4263
Muszlim naptár	1348 – 1349
Örmény naptár	1379 ԹՎ ՌՅՀԹ
Thai szoláris naptár	2473
Zsidó naptár	5690 – 5691

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek

Évek: 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934 – 1935

Események

Január

• január 2. – Párizsban kegyelmet kap, és hazatérhet a királypárti Leon Daudet újságíró, akit korábban hívei kiszöktettek a börtönből át Belgiumba. Az üggyel ekkor sokat foglalkozik az európai sajtó
• január 4. – Megkezdődik a Hágai Konferencia, amely egyebek között a magyar jóvátétel kérdését is programja között tartja.
• január 20.
  • A Hágai Konferencián döntés születik, Magyarország visszakapja pénzügyi szuverenitását. A konferencián hazánkat Bethlen István (politikus), miniszterelnök képviseli. A konferencia lezárja az Osztrák, a Német, és a Bolgár jóvátétel kérdését, a Magyart csak részben.
  • Szovjet hadiflotta két hadihajója az 1923-as egyezmények ellenére áthalad a Dardanellákon át a Fekete-tengerre, ezzel javára, alapvetően megváltoztatva a térség katonai egyensúlyát. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
• január 22. – Ünnepélyesen megnyílik Londonban a Tengeri Leszerelési Konferencia Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, és Japán részvételével.
• január 30. – Az első rádiószonda elindul a Szovjetunióban.

Február

• február 1.
  • Jugoszláv királynak a szerbiai, montenegrói és boszniai mohamedán egyházak egyesítését kimondó egyházrendelete érvénybe lép.
  • A Szovjetunióban rendeletre elkobozzák a kulákgazdaságoknak nyilvánítottak felszereléseit. Ezzel párhuzamosan megkezdődnek a kitelepítések Szibéria távoli vidékeire. (Több mint 1 millió embert érint első időszakban)
• február 6. – Olaszország és Ausztria barátsági szerződést ír alá Rómában.
• február 10. – Francia-Indokínában felkelés tör ki. A francia gyarmati hadsereg, hamar leveri a vietnamiak autonóm törekvéseit.
• február 14. – Romániában magas rangú bukaresti tisztviselőket tartóztatnak le, mert kémkedtek a szovjetunió számára.
• február 14. – A világgazdasági válság egyre erősebben érezteti hatását Magyarországon. A növekvő munkanélküliségről tárgyal Bethlen István (politikus) miniszterelnök a szociáldemokratákkal
• február 18. – Clyde Tombaugh felfedezi a Plutot.
• február 20. – Prágában a magyar nagykövet jegyzékben tiltakozik a cseh lapokban megjelent Horthy Miklós kormányzót támadó, és sértő cikkek miatt.

Március

• március 3. – Indiában Mahátma Gandhi az alkirálynak átadott ultimátumában bejelenti a passzív rezisztencia megkezdését.
• március 5. – Párizsban értekezlet kezdődik, az eddig lezáratlan háborús jóvátételek ügyében, amely során a Kisantant államok újabb, számukra kedvező határozati javaslatot tesznek Magyarországgal szemben
• március 7. – Országos ünnepség keretei között ünneplik meg Csehszlovákia megalapítójának, Tomáš Garrigue Masaryk elnöknek 80-dik születésnapját Csehszlovákia szerte.
• március 16. – Lengyelországban a Bartel-kormány lemond
• március 18. – A magyar parlamentben Wekerle Sándor pénzügyminiszter benyújtja az 1930-1931-évi költségvetést (1398 millió pengő)
• március 24. – Párizsban a jóvátételi konferencián nehézségek támadnak, emiatt Bethlen István (politikus) magyar miniszterelnököt a helyszínre kéretik.
• március 27. – Lemondásra kényszerül a Hermann Müller (politikus) vezette kormány Németországban, mert a szociális juttatások csökkentését ellenezte saját pártja.
• március 28.
  • Konstantinápoly hivatalos új neve ezen túl "Isztambul" lesz
  • Párizsban aláírják az un. Keleti Jóvátétel egyezményét, amely lezárja a korábban nyitottan maradt magyar jóvátétel kérdését is.
• március 29. – Lengyelországban Józef Piłsudski államfőhöz közeli Slawek alakít kormányt
• március 31.
  • Angol-Egyiptomi konferencia nyílik Londonban a két ország egymáshoz való viszonyának rendezésére
  • Az amerikai moziforgalmazók és filmgyártók szövetsége (MPAA) cenzúrát vezet be a filmekre, amely korlátozás meghatározza a következő 40 év filmtermését. Szigorúan szabályozzák, és igen konkrétan meghatározzák a nézők elé kerülő politikai, vallási, és szexuális tartalmakat.
  • Etiópiában lázadás tör ki

Április

• április 2. – A munkanélküliek nagyszabású tüntetést szerveznek a parlament előtt Budapesten, amely az ülésteremben éles vitákhoz vezet.
• április 4. – Romániában Dobrescu kolozsvári tartomány-igazgató betiltja a magyar nyelv használatát a megyei és községi elöljáróságokon.
• április 6. – A Szovjetunióban megalapítják a Lenin-rend kitüntetést
• április 16. – Anglia és Szovjetunió magas szintű kereskedelmi megállapodást ír alá.
• április 18. – Indiában a brit fennhatóság ellen lázadás tör ki, Chittagong városában feltörik és kirabolják a lázadók a fegyverraktárat.
• április 22. – Londonban véget ér a Tengerészeti Konferencia. Anglia, Japán, Egyesült Államok egyezményt ír alá, amely 1936-ig szabályozza (növeli) a három ország tengeri haderejét.
• április 25. - A magyar honvédelmi minisztériumban lezárult a korrupciós ügyek kapcsán végrehajtott tisztogatás, néhány újabb letartóztatással.
• április 30. – Csehszlovák kormány jegyzéket intéz a magyar kormányhoz, amelyben bejelenti az új megemelt agrárvámok tényét. A magyar kormány elfogadja a búza és rozsvám emelést, de a korábban nem szereplő liszt vámtételt elutasítja. Ez rövidesen szerződés nélküli állapothoz, majd vám-háború kialakulásához vezet a két ország között.

Május

• május 4. – Indában letartóztatják két egymást követő nap Mahatma Gandhit
• május 5. – Spanyolországban köztársasági tüntetések kezdődnek.
• május 6. – Iránban földrengés pusztít (7,3 Richter-skála) az áldozatok száma közel 4000 ember
• május 8.
  • Londonban megszakad Anglia-Egyiptom között zajló tárgyalás. Henderson külügyminiszter kijelenti Anglia nem törekszik megegyezése, a brit status quo fenntartása miatt.
  • A Hlinka-vezette Szlovák Néppárt a prágai parlamentben másodszor nyújtja be a szlovák autonómia tervezetét.
• május 17.
  • Aristide Briand közzéteszi az egyesült Európa tervét az un. Briand-memorandumban
  • Benito Mussolini firenzei beszédében éles hangon érvelt az új olasz-flottaprogram mellett
• május 19–21. – Szent-Iványi József családi birtokán megalakul a csehszlovákiai magyar írók politikamentes közös szervezete, a Szentiváni Kúria.
• május 23. – Málta szigetén a brit érdekeket szolgáló Strickland miniszterelnök ellen merényletet követnek a nacionalisták.
• május 24. – Bombay utcáin közel 600 ezer indiai tüntet a brit uralom ellen. A tüntetés este véres zavargássá válik.

Június

• június 3.
  • Francia kormány diplomáciai úton javasolja az olasz-francia tengeri flotta növelés kölcsönös befagyasztását.
  • Cseh kezdeményezésre kétoldalú tárgyalások kezdődnek Budapesten, a cseh-magyar vámháború feloldására
• június 5. – A Brit kormány elutasítja a La Manche csatorna alatt létesítendő alagút tervét
• június 7. – Romániában Károly trónörökös váratlanul Bukarestbe érkezik, Iuliu Maniu hívására
• június 8. – egy törvénymódosítást követően a trónörökös II. Károly román király néven megkoronázzák
• június 13. – Romániában Iuliu Maniu egy nézeteltérés miatt lemond, és Mironescu külügyminiszter veszi át a kormány irányítását. Egy napos elnöksége után újból Iuliu Maniu veszi át a hatalmat.
• június 14. – Kereskedelmi Pót-egyezményt írt alá Ausztria és Magyarország az agrár vámok szabályozására, a cseh-magyar vámháborúhoz hasonló helyzetek kivédésére.
• június 18. – Egyiptom miniszterelnöke, Nachad pasa lemond, mert a király nem ratifikálja az alkotmányt védő törvényeket. Kormányválság kezdődik, amely a kormány lemondásához vezet.
• június 20. – Az agrárvámok egyoldalú cseh bevezetése miatt a lengyel kormány is elzárkózik a csehszlovák-lengyel "vámbéke" egyezmény ratifikálása elől.
• június 21.
  • Franciaországban életbe lép, az új hadkötelezettségi törvény, amely egy évben határozza meg a kötelező szolgálat idejét.
  • Egyiptomban Siky pasa alakít kormányt
• június 30.
  • Krakkóban nagy gyűlésen követelik a lengyel államfő lemondását, diktatórikus vezetési metódusa miatt.
  • Az utolsó francia katona is elhagyja megszállt Rajna-vidéket

Július

• július 3. – 18 kormánypárti és 15 ellenzéki képviselő ellen bűnvádi eljárás indul Lengyelországban a Krakkói nagygyűlésen hozott határozat miatt.
• július 5. – Herczeg Ferenc (író) és Eckhardt Tibor Londonban tárgyal a Revíziós Liga képviseletében Lord Rothermere politikussal.
• július 7. – Johann Schober osztrák kancellár Budapesten hivatalos tárgyalásokat folytat
• július 12.
  • A romániai Bukovinában a vasgárda újabb véres zavargásokat rendez az ott élő zsidó lakosság ellen. Sok a sérült, a halottak számáról eltérő adatok látnak napvilágot.
  • Németországban a birodalmi gyűlés elveti a pénzügyminiszter adómódosító javaslatait, amivel az államháztartás deficitjét kívánja mérsékelni. Ez éles vitát vált ki.
• július 15. – Londonban az Interparlamentáris Unió megkezdi tanácskozását.
• július 16. – A német pénzügyminiszter a demokratikus elveket félretéve, szükségrendelettel lépteti érvénybe az adótörvényeket, ami országos felháborodást vált ki.
• július 18. – Berlinben a szükségrendelet felfüggesztése miatt Heinrich Brüning kormánya lemond és Paul von Hindenburg engedélyezte a Reichstag feloszlatását.
• július 22.
  • Román kezdeményezésre Agrárkonferencia kezdődik Bukarestben, amely egy Délkeleti Gazdasági Blokk kialakítását célozza meg. Román, magyar, jugoszláv, bolgár, csehszlovák küldöttek nem jutottak megállapodásra, a cseh részről támasztott nehézségek miatt. A jó francia kapcsolatokat ápoló cseh kormány később is vétőjogával élt hasonló helyzetekben.
  • Koblenzben leszakad egy ponton híd a rajnai ünnepségek során. 38-an meghaltak, az ünnepség félbe szakad.
  • A romániai Jászvásár körzetében a vasgárda újabb antiszemita zavargásokat provokál.
• július 23. – Bari és Nápoly közötti területeket erős földrengés rázza meg. Közel 3000 halott, a sebesültek száma több, mint 4000
• július 29. – Törökország jegyzékben tiltakozik az iráni kormánynál a sorozatos kurd határsértések miatt

Augusztus

• augusztus 1. – Edvard Beneš kezdeményezésére megalakítják a Kisantant hírlapíróinak szövetségét. A sajtószövetség központját Prágában, míg a sajtópropaganda irodát Bécsben állítják fel.
• augusztus 11. – Gottfried Treviranus a megszállt német területek minisztere éles hangú beszédet mond Berlinben a német köztársaság születésnapján. A beszéd támadja a francia és lengyel német határokat, reményét fejezi ki, hogy "eljön az idő, amikor Németország meg tudja indítani a harcot jogaiért" A beszéd Európa szerte tiltakozási hullámot vált ki.
• augusztus 12. – A Perzsa határszakaszon, a kurdokat üldöző török hadsereg egységei átlépik a határt, amely nemzetközi konfliktushoz vezet.
• augusztus 13. – Párizsban, Varsóban németellenes tiltakozások kezdődnek a Treviranus beszéd miatt.
• augusztus 14. – Indiában, a nagy erőkkel Pesavar városát támadó afrida törzseket visszaszorítják az angolok
• augusztus 17. – Budapesten megkezdődnek a Szent Imre év főbb ünnepségei.
• augusztus 19.
  • A romániai Konstanca kikötőjébe brit hadihajók érkeznek. A szovjet külügyminisztérium az ellene való erődemonstrációnak minősíti a brit baráti látogatást. Januárban, nemzetközi egyezményeket felrúgva, épp a szovjet hadiflotta alakította át a térség katonai egyensúlyát, ezért reagál élénken a szovjet fél - nyilatkozza az angol külügyminisztérium.
  • Litvániában két diák merényletet követ el Rusteika őrnagy, a titkosrendőrség vezetője ellen.
• augusztus 25.
  • Lengyelországban, a centristák és a baloldaliak által kezdeményezett tüntetések zavargásokba mennek át. Jozef Pilsudski erőteljes fellépést sürget, majd átveszi a hatalmat Slawek miniszterelnöktől, és kormányt alakít.
  • Peruban győz a katonai junta. Augusto B. Leguía köztársasági elnök az Almirante cirkálóra menekül.
• augusztus 28. – A Kelet-közép európai államok Varsóban gazdasági értekezleteztet tartanak, erőik összegzésére. Határozat születik, a konferencia évenkénti megtartására.
• augusztus 27.
  • Luis Miguel Sánchez Cerro tábornokot bízzák meg Peruban kormányalakítással.
  • A budapesti főkapitány betiltása ellenére mégis az utcára mennek sok ezren tiltakozni a munkanélküliség ellen.
• augusztus 28. – Horthy Miklós a tatabányai bányatelepen tett látogatásakor beszédet mond az utcai tüntetések ellen.
• augusztus 29. – Argentínában, Brazíliában, Kubában forradalmi mozgalmak törnek ki, közel egy időben.
• augusztus 30.
  • Ignacy Mościcki elnök feloszlatja a lengyel parlamentet. Kijelöli, hogy a Szejm (lengyel) november 16-án, a szenátus november 23-án választ.
  • Peruban elfogják és letartóztatják a volt köztársasági elnököt, Augusto B. Leguíát.
• augusztus 31. – Lengyelország több városában zajos tüntetéseken tiltakoznak a berlini Treviranus beszédben említett keleti határok revíziója ellen.

Szeptember

• szeptember 1.
  • Az olasz - francia határhoz közel nagyszabású francia hadgyakorlat kezdődik.
  • Az olaszországi Triesztben megkezdődik a titkos jugoszláv Orjuna-csoport 18 tagjának pere. 99 esetben elkövetett gyilkossággal, kémkedéssel, merénylettel, felforgató tevékenységgel vádolják a jugoszláv fiatalembereket.
  • Budapesten a hatóságok tilalma ellenére "néma tüntető sétán" tiltakoznak sok ezren a munkanélküliség ellen. A tüntetés véres zavargássá válik, amikor a rendőrség a fegyverét használja. Több mint száz sebesült, több halott.
• szeptember 2. – Az olasz-jugoszláv határszakaszon véres incidensre kerül sor. Két horvát civil és egy olasz járőr életét veszti, több sérült.
• szeptember 6.
  • A kormány elégtelen válságkezelése ellen tiltakozó, előre meghirdetett munkás tüntetés - addig soha nem látott rendőri készültség közepette - incidens nélkül zajlik Budapesten.
  • Az olaszországi Triesztben halálra ítélt Orjuna-csoport tagokon végrehajtják az ítéletet.
  • Argentínában győz a forradalom. José Félix Uriburu tábornok lemondásra kényszeríti Hipólito Yrigoyen elnököt, és Enrique Martínez alelnököt.
• szeptember 8. – Magyarországon Vass József (politikus) népjóléti miniszter váratlanul meghal.
• szeptember 10. – Lengyelországban letartóztatják a parlamenti ellenzék vezetőit. Egyebek között a volt miniszterelnököt, Vitost is.
• szeptember 11. – Kitör a régóta nem aktív Stromboli vulkán.
• szeptember 12. – Változás a szovjet kultusz tárca élén. Anatolij Lunacsarszkij helyett Andrej Bubnov lesz a művelődési népbiztos.
• szeptember 14.
  • Lengyelország több városában kormányellenes tüntetések kezdőnek, több helyen véres összetűzésekre kerül sor.
  • Németországban választásokat tartanak, amelyen a nemzeti szocialisták előre törnek. (18%)
• szeptember 14. – A spanyol médiákban eltörlik a cenzúra intézményét.
• szeptember 23.
  • Megrekednek a francia-olasz tengeri leszerelési tárgyalások.
  • Chilében katonai hatalomátvétel veszi kezdetét.
• szeptember 26. – Az osztrák kormány beadja lemondását.
• szeptember 27. – Carl Vaugoin alakít kormányt Ausztriában. Belügyminisztere Ernst Rüdiger von Starhemberg herceg, az ausztrofasizmus képviselője, Heimwehr-vezető.
• szeptember 30. – Megnyílik a szegedi szeminárium.

Október

• október 5. - Megkezdi ülését a balkáni államok konferenciája Athénben
• október 13. - Németországban megnyílik az új nemzeti gyűlés. Ennek kapcsán a Nemzeti Szocialisták több helyen is zavargásokat provokálnak, kirakatokat törnek, autókat gyújtanak fel.
• október 14. - Fasiszta puccskísérletet hiúsítanak meg Finnországban.
• október 18. - Bolgár kezdeményezésre ismét Agrár konferenciára kerül sor Bukarestben. Egyik fő témája egy esetleges Délkeleti Gazdasági Blokk kialakítása. Nem születik határozat.
• október 21. – Először osztják ki a Corvin-láncot és a Corvin-koszorút.
• október 22. – Az erdélyi magyarok memorandumban sürgetik a román királyt a kisebbségi törvény létrehozására.
• október 23. - Brazíliában, magas rangú katonatisztek egy csoportja lemondásra kényszerítik az államelnököt.
• október 24. – Megnyílik a Balsai Tisza-híd.
• október 25. – III. Borisz, bolgár cár feleségül veszi III. Viktor Emánuel olasz király lányát Assisiben, az esküvőn részt vesz a Duce is.
• október 30. - Görög-török barátsági, döntő-bírósági szerződést kötnek a felek.

November

• november 2. - Császárrá koronázzák Etiópiában I. Hailé Szelassziét.
• november 11. - Csehszlovákiában életbe lép az új mezőgazdasági törvény, amely limitálja a külföldi őrlendő gabona mennyiségét. Ez a magyar búzaexport ellehetetlenülését hozza. A cseh-magyar vámháború elmélyüléseként értékelik a lépést Budapesten.
• november 13. - A jugoszláviai Szabadkán államellenes bűncselekmény vádjával letartóztatnak 30 magyar nemzetiségű lakost, többek között a magyar párt elnökét is (Sántha György).
• november 14. - Egy Sagoya nevű fiatalember merényletet követ le a japán miniszterelnök, Osati Hamaguchi ellen.
• november 16. - Lengyelországban általános választásokat tartanak. Józef Pilsudski pártja korábbinál több, 240 mandátummal kerül be a parlamentbe.
• november 21. - A kormány beterjeszti a német birodalmi tanács elé, a közalkalmazotti bércsökkenést, ami nagy vitát vált ki.
• november 25. - Szovjetunióban újabb koncepciós per kezdődik. Ezúttal a műszaki főiskolák professzorait vádolják meg diverziós tevékenységgel.
• november 27. - A csehszlovákiai magyar kisebbség képviselői petíciót intéznek a Nemzetek Szövetségéhez, amelyben felhívják a figyelmet a cseh népszámlálási adatok kozmetikázására a magyar nemzetiségek valódi statisztikai számarányát csökkentve.
• november 28. - Olaszországban 12%-al csökkentik a képviselői béreket a gazdasági válság kapcsán.
• november 29. - Ausztriában Carl Vaugoin kormánya beadja lemondását.

December

• december 3. – A Nemzeti Sportuszoda átadása a budapesti Margit-szigeten.
• december 4.
  • Franciaországban, egy bizalmi szavazás kapcsán megbukik a Tardieu-kormány.
  • Lengyelországban a köztársasági elnök elfogadja Józef Pilsudski lemondását, és Walery Slawek lesz a miniszterelnök. Pilsudski megmarad hadügyminiszternek.
• december 10. - Magyarországon egyesül az Agrár Párt, a Független Kisgazda és Földmíves párttal. Az új párt neve: Független Kisgazda, Földműves és Polgári Agrár Párt. Elnöke Szijj Bálint.
• december 12. - Théodore Steeg alakít kormányt Franciaországban
• december 13. - Spanyol kormánycsapatok leverik az előző nap kitört lázadást, amelyet a Jaca helyőrség egy része, és a hozzájuk csatlakozott madridi diákok robbantottak ki.
• december 15. - Spanyolországban kiújul a köztársasági mozgalom. Ezúttal a madridi reptér pilótái lázadnak fel, de a kormánycsapatok órák alatt visszaállítják a rendet.
• december 16. - A cseh-magyar vámháború kapcsán, a lejáró szerződések meg nem újítása miatt, kereskedelmi szerződés nélküli állapot következik be.
• december 17. - Magyarországon, a népjóléti minisztériumban nagyszabású visszaéléseket lelepleznek le. Wekerle azonnali vizsgálatot rendel el.
• december 19.
  • A népjóléti minisztériumban feltárt visszaélések kivizsgálására Bethlen elrendeli a legfőbb állami számvevőszéki átvilágítást, és pénzügyi államtitkárt nevez ki a vizsgálat élére.
  • Kitör az indonéziai Merapi vulkán, elpusztítva számos falut. 1300 fő a halottak száma.
  • A Szovjetunióban a Népbiztosok Tanácsa elnökét, Alekszej Rikovot, Buharin szövetségesét, felmentik, helyére Vjacseszlav Mihajlovics Molotov politikust nevezik ki.
• december 22. - Budapesten választásokat tartanak, de a városháza erőviszonyai nagyjából változatlanok maradnak.

Az év témái

1930 a filmművészetben

• A kék angyal (rend. Josef von Sternberg), főszereplő: Marlene Dietrich

1930 az irodalomban

• Miss Marple első ízben bukkan fel Agatha Christie: Gyilkosság a paplakban című regényében.
• Radnóti Miklós – Pogány köszöntő

1930 a zenében

• Kodály Zoltán: Galántai táncok.

1930 a politikában

• szeptember 1. – a Nagy Budapesti Munkástüntetés, megközelítőleg 150 ezer ember részvételével.
• október 12. – Békésen néhány, az Egységes Pártból kilépő kisgazda létrehozza a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot

1930 a sportban

• július 13.–július 30. 1930-as labdarúgó-világbajnokság, Uruguay Világbajnok: Uruguay
• Ökölvívó Európa-bajnokság Budapesten. A magyar csapatból Énekes István, Széles János és Szabó Gyula bajnoki címet nyer.
• Az Újpest nyeri az NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.

Születések

• január 3. – Gaál Gabriella magyar nótaénekesnő († 2010)
• január 8. – Novák Éva úszónő, tizenötszörös magyar bajnok († 2005)
• január 20. – Egon Bondy cseh író, költő, filozófus († 2007)
• január 30. – Gene Hackman amerikai színész
• február 3. – Csoóri Sándor magyar költő, író, politikus
• február 4. – Kibédi Varga Áron hollandiai magyar irodalomtörténész, esztéta, költő, az MTA tagja
• február 9. – Petrovics Emil Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2011)
• február 12. – Soós Imre színész († 1957)
• február 25. – Gyöngyössy Imre filmrendező, forgatókönyvíró († 1994)
• február 26. – Csapody István botanikus, természetvédő († 2002)
• március 6. – Mitró György olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó († 2010)
• március 10. – Iharos Sándor magyar futóbajnok († 1996)
• március 31. – Gáll András romániai magyar író, újságíró, publicista
• április 3. – Helmut Kohl politikus, a német egység megvalósítója
• április 4. – Simai Mihály közgazdász, az MTA tagja
• április 11. – Anton Szandor LaVey a Sátán egyházának alapítója és főpapja volt, emellett író, okkultista, színész és zenész († 1997)
• április 18. – Kovács Dénes hegedűművész († 2005)
• április 20. – Zsoldos Péter sci-fi író († 1997)
• április 21. – Beney Zsuzsa magyar költő, író, esszéista, tüdőgyógyász szakorvos († 2006)
• április 22. – Gyurkó László író, újságíró († 2007)
• május 19. – Kálmán Rudolf Emil amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, az MTA tagja
• május 21. – Czigány Judit színművésznő († 2000)
• május 28. – Komáromi Tibor magyar labdarúgó († 2008)
• június 13. – Ryszard Kukliński a Lengyel Néphadsereg ezredese volt, aki 1971–1981 között az Amerikai Egyesült Államok javára kémkedett a Varsói Szerződésről, ezzel a CIA legfontosabb informátora volt a keleti blokkban († 2004)
• június 16. – Zsigmond Vilmos operatőr
• június 23. – Sárosi Katalin magyar táncdalénekes († 2000)
• június 24. – Claude Chabrol francia filmrendező († 2010)
• június 26. – Sławomir Mrożek lengyel író, drámaíró
• július 2. – Petro Mikolajovics Lizanec (Lizanec Péter) ruszin-ukrán nyelvész, egyetemi tanár
• július 21. – Malcolm McKenna amerikai paleontológus († 2008)
• augusztus 1. – Grósz Károly miniszterelnök († 1996)
• augusztus 2. – Soros György magyar származású amerikai üzletember
• augusztus 3. – Lévai Sándor bábszínész, báb- és díszlettervező, „Süsü” tervezője († 1997)
• augusztus 5. – Neil Armstrong amerikai űrhajós († 2012)
• augusztus 9. – Jakó Géza orvos, sebész, fül- és gégegyógyász, az MTA tagja
• augusztus 21. – Margit snowdoni grófné, II. Erzsébet brit királynő húga. († 2002)
• augusztus 21. – Sajdik Ferenc magyar grafikus, karikaturista, rajzfilmrendező
• augusztus 27. – Galgóczi Erzsébet író († 1989)
• szeptember 1. – Tóth János Kossuth-díjas operatőr
• szeptember 11. – Juhász Gyula történész, az MTA tagja († 1993)
• szeptember 11. – T. Sós Vera matematikus, akadémikus
• szeptember 17. – Gyulay Endre a Szeged-csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke
• szeptember 19. – Papp Ferenc nyelvész, szlavista, a számítógépes nyelvészet magyarországi atyja, az MTA tagja († 2001)
• szeptember 23. – Ray Charles amerikai zongorista, énekes († 2004)
• október 1. – Philippe Noiret francia színész († 2006)
• október 4. – Soproni József zeneszerző
• október 7. – Berek Kati kétszeres Jászai Mari-díjas, kiváló művész, A Nemzet Színésze
• október 10. – Harold Pinter Nobel-díjas angol író († 2008)
• október 10. – Temes Judit olimpiai bajnok úszó
• október 28. – Dobos László szlovákiai író, politikus
• október 31. – Csikai Gyula fizikus, az MTA tagja
• november 3. – Száraz György író († 1987)
• november 16. – Salvatore Riina olasz gyilkos, tagja és utolagosan főnőke a Cosa Nostra (magyarul: mi ügyünk) maffiozó egyesületnek
• november 18. – Maróti Lajos József Attila-díjas magyar költő, író († 1982)
• november 24. – Rozsnyói Sándor olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok atléta, akadályfutó
• december 3. – Jean-Luc Godard francia filmrendező
• december 14. – Kállay Ilona színésznő († 2005)
• december 21. – Für Lajos történész, politikus
• december 23. – Mezei András magyar író, költő, szerkesztő († 2008)

Halálozások

• február 23. – Horst Wessel német nemzetiszocialista (* 1907)
• március 16. – Miguel Primo de Rivera spanyol katonatiszt, diktátor (* 1870)
• április 2. – Zauditu etióp császárnő (* 1876)
• április 14. – Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz(szovjet) költő (* 1893)
• április 22. – Jeppe Aakjaer dán költő, író (* 1866)
• május 7. – Kovách Aladár levéltáros, etnográfus, múzeumigazgató (* 1860)
• május 13. – Fridtjof Nansen norvég sarkkutató (* 1861)
• július 15. – Auer Lipót világhírű magyar hegedűs, tanár, karmester és zeneszerző (* 1845)
• szeptember 8. – Vass József katolikus pap, politikus (* 1891)
• szeptember 16. – Korb Flóris építész (* 1860)
• szeptember 18. – Lipót bajor királyi herceg a Wittelsbach-házból származó bajor királyi herceg, a bajor királyi hadsereg tisztje, majd a német császári hadseregben tábornagy (* 1846)
• szeptember 22. – Szakovics József, a magyarországi szlovének nyelvének ápolója és védője (* 1874)
• szeptember 30. – Rátz László tanár (* 1863)
• december 27. – Farkas Gyula matematikus, fizikus, az MTA tagja (* 1847)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Sir Chandrasekhara Venkata Raman
Kémiai	Hans Fischer
Orvosi-fiziológiai	Karl Landsteiner
Irodalmi	Sinclair Lewis
Béke	Nathan Söderblom