Lombardia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Zászló
Lombardia zászlaja
Adatok
Székhelye: Milánó
Területe: 23 861 km²
Lakossága: 9 393 092 fő
Népsűrűség: 375 fő/km²
Hivatalos honlap: regione.lombardia.it
Politika
Kormányzó: Roberto Formigoni
Térkép
Lombardia

Lombardia Észak-Olaszország adminisztratív közigazgatási egysége, régiója. Határai: északról Svájc, nyugaton Piemont, keleten Trentino-Alto Adige és Veneto, délen Emilia-Romagna. Közigazgatásilag kilenc megyére tagolódik, székhelye: Milánó. Nevét a germán longobárdokról kapta, akik a VI. században foglalták el.

Lombardia területe 23.861 km².

Lakossága: 9.393.092 fő (2005), s ezzel a legnépesebb régió Olaszországban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése

Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a Pó folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó; keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó.

[szerkesztés] Tájegységei

Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Északi része egészében hegyes vidék (több mint 40% - a a régiónak hegységi) és az alpesi zónához tartozik. (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4.049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3.678 m) Svájc határán, az Adamello (3.554 m) és az Ortles-Cevedale (3.899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai- Appenninek foglalnak helyet, a hegység legmagasabb pontja a régióban 1.724 m, a Lesima hegye.

Alpok

A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen Valcamonica völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó baloldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2.118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2.759 m) és a Tonale (1.883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben

Előalpok

A Comói-tó
A Comói-tó

A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a Grigne (2.410 m), a Resegone (1.875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2.521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.

Pó-síkság

A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetoban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre ( l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.

[szerkesztés] Vízrajz

Lombardia folyói
Folyó Hosszúság (Km) Közepes vízhozam (mc/s) Vízgyűjtőterület (km2)
Pó 652 (csak Lombardia) 1540 71000
Adda 313 187 7979
Oglio 280 137 6649
Ticino 248 (Lombardia: 110 km) 350 7228
Chiese 160 (részben Trentino Alto Adige) 36 960
Agogna 140 (részben Piemont) 6 995
Olona 131 14 1038
Lambro 130 12 1350
Serio 124 23 1256
Mella 96 11 1036
Terdoppio 86 (részben Piemont) 3,7 515
Mincio 75 ( részben Veneto) 60 2859 (a Sacrával együtt)
Brembo 74 30 935
Staffora 58 4,5 337,5
Seveso 55 1,8 930
Cherio 32 1,5 161

[szerkesztés] Folyói és csatornái

Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.

A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, mely a két folyó közt létesít összeköttetést.

[szerkesztés] Tavai

Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, mely észak-déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:

  • a Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe: 212 km² ),
  • a Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio) (49 km², részben Svájc),
  • a Comói-tó (lago di Como vagy Lario), Itália harmadik legnagyobb tava, területe: 146 km²),
  • az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino), (területe: 62 km²),
  • a Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe: 370 km²).

Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.

[szerkesztés] Történelem

Az i. e. III. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a VI. században északról a longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, mikor a Frank Birodalom megsemmisítette a Longobárdok Birodalmát. A Német-Római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott és részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint pl. a Milánói Hercegség. Ezek aztán a XV-XVIII. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben Lombardia és Veneto közös királyság lett. 1861-ben az olaszok és osztrákok háborújának következményeképpen a lombard régió a Piemont-Szardíniai Királyság birtokává vált.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Közigazgatás

Lombardia megyéi
Lombardia megyéi

Lombardia 12 megyéből (provicie) áll:

  • Bergamo (Provincia di Bergamo), közigazgatási székhelye: Bergamo, települések száma: 244,
  • Brescia (Provincia di Brescia), közigazgatási székhelye: Brescia, települések száma: 206,
  • Como (Provincia di Como), közigazgatási székhelye: Como, települések száma: 162,
  • Cremona (Provincia di Cremona), közigazgatási székhelye: Cremona, települések száma: 115,
  • Lecco (Provincia di Lecco), közigazgatási székhelye: Lecco, települések száma: 90,
  • Lodi (Provincia di Lodi), közigazgatási székhelye: Lodi, települések száma: 61,
  • Mantova (Provincia di Mantova), közigazgatási székhelye: Mantova, települések száma: 70,
  • Monza e Brianza (Provincia di Monza e Brianza), közigazgatási székhelye: Monza e Brianza, települések száma: 50,
  • Milano (Provincia di Milano), közigazgatási székhelye: Milánó, települések száma: 189,
  • Pavia (Provincia di Pavia), közigazgatási székhelye: Pavia, települések száma: 190,
  • Sondrio (Provincia di Sondrio), közigazgatási székhelye: Sondrio, települések száma: 78,
  • Varese (Provincia di Varese), közigazgatási székhelye: Varese, települések száma: 141.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Lombardia egyike a legfontosabb és legsűrűbben lakott gazdasági körzete Olaszországnak. Mezőgazdasága jelentékeny, a Pó síkságon intenzív gabonatermesztés, gyümölcstermesztés és tejtermelés folyik.

[szerkesztés] Ipar

Iparában vezető szerepet játszik a textil – különösen a selyem gyártása. Emellett fontos ágazatok még a vas- és acélgyártás, a gépgyártás, a vegyipar, és a ruhaipar. Jelentősek vízerőművei. Ipari és kereskedelmi központja Milánó.

[szerkesztés] Turizmus

Toszkána gazdaságának motorja az idegenforgalom, a régió több mint 7 millió vendéggel dicsekedhet minden esztendőben. A terület turisztikai vonzereje igen sokrétű:

  • A művészet és kultúra központjai meghatározó erőt képviselnek az idegenforgalmi szektorban, élenjáró városai Bergamo, Mantova, Milánó.
  • Az előalpesi tavak vidéke izgalmas vonzerő a festői falvacskák és üdülőhelyek kedvelői számára, ilyenek a Garda-tónál Desenzano, Sirmione és Gardone Riviera, a Cómói-tó mellett Bellagio és Menaggio, az Iseói-tónál Lovere stb.
  • Látogatott téli hegyi településeken próbálhatják az aktív turizmus örömeit a sielők az Alpokban és az Előalpokban: Bormio (alta Valtellina), Livigno (valle Livigno), Aprica (Valtellina), Selvino (Val Seriana) stb. a legnépszerűbb téli üdülőhelyek.
  • A termálturizmus legismertebb úticélja San Pellegrino Terme, (Val Brembana).

[szerkesztés] Vallás

Lombardia a világ legnagyobb eklézsiáját alkotja, a XX. században két lombardiai pápa is vezette a katolikus egyházat: XXIII. János és VI. Pál.

A parókiák száma 3.067. 10 püspökséghez tartoznak:

  • Milánói érsekség (Arcidiocesi di Milano) (területe: 4.234 km2, 1.100 parókia)
  • Vigevanói püspökség (Diocesi di Vigevano) (területe: 1.509 km2, 87 parókia)
  • Cremai püspökség (Diocesi di Crema) (területe: 276 km2, 62 parókia)
  • Paviai püspökség (Diocesi di Pavia) (területe: 782 km2, 99 parókia)
  • Cremonai püspökség (Diocesi di Cremona) (területe: 1.917 km2, 223 parókia)
  • Cómói püspökség (Diocesi di Como) (területe: 4.235 km2, 341 parókia)
  • Lódi püspökség (Diocesi di Lodi) (területe: 890 km2, 126 parókia)
  • Bergamo püspökség (Diocesi di Bergamo) (területe: 2.442 km2, 389 parókia)
  • Bresciai püspökség (Diocesi di Brescia) (területe: 4.538 km2, 473 parókia)
  • Mantovai püspökség (Diocesi di Mantova) (területe: 2.080 km2, 168 parókia).

Voghera környéke a Tortonai püspökség (Diocesi di Tortona) területéhez tartozik, amely azonban Liguria régióban helyezkedik el.

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Galéria

Bergamo

Como

Cremona

Lecco

Mantova

Milánó

Monza

Pavia

[szerkesztés] Források

  • Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Települések, Vallás)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Lombardia témájú médiaállományokat.


Olasz régiók
Abruzzo | Basilicata | Calabria | Campania | Emilia-Romagna | Friuli-Venezia Giulia | Lazio | Liguria | Lombardia | Marche | Molise | Piemont | Puglia | Szardínia | Szicília | Toszkána | Trentino-Alto Adige | Umbria | Valle d’Aosta | Veneto
A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/Lombardia"
Személyes eszközök