Lombardia

	Lombardia; (Lumbardia)
	A Comói-tó
; Lombardia címere	; Lombardia zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Rang	Régió
Székhely	Milánó
Megyéi	Bergamo (BG); Brescia (BS); Como (CO); Cremona (CR); Lecco (LC); Lodi (LO); Mantova (MN); Milánó (MI); Monza e Brianza (MZ); Pavia (PV); Sondrio (SO); Varese (VA)
Kormányzó	Attilio Fontana (2018. március 26. – , 2018 Lombard regional election)
	Népesség
Teljes népesség	10 067 494 fő (2019)
Népsűrűség	406,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	23 861 km²
Időzóna	UTC+1
	Lombardia régió elhelyezkedése
	Lombardia weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lombardia témájú médiaállományokat.

Lombardia (IPA: [lombar'di:a]) Észak-Olaszország egyik közigazgatási egysége, régiója. Határai: északról Svájc, nyugaton Piemont, keleten Trentino-Alto Adige és Veneto, délen Emilia-Romagna. Közigazgatásilag tizenkettő megyére tagolódik, székhelye Milánó. Nevét a germán longobárdokról kapta, akik a 6. században foglalták el.

Lombardia területe 23 861 km². Lakossága: 9 749 593 fő (2012), s ezzel Olaszország legnépesebb régiója.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a Pó folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó; keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó.

Tájegységei[szerkesztés]

Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália 20 régiója között, Szicília, Piemont és Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Területének több mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3000 m fölé, köztük a Disgrazia (3678 m) Svájc határán, az Adamello (3554 m) és az Ortles-Cevedale (3899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepo Pavese nevű területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye (1724 m).

Alpok

A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (ez a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen a Camonica-völgyig, amelyeket majdnem mindenütt a Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2759 m) és a Tonale (1883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasága, illetve közlekedése tekintetében.

Előalpok

A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiorétól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpokéi, általában több a növényzet, de nem hiányoznak a mészkőmasszívumok sem, mint a Grigne (2410 m), a Resegone (1875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.

Pó-síkság

A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetóban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre (l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), amely vizekben gazdag.

Vízrajz[szerkesztés]

Folyói és csatornái[szerkesztés]

Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.

A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, amely a két folyó közt létesít összeköttetést.

**Lombardia folyói**
Folyó	Hosszúság (km)	Közepes vízhozam (m³/s)	Vízgyűjtő terület (km²)
Pó	652 (csak Lombardia)	1540	71 000
Adda	313	187	7979
Oglio	280	137	6649
Ticino	248 (Lombardia: 110 km)	350	7228
Chiese	160 (részben Trentino-Alto Adige)	36	960
Agogna	140 (részben Piemont)	6	995
Olona	131	14	1038
Lambro	130	12	1350
Serio	124	23	1256
Mella	96	11	1036
Terdoppio	86 (részben Piemont)	3,7	515
Mincio	75 ( részben Veneto)	60	2859 (a Sacrával együtt)
Brembo	74	30	935
Staffora	58	4,5	337,5
Seveso	55	1,8	930
Cherio	32	1,5	161

Tavai[szerkesztés]

Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, amely észak–déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:

A Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe 212,5 km²), 80,1%-a Olaszországban, 19,9%-a Svájcban található. Az Alpok déli részétől egészen a Pó-síkság széléig terjed. Más felső-olaszországi tavakhoz hasonlóan a jégkorszaki gleccserek olvadása során alakult ki. Különösen az északi oldalról magas sziklafalak veszik körül.
A Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik), Nevét Lugano város nevéről kapta. Tengerszint feletti magassága 271 m, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik). Legmélyebb pontja 288 méter. A tó a jégkorszak után két gleccser összetalálkozásánál keletkezett, ezzel magyarázható több nyúlványos formája.
A Comói-tó (lago di Como vagy Lario, Itália harmadik legnagyobb tava, területe 146 km², több mint 400 méteres mélységével Európa egyik legmélyebb tava, a tófenék több mint 200 méterrel a tengerszint alatt található. Y alakú. Északi ága Colicónál kezdődik, míg délnyugati és délkeleti ágai Comónál, illetve Leccónál végződnek.
Az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino, területe: 62 km²),
A Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe 370 km²) Olaszország legnagyobb tava, az utolsó jégkorszakban képződött. Elhelyezkedésének, a mediterrán flórának és a kellemes klímának köszönhetően a Garda-tó az egyik legnépszerűbb úticél Észak-Olaszországban.

Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiorét, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Garda-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.

Történelem[szerkesztés]

Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a területet 568-ban északról, a Kárpát-medencéből az avarok elől menekülő, új hazát kereső longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, amikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a régió mai területét szinte teljesen lefedő Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.

Népesség[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

Lombardia 12 megyéből (provicie) áll:

Bergamo (Provincia di Bergamo), közigazgatási székhelye Bergamo, települések száma 244
Brescia (Provincia di Brescia), közigazgatási székhelye Brescia, települések száma 206
Como (Provincia di Como), közigazgatási székhelye Como, települések száma 162
Cremona (Provincia di Cremona), közigazgatási székhelye Cremona, települések száma 115
Lecco (Provincia di Lecco), közigazgatási székhelye Lecco, települések száma 90
Lodi (Provincia di Lodi), közigazgatási székhelye Lodi, települések száma 61
Mantova (Provincia di Mantova), közigazgatási székhelye Mantova, települések száma 70
Monza e Brianza (Provincia di Monza e Brianza), közigazgatási székhelye Monza, települések száma 50
Milánó (Provincia di Milano), közigazgatási székhelye Milánó, települések száma 189
Pavia (Provincia di Pavia), közigazgatási székhelye Pavia, települések száma 190
Sondrio (Provincia di Sondrio), közigazgatási székhelye Sondrio, települések száma 78
Varese (Provincia di Varese), közigazgatási székhelye Varese, települések száma 141

Lombardia megyéinek kiterjedése és lakossága (31/08/2007)
Név	Népesség	Terület
Provincia di Bergamo - Bergamo megye [BG]	1 053 694	2723
Provincia di Brescia - Brescia megye [BS]	1 205 495	4783
Provincia di Como - Como megye [CO]	576 153	1288
Provincia di Cremona - Cremona megye [CR]	354 062	1772
Provincia di Lecco - Lecco megye [LC]	329 880	816
Provincia di Lodi - Lodi megye [LO]	220 530	782
Provincia di Mantova - Mantova megye [MN]	400 916	2339
Provincia di Milano - Milánó megye [MI]	3 045 822	1578
Provincia di Monza e Brianza - Monza e Brianza megye [MB]	834 577	405,82
Provincia di Pavia - Pavia megye [PV]	526 633	2965
Provincia di Sondrio - Sondrio megye [SO]	180 949	3212
Provincia di Varese - Varese megye [VA]	860 080	1199

Gazdaság[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Lombardia Olaszország egyik legfontosabb és legsűrűbben lakott gazdasági körzete. Mezőgazdasága jelentékeny, a Pó-síkságon intenzív gabonatermesztés, gyümölcstermesztés és tejtermelés folyik.

Ipar[szerkesztés]

Iparában vezető szerepet játszik a textil, különösen a selyem gyártása. Emellett fontos ágazatok még a vas- és acélgyártás, a gépgyártás, a vegyipar, és a ruhaipar. Jelentősek vízerőművei. Ipari és kereskedelmi központja Milánó.

Kereskedelem[szerkesztés]

Milánó egyike a világ legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központjainak: 2004-ben 241,2 milliárd euró volt a bruttó össztermelése ezzel a negyedik helyet foglalta el az európai nagyvárosok közötti rangsorolásban. A városban székel az Olasz Tőzsde (Borsa Italiana: S&P/MIB) valamint számos nagyvállalat: Alfa Romeo, Pirelli, Banca Popolare di Milano, Fastweb, Impregilo, Luxottica, Mediaset, Mediobanca, Arnoldo Mondadori Editore, Prysmian, Saipem, UniCredit stb.

Az európai pénzpiacon fontos szerepet töltenek be a milánói bankok. Az úgynevezett lombard hitel (kézizáloghitel) elsőként Milánóban honosodott meg.

A város számos divatháznak ad otthont, ezzel Milánó a világ egyik divatközpontjának számít: Armani, CoSTUME NATIONAL, Dolce & Gabbana, Etro, Fiorucci, Geox, La Rinascente, Luxottica, Missoni, Prada, Luciano Soprani, Versace, Ermenegildo Zegna. A divat közel 3%-át adja a város gazdaságának. A milánói divat fő utcája a Via Montenapoleone.

Turizmus[szerkesztés]

Gazdaságának egyik motorja az idegenforgalom, a régió több mint 7 millió vendéggel dicsekedhet minden esztendőben. A terület turisztikai vonzereje igen sokrétű:

A művészet és kultúra központjai meghatározó erőt képviselnek az idegenforgalmi szektorban, élenjáró városai Brescia, Bergamo, Mantova, Milánó.
Az előalpesi tavak vidéke izgalmas vonzerő a festői falvacskák és üdülőhelyek kedvelői számára, ilyenek a Garda-tónál Desenzano, Sirmione és Gardone Riviera, a Comói-tó mellett Bellagio és Menaggio, az Iseói-tónál Lovere stb.
Látogatott téli hegyi településeken próbálhatják az aktív turizmus örömeit a sielők az Alpokban és az Előalpokban: Bormio (alta Valtellina), Livigno (valle Livigno), Aprica (Valtellina), Ponte di Legno (Camonica-völgy), Selvino (Val Seriana) stb. a legnépszerűbb téli üdülőhelyek.
A termálturizmus legismertebb úticélja Darfo Boario Terme (Camonica-völgy).