Gyulay Endre
| Gyulay Endre | |
![]() |
|
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Gyulay Endre |
| Született | Battonya, 1930. szeptember 17. (82 éves) |
| Nemzetiség | |
| Munkássága | |
| Vallás | katolikus |
|
|
|
| Hivatal | csanádi püspök |
| Hivatali idő | 1987. július 4. – 2006. augusztus 25. |
| Elődje | Udvardy József |
| Utódja | Kiss-Rigó László |
Gyulay Endre (Battonya, 1930. szeptember 17.) a Szeged-csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én született Battonyán. 9 éves korában meghalt az édesanyja.
Szegedi piarista diák volt. Teológiai tanulmányait 1948-52 között végezte Szegeden, a Hittudományi Főiskolán. A Szegedi Dómban szentelték pappá 1951. október 21-én.
Segédlelkészként tevékenykedett 1953-55 között Röszkén, 1955-57 között Ásotthalmon, 1957-60 között Gyulán. Kinevezett plébános 1960-63-ig Domaszéken, 1963-70 között Mezőhegyesen, majd templomigazgató 1970-72-ig Makón.
1972-től retorika tanár és lelki igazgató a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. Tanárként is oktatott, szervezte az ifjúsági pasztorációt az egyházmegyében. Az ő munkálkodása nyomán született meg a Szent-Gellért napi katolikus ifjúsági találkozó, előbb a Tarjánvárosi Plébánián, majd a Dómban. Tanított a Levelező Teológián is.
1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templomot és a plébánia épületét tataroztatta és a szegények pasztorációjával foglalkozott. 1987. június 5-én tette közzé II. János Pál Pál 3 új püspök kinevezését: Egerben Seregély István, Szombathelyen Konkoly István és Szegeden Gyulay Endre lett az új főpásztor. 1987. július 4-én került sor Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyés püspök fölszentelésére a szegedi székesegyházban. Püspöki jelmondata: Föltámadott... ne féljetek! (SURREXIT... NOLITE TIMERE)
1988-ban a Szent István napi ünnepségeket szervezte meg Szegeden. 1989-től segítette a szerzetesek Szegedre történő visszatérését. A ferencesek az ő közreműködésével kapták vissza alsóvárosi kolostorukat és a Havas Boldogasszony templomot. Fontos feladatának tekintette a katolikus iskolák megindítását: a piaristák és az Iskolanővérek újra megnyitották középiskolájukat a városban, valamint újra megtelepedtek Szegeden a jezsuiták, akik a szegedi felsőoktatásban tevékenykednek. Egyházmegyei fenntartású iskolákat is sikerült újraindítani: Makón, Gyulán, Békéscsabán, Endrődön, Szentesen, Mezőtúron. Ezenkívül katolikus óvodákat is alapítottak az egyházmegye több településén. 1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagja. Közéleti író, számos újságban írt aktuális közéleti cikkeket és tv-nyilatkozatai kapcsán a magyar püspökök közül a legismertebb közéleti szereplővé vált.
1993-ban a Délmagyarország című napilap által megtartott közvéleménykutatás szerint Szegeden az Év embere címet kapta.
Kezdeményezte a Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb és testvériesebb világot c. országos körlevelének megalkotását és vezette az ezzel kapcsolatos vitát.
1995-ben megrendezte a Szeged-Csanádi Egyházmegye Zsinatát, megalkotta annak pasztorációs tervét. Püspöksége alatt épült a 100 fős értelmi fogyatékosok otthona a Kálvária sugárúton, Domaszék-Zöldfáson pedig egyházmegyei lelki gyakorlatos centrum létesült. 1989-90-ben az Erdélybe irányuló európai segélyakció vezetője. Tevékenyen részt vett az 1991-es pápalátogatás előkészítésében. 1993-ban megszervezte az Egyetemi Lelkészséget a városban. 1994-ben Egyházmegyei Krízismegoldó Otthont hoz létre. Ugyanebben az évben nyílt meg a Szent Imre Egyetemi Kollégium a Londoni körúton. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében, olyan helyeken, ahol addig nem volt, vagy a meglévő kápolna kicsinek bizonyult a hívek befogadására, többek között Domaszéken, Szentmihály-telepen. Szorgalmazta a Szegedi Dóm felújítását.
1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt.
2000. május 21-én Szeged díszpolgára lett.
2006. augusztus 26-ától a Szeged-Csanádi egyházmegye élén utódja Kiss-Rigó László.
2009. augusztus 22-én Ásotthalom díszpolgárává választották.[1]
Titkosszolgálati kapcsolata [szerkesztés]
A Hódmezővásárhely önkormányzata által 2010. február 5-én nyilvánosságra hozott és az önkormányzati weboldalon közzétett titkosszolgálati dokumentumok[2] tanúsága szerint, Gyulay Endre Bélát (szül. hely, idő: Battonya, 1930. szeptember 17., an.: Breuer Mária) a III/III-as szervek 1987. május 26-án, "Bogár Zoltán" fedőnéven sikeresen beszervezték. A beszervezési ÁBTL-6 kartonon besorolása titkos megbízott ("tmb."), beszervezésének alapjául "hazafias" indoklás szerepel, foglalkoztatási vonalaként az "egyházi reakció" területét határozták meg.
Megjelent művei [szerkesztés]
- Jézus feléd is nyújtja kezét. Bába Kiadó, Szeged, 2008.
- Imaéletünk és szentségeink. Bába Kiadó, Szeged, 2011.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Új Ember: Pap – életközelben (interjú)
- Maga módján püspök – Máté-Tóth András teológus értékelése
- Délmagyarország: Gyulay Endre búcsúzik hivatalától (interjú)
|
előző püspök |
csanádi püspök |
következő püspök |


