Lombardia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lombardia
(Lumbardia)
Comomeer0001.jpg
A Comói-tó
Lombardia címere
Lombardia címere
Lombardia zászlaja
Lombardia zászlaja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Rang Régió
Székhely Milánó
Megyéi Bergamo (BG)
Brescia (BS)
Como (CO)
Cremona (CR)
Lecco (LC)
Lodi (LO)
Mantova (MN)
Milano (MI)
Monza e Brianza (MZ)
Pavia (PV)
Sondrio (SO)
Varese (VA)
Kormányzó Roberto Formigoni
Népesség
Teljes népesség 9 706 584 fő (2008) +/-
Népsűrűség 406,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23 861 km²
Időzóna UTC+1
ItalyLombardia.png
Lombardia régió elhelyezkedése
Lombardia weboldala


Lombardia (olasz kiejtés: [lombarˈdiːa]) Észak-Olaszország közigazgatási egysége, régiója. Határai: északról Svájc, nyugaton Piemont, keleten Trentino–Alto Adige és Veneto, délen Emilia–Romagna. Közigazgatásilag kilenc megyére tagolódik, székhelye: Milánó. Nevét a germán longobárdokról kapta, akik a 6. században foglalták el.

Lombardia területe 23 861 km². Lakossága: 9 749 593 fő (2012), s ezzel a legnépesebb régió Olaszországban.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó; keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino–Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó.

Tájegységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye (1 724 m).

Alpok

A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen Valcamonica völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2 118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2 759 m) és a Tonale (1 883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino–Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben

Előalpok

A Comói-tó

A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a Grigne (2 410 m), a Resegone (1 875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2 521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.

Pó-síkság

A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetóban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre (l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyói és csatornái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.

A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, mely a két folyó közt létesít összeköttetést.

Lombardia folyói
Folyó Hosszúság (Km) Közepes vízhozam (mc/s) Vízgyűjtőterület (km2)
652 (csak Lombardia) 1540 71000
Adda 313 187 7979
Oglio 280 137 6649
Ticino 248 (Lombardia: 110 km) 350 7228
Chiese 160 (részben Trentino Alto Adige) 36 960
Agogna 140 (részben Piemont) 6 995
Olona 131 14 1038
Lambro 130 12 1350
Serio 124 23 1256
Mella 96 11 1036
Terdoppio 86 (részben Piemont) 3,7 515
Mincio 75 ( részben Veneto) 60 2859 (a Sacrával együtt)
Brembo 74 30 935
Staffora 58 4,5 337,5
Seveso 55 1,8 930
Cherio 32 1,5 161

Tavai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, mely észak-déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:

  • A Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe: 212,5 km²), 80,1%-a Olaszországban, 19,9%-a Svájcban található. Az Alpok déli részétől egészen a Pó-síkság széléig terjed. Más felső-olaszországi tavakhoz hasonlóan a jégkorszaki gleccserek olvadása során alakult ki. Különösen az északi oldalról magas sziklafalak veszik körül.
  • A Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik), Nevét Lugano város nevéről kapta. Tengerszint feletti magassága 271 m, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik). Legmélyebb pontja 288 méter. A tó a jégkorszak után két gleccser összetalálkozásánál keletkezett, ezzel magyarázható több nyúlványos formája.
  • A Comói-tó (lago di Como vagy Lario, Itália harmadik legnagyobb tava, területe: 146 km², több mint 400 méteres mélységével Európa egyik legmélyebb tava, a tófenék több mint 200 méterrel a tengerszint alatt található. Y alakú. Északi ága Colicónál kezdődik, míg délnyugati és délkeleti ágai Comónál, illetve Leccónál végződnek.
  • Az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino, területe: 62 km²),
  • A Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe: 370 km²) Olaszország legnagyobb tava, az utolsó jégkorszakban képződött. Köszönhetően elhelyezkedésének, a mediterrán flórának és a kellemes klímának, a Garda-tó az egyik legnépszerűbb úticél Észak-Olaszországban.

Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a 6. században északról a longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, mikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombardia megyéi

Lombardia 12 megyéből (provicie) áll:

  • Bergamo (Provincia di Bergamo), közigazgatási székhelye: Bergamo, települések száma: 244,
  • Brescia (Provincia di Brescia), közigazgatási székhelye: Brescia, települések száma: 206,
  • Como (Provincia di Como), közigazgatási székhelye: Como, települések száma: 162,
  • Cremona (Provincia di Cremona), közigazgatási székhelye: Cremona, települések száma: 115,
  • Lecco (Provincia di Lecco), közigazgatási székhelye: Lecco, települések száma: 90,
  • Lodi (Provincia di Lodi), közigazgatási székhelye: Lodi, települések száma: 61,
  • Mantova (Provincia di Mantova), közigazgatási székhelye: Mantova, települések száma: 70,
  • Monza e Brianza (Provincia di Monza e Brianza), közigazgatási székhelye: Monza e Brianza, települések száma: 50,
  • Milano (Provincia di Milano), közigazgatási székhelye: Milánó, települések száma: 189,
  • Pavia (Provincia di Pavia), közigazgatási székhelye: Pavia, települések száma: 190,
  • Sondrio (Provincia di Sondrio), közigazgatási székhelye: Sondrio, települések száma: 78,
  • Varese (Provincia di Varese), közigazgatási székhelye: Varese, települések száma: 141.


Lombardia megyéinek kiterjedése és lakossága (31/08/2007)
Név Népesség Terület
Provincia di Bergamo - Bergamo megye [BG] 1.053.694 2.723
Provincia di Brescia - Brescia megye [BS] 1.205.495 4.783
Provincia di Como - Como megye [CO] 576.153 1.288
Provincia di Cremona - Cremona megye [CR] 354.062 1.772
Provincia di Lecco - Lecco megye [LC] 329.880 816
Provincia di Lodi - Lodi megye [LO] 220.530 782
Provincia di Mantova - Mantova megye [MN] 400.916 2.339
Provincia di Milano - Milánó megye [MI] 3.045.822 1.578
Provincia di Monza e Brianza - Monza és Brianza megye [MB] 834.577 405,82
Provincia di Pavia - Pavia megye [PV] 526.633 2.965
Provincia di Sondrio - Sondrio megye [SO] 180.949 3.212
Provincia di Varese - Varese megye [VA] 860.080 1.199


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombardia egyike a legfontosabb és legsűrűbben lakott gazdasági körzete Olaszországnak. Mezőgazdasága jelentékeny, a Pó-síkságon intenzív gabonatermesztés, gyümölcstermesztés és tejtermelés folyik.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iparában vezető szerepet játszik a textil, különösen a selyem gyártása. Emellett fontos ágazatok még a vas- és acélgyártás, a gépgyártás, a vegyipar, és a ruhaipar. Jelentősek vízerőművei. Ipari és kereskedelmi központja Milánó.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Milánó egyike a világ legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központjainak: 2004-ben 241,2 milliárd euró volt a bruttó össztermelése ezzel a negyedik helyet foglalta el az európai nagyvárosok közötti rangsorolásban. A városban székel az Olasz Tőzsde (Borsa Italiana: S&P/MIB) valamint számos nagyvállalat: Alfa Romeo, Pirelli, Banca Popolare di Milano, Fastweb, Impregilo, Luxottica, Mediaset, Mediobanca, Arnoldo Mondadori Editore, Prysmian, Saipem, UniCredit stb.

Az európai pénzpiacon fontos szerepet töltenek be a milánói bankok. Az úgynevezett lombard hitel (kézizáloghitel) elsőként Milánóban honosodott meg.

A város számos divatháznak ad otthont, ezzel Milánó a világ egyik divatközpontjának számít: Armani, CoSTUME NATIONAL, Dolce & Gabbana, Etro, Fiorucci, Geox, La Rinascente, Luxottica, Missoni, Prada, Luciano Soprani, Versace, Ermenegildo Zegna. A divat közel 3%-át adja a város gazdaságának. A milánói divat fő utcája a Via Montenapoleone.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaságának egyik motorja az idegenforgalom, a régió több mint 7 millió vendéggel dicsekedhet minden esztendőben. A terület turisztikai vonzereje igen sokrétű:

  • A művészet és kultúra központjai meghatározó erőt képviselnek az idegenforgalmi szektorban, élenjáró városai Brescia, Bergamo, Mantova, Milánó.
  • Az előalpesi tavak vidéke izgalmas vonzerő a festői falvacskák és üdülőhelyek kedvelői számára, ilyenek a Garda-tónál Desenzano, Sirmione és Gardone Riviera, a Comói-tó mellett Bellagio és Menaggio, az Iseói-tónál Lovere stb.
  • Látogatott téli hegyi településeken próbálhatják az aktív turizmus örömeit a sielők az Alpokban és az Előalpokban: Bormio (alta Valtellina), Livigno (valle Livigno), Aprica (Valtellina), Ponte di Legno (Val Camonica), Selvino (Val Seriana) stb. a legnépszerűbb téli üdülőhelyek.
  • A termálturizmus legismertebb úticélja Darfo Boario Terme (Val Camonica).

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombardia a világ legnagyobb eklézsiáját alkotja, a 20. században két lombardiai pápa is állt a katolikus egyház élén: XXIII. János és VI. Pál.

A parókiák száma 3 067. Ezek 10 püspökséghez tartoznak:

  • Milánói érsekség (Arcidiocesi di Milano) (területe: 4.234 km², 1.100 parókia)
  • Vigevanói püspökség (Diocesi di Vigevano) (területe: 1.509 km², 87 parókia)
  • Cremai püspökség (Diocesi di Crema) (területe: 276 km², 62 parókia)
  • Paviai püspökség (Diocesi di Pavia) (területe: 782 km², 99 parókia)
  • Cremonai püspökség (Diocesi di Cremona) (területe: 1.917 km², 223 parókia)
  • Cómói püspökség (Diocesi di Como) (területe: 4.235 km², 341 parókia)
  • Lódi püspökség (Diocesi di Lodi) (területe: 890 km², 126 parókia)
  • Bergamo püspökség (Diocesi di Bergamo) (területe: 2.442 km², 389 parókia)
  • Bresciai püspökség (Diocesi di Brescia) (területe: 4.538 km², 473 parókia)
  • Mantovai püspökség (Diocesi di Mantova) (területe: 2.080 km², 168 parókia).

Voghera környéke a Tortonai püspökség (Diocesi di Tortona) területéhez tartozik, amely azonban Liguria régióban helyezkedik el.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemek a régióban:

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Települések, Vallás)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lombardia témájú médiaállományokat.