Fogadalmi templom (Szeged)

Fogadalmi templom
Építési adatok
Építés éve	1913-1930
Megnyitás	1930. október 24.
Építési stílus	neoromán
Tervező	Schulek Frigyes, Foerk Ernő
Elhelyezkedése
Fogadalmi templom Pozíció Szeged térképén

A szegedi fogadalmi templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján.

Története

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amig megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosítatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, s ez lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.

A templom oldalról

A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.

A dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma. Ennek a nagy templomnak méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932-ben épültek szintén dekoratív téglaarchitektúrával.

Jegyzetek és források

• Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom.(Ser. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára, 217.) Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1988. [16] o. ISBN 9635555466
• Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000. 759 o. ill. ISBN 9637193286 Fogadalmi templomról ld. 373-375. o.
• Somorjai Ferenc: Szeged. (Ser. Panoráma : magyar városok.) Budapest, 2002. 325 o. ill. ISBN 9632438604 Fogadalmi templomról ld. 81-87. o.
• Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003. 178 o. ill. ISBN 9639416495 Fogadalmi templomról ld. 136-140. o.
• A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó színhelyeként 2009. augusztus 30-án, ahol magyarországi és határon túli közéleti személyiségek és egyházi méltóságok egyöntetűen felemelték szavukat a szlovákiai nyelvtörvény ellen.

Külső hivatkozások

• Légifotók a Dómról és Szegedről
• A régi Szeged képei - a szegedi Fogadalmi templom és a Dóm tér
• Szegedi séták: a Fogadalmi templom
• Képgaléria a Szegedi Dómról