Gyulay Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulay Endre
Gyulay Endre mpp.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Gyulay Endre
Született 1930. szeptember 17. (84 éves)
Battonya
Nemzetiség magyar magyar
Munkássága
Vallás katolikus

Hivatal csanádi püspök
Hivatali idő 1987. július 4.
2006. augusztus 25.
Elődje Udvardy József
Utódja Kiss-Rigó László

Gyulay Endre (Battonya, 1930. szeptember 17.) a Szeged-csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én született, Battonyán. Kilencéves korában elvesztette az édesanyját.

Szegedi piarista diák volt. Teológiai tanulmányait 1948-52 között végezte Szegeden, a Hittudományi Főiskolán. A Szegedi Dómban szentelték pappá 1951. október 21-én.

Segédlelkészként tevékenykedett 1953-55 között Röszkén, 1955-57 között Ásotthalmon, 1957-60 között Gyulán. Kinevezett plébános 1960-tól 1963-ig Domaszéken, 1963-70 között Mezőhegyesen, majd templomigazgató 1970-től 1972-ig, Makón.

1972-től retorika tanár és lelki igazgató a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. Tanárként is oktatott, szervezte az ifjúsági pasztorációt az egyházmegyében. Az ő munkálkodása nyomán született meg a Szent Gellért-napi katolikus ifjúsági találkozó, előbb a tarjánvárosi plébánián, majd a Dómban. Tanított a levelező teológián is.

1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templomot és a plébánia épületét tataroztatta és a szegények pasztorációjával foglalkozott. 1987. június 5-én tette közzé II. János Pál Pál három új magyar püspök kinevezését: Egerben Seregély István, Szombathelyen Konkoly István és Szegeden Gyulay Endre lett az új főpásztor. 1987. július 4-én a Szeged-Csanádi egyházmegye püspökévé a szegedi székesegyházban szentelték föl. Püspöki jelmondata: „Föltámadott... ne féljetek!” (SURREXIT... NOLITE TIMERE)

1988-ban a Szent István napi ünnepségeket szervezte meg, Szegeden. 1989-től segítette a szerzetesek Szegedre történő visszatérését. A ferencesek az ő közreműködésével kapták vissza alsóvárosi kolostorukat és a Havas Boldogasszony templomot. Fontos feladatának tekintette a katolikus iskolák megindítását: a piaristák és a Kalocsai Iskolanővérek újra megnyitották középiskolájukat a városban, valamint újra megtelepedtek Szegeden a jezsuiták, akik a szegedi felsőoktatásban tevékenykednek. Egyházmegyei fenntartású iskolákat is sikerült újraindítania: Makón, Gyulán, Békéscsabán, Endrődön, Szentesen és Mezőtúron. Ezenkívül katolikus óvodákat is alapított az egyházmegye több településén. 1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagja. Közéleti író, számos újságban írt aktuális közéleti cikkeket és tévényilatkozatai kapcsán a magyar püspökök közül a legismertebb politikai szereplővé vált.

1993-ban a Délmagyarország című napilap által megtartott közvéleménykutatás alapján Szegeden az Év embere címet kapta.

Kezdeményezte a Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb és testvériesebb világot c. országos körlevelének megalkotását és vezette az ezzel kapcsolatos vitát.

1995-ben megrendezte a Szeged-Csanádi Egyházmegye Zsinatát, megalkotta annak pasztorációs tervét. Püspöksége alatt épült a 100 fős értelmi fogyatékosok otthona a Kálvária sugárúton, Domaszék-Zöldfáson pedig egyházmegyei lelki gyakorlatos centrum létesült. 1989-90-ben az Erdélybe irányuló európai segélyakció vezetője. Tevékenyen részt vett az 1991-es pápalátogatás előkészítésében. 1993-ban megszervezte az Egyetemi Lelkészséget a városban. 1994-ben Egyházmegyei Krízismegoldó Otthont hozott létre. Ugyanebben az évben nyílt meg a Szent Imre Egyetemi Kollégium a Londoni körúton. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében, olyan helyeken, ahol addig nem volt, vagy a meglévő kápolna kicsinek bizonyult a hívek befogadására, többek között Domaszéken, Szentmihály-telepen. Szorgalmazta a Szegedi Dóm felújítását.

Felajánlás - Szent Gellért-templom, Szeged

1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt.

2000. május 21-én a főpásztort tevékenysége elismeréseként Szeged városa díszpolgárává választotta.

2006. augusztus 26-tól a Szeged-Csanádi egyházmegye élén utódja Kiss-Rigó László.

2009. augusztus 22-én Ásotthalom díszpolgárává választották.[1]

2013. június 9-én 18 órakor a szegedi székesegyházban pappá szentelésének 60. évfordulóját ünnepelték az összegyűlt hívek. Gyulay Endre gyémántmiséjének emlékképére a 2. Korintusi levél 12,9-t választotta: „Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben lesz teljessé. Legszívesebben tehát gyöngeségeimmel dicsekszem..., mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős.”

Gyémántmise - bevonulás

Részlet a gyémántmise homíliájából:

„... Végül szeretném megmutatni, mi alakult ki bennem az ötéves szemináriumi idő alatt. Utolsó, szentelés előtti este volt, akkori spirituális, páter Hunya már nagyon beteg volt, nem volt köztünk. Magyar Károly szólt úgy este 8 óra után: »Hát akkor holnap majd valakinek meg kellene köszönni a szentelést. Ott lesz a püspök úr, meg káplánok, hát akkor légyszíves és majd készülj föl rá.« Hát nem mondom, hogy olyan nagyon egyszerű éjszakám volt, de végig kellett gondolnom, hogy mi lesz a jövőnk? És ekkor 3 fa jutott eszembe.

Ahhoz, hogy ebben a papságban helyt tudjon állni valaki, ahhoz a jegenyéhez kell hasonlítani. A nyárfa, a jegenye, amely magasra nő, mind magasabbra, az égig ugyan nem ér, de fölviszi az ember tekintetét egészen az Istenig. Nem lehet imádság nélkül, nem lehet Isten felé való hűség nélkül, nem lehet önmegtagadás nélkül, nem lehet buzgóság nélkül élni. Ez az első nagy tanítás az Isten részéről, ez az, amit meg kell fogni, mert ez lesz az alapja és a gyökere mindennek. Az imádságos élet, az Istenszeretet, a bűnbánat szentsége és minden egyéb, ami a kegyelem bőségét biztosítja…

Aztán a másik fa. 1953-ban vagyunk. Elnéztem már régebben is azokat a magyar akácokat. A homokon, ahol minden kipusztul, lenyomják a gyökereiket, viharban néha egy picit meghajolnak, de csak egy-két centire, nem úgy, mint egyéb fa, majdnem hogy földig. Állnak, stabilan, maradéktalan hűséggel abban a földben, amibe ágyazták, a magyar földben. És jöhet akármilyen vihar, állnak a viharral szembenézve, a küldetésükben, hogy szebbé tegyék ezt a földet. Megállni Rákosi, Kádár idejében csak az Isten kegyelmével lehetett. Mint ahogy az akácok is az Istentől kapták, hogy ilyen gyökérzetük és ilyen erejük legyen.

Igen, vaskos, terebélyes gyümölcsfává kell lenni, hogy aki arra jár, tudjon szakítani, és a szomját vagy az éhségét oltani belőle. Igen, minden papnak ilyen gyümölcsöző fává kell lennie, hogy akár hívő, akár nem hívő ha arra jár, táplálékot kapjon. Krisztus táplálékát. Nem emberi okosságot, nem valami nagy, politikai "nemtudommit", hanem egyszerűen azt, amit az Isten termésként át akar nyújtani.

Őáltala, Ővele és Őbenne...

Ezt a hármat mondtam el Hamvas püspök úr előtt, a hívek, szüleim, édesapám és nevelőanyám és a többiek, fölszentelt paptestvéreim között, tanárok előtt. Ez rajzolódott ki bennem, s valahogy azóta is ez él. Jól csinálom? Nem. De újra és újra eszembe jut az a csodálatos mondat, amit magam elé állítottam most a nagy számadásnál: igen, gyöngeségemmel dicsekszem, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős. Nem én, hanem az Isten kegyelme. És ezt azért mondtam el, mert a legkisebb szülő, de a legkisebb óvodás, a legnagyobb professzor, bárkit nézek ezen a világon - pici porszem az Isten szemében...”

Titkosszolgálati kapcsolata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hódmezővásárhely önkormányzata által 2010. február 5-én nyilvánosságra hozott és az önkormányzati weboldalon közzétett titkosszolgálati dokumentumok[2] hamis tanúsága szerint, Gyulay Endre Bélát (szül. hely, idő: Battonya, 1930. szeptember 17., an.: Breuer Mária) a III/III-as szervek 1987. május 26-án, "Bogár Zoltán" fedőnéven sikeresen beszervezték. A beszervezési ÁBTL-6 kartonon besorolása titkos megbízott ("tmb."), beszervezésének alapjául „hazafias" indoklás szerepel, foglalkoztatási vonalaként az „egyházi reakció” területét határozták meg.

Gyulay Endre a Magyar Kurír katolikus hírportálon „Bocsánatkérő levél” címen megjelent írásában cáfolta titkosszolgálati múltját.[3]

Megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jézus feléd is nyújtja kezét. Bába Kiadó, Szeged, 2008.
  • Imaéletünk és szentségeink. Bába Kiadó, Szeged, 2011.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


előző püspök
Udvardy József
19691987

csanádi püspök

1987. július 4.2006. augusztus 25.

következő püspök
Kiss-Rigó László
1987. augusztus 26.