Lombardia

Lombardia
(Lumbardia)

A Comói-tó

Lombardia címere

Lombardia zászlaja

Közigazgatás

Ország

Olaszország

Rang

Régió

Székhely

Milánó

Megyéi

Bergamo (BG)
Brescia (BS)
Como (CO)
Cremona (CR)
Lecco (LC)
Lodi (LO)
Mantova (MN)
Milano (MI)
Monza e Brianza (MZ)
Pavia (PV)
Sondrio (SO)
Varese (VA)

Kormányzó

Roberto Formigoni

Népesség

Teljes népesség

9 706 584 fő (2008) +/-

Népsűrűség

406,8 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

23 861 km²

Időzóna

UTC+1

Lombardia régió elhelyezkedése

Lombardia weboldala

Lombardia Észak-Olaszország közigazgatási egysége, régiója. Határai: északról Svájc, nyugaton Piemont, keleten Trentino–Alto Adige és Veneto, délen Emilia–Romagna. Közigazgatásilag kilenc megyére tagolódik, székhelye: Milánó. Nevét a germán longobárdokról kapta, akik a 6. században foglalták el.

Lombardia területe 23 861 km². Lakossága: 9 393 092 fő (2005), s ezzel a legnépesebb régió Olaszországban.

Földrajz [szerkesztés]

Fekvése [szerkesztés]

Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok; délen a Pó folyó, nyugatra a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó; keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino–Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó.

Tájegységei [szerkesztés]

Lombardia területének nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Itália régió között, Szicília, Piemont, Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Területének több, mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4 049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3 000 m fölé, köztük a Disgrazia (3 678 m) Svájc határán, az Adamello (3 554 m) és az Ortles-Cevedale (3 899 m) Trentino–Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része síkság (több mint 47%-a Lombardiának) és a Pó-síkságának (Pianura Padana) központi részét képezi. Az Oltrepò Pavese nevű területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye (1 724 m).

Alpok

A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (mely a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen Valcamonica völgyéig. A völgyeket majdnem mindenütt a Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Spluga-hágó (passo dello Spluga) 2 118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2 759 m) és a Tonale (1 883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino–Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasági illetve közlekedési értelemben

Előalpok

A Comói-tó

A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiore–tól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpoké,általában több a növényzet de nem hiányoznak a mészkő masszívumok sem, mint a Grigne (2 410 m), a Resegone (1 875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2 521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.

Pó-síkság

A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetóban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre (l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), mely vizekben gazdag.

Vízrajz [szerkesztés]

Folyói és csatornái [szerkesztés]

Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio ( 196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.

A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, mely a két folyó közt létesít összeköttetést.

Lombardia folyói
Folyó	Hosszúság (Km)	Közepes vízhozam (mc/s)	Vízgyűjtőterület (km2)
Pó	652 (csak Lombardia)	1540	71000
Adda	313	187	7979
Oglio	280	137	6649
Ticino	248 (Lombardia: 110 km)	350	7228
Chiese	160 (részben Trentino Alto Adige)	36	960
Agogna	140 (részben Piemont)	6	995
Olona	131	14	1038
Lambro	130	12	1350
Serio	124	23	1256
Mella	96	11	1036
Terdoppio	86 (részben Piemont)	3,7	515
Mincio	75 ( részben Veneto)	60	2859 (a Sacrával együtt)
Brembo	74	30	935
Staffora	58	4,5	337,5
Seveso	55	1,8	930
Cherio	32	1,5	161

Tavai [szerkesztés]

Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, mely észak-déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:

A Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe: 212,5 km²), 80,1%-a Olaszországban, 19,9%-a Svájcban található. Az Alpok déli részétől egészen a Pó-síkság széléig terjed. Más felső-olaszországi tavakhoz hasonlóan a jégkorszaki gleccserek olvadása során alakult ki. Különösen az északi oldalról magas sziklafalak veszik körül.
A Luganói-tó (lago di Lugano vagy Ceresio, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik), Nevét Lugano város nevéről kapta. Tengerszint feletti magassága 271 m, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik). Legmélyebb pontja 288 méter. A tó a jégkorszak után két gleccser összetalálkozásánál keletkezett, ezzel magyarázható több nyúlványos formája.
A Comói-tó (lago di Como vagy Lario, Itália harmadik legnagyobb tava, területe: 146 km², több mint 400 méteres mélységével Európa egyik legmélyebb tava, a tófenék több mint 200 méterrel a tengerszint alatt található. Y alakú. Északi ága Colicónál kezdődik, míg délnyugati és délkeleti ágai Comónál, illetve Leccónál végződnek.
Az Iseói-tó (lago d'Iseo vagy Sebino, területe: 62 km²),
A Garda-tó (lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe: 370 km²) Olaszország legnagyobb tava, az utolsó jégkorszakban képződött. Köszönhetően elhelyezkedésének, a mediterrán flórának és a kellemes klímának, a Garda-tó az egyik legnépszerűbb úticél Észak-Olaszországban.

Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiore-t, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Mincio-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.

Történelem [szerkesztés]

Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a 6. században északról a longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, mikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.

Népesség [szerkesztés]

Közigazgatás [szerkesztés]

Lombardia megyéi

Lombardia 12 megyéből (provicie) áll:

Bergamo (Provincia di Bergamo), közigazgatási székhelye: Bergamo, települések száma: 244,
Brescia (Provincia di Brescia), közigazgatási székhelye: Brescia, települések száma: 206,
Como (Provincia di Como), közigazgatási székhelye: Como, települések száma: 162,
Cremona (Provincia di Cremona), közigazgatási székhelye: Cremona, települések száma: 115,
Lecco (Provincia di Lecco), közigazgatási székhelye: Lecco, települések száma: 90,
Lodi (Provincia di Lodi), közigazgatási székhelye: Lodi, települések száma: 61,
Mantova (Provincia di Mantova), közigazgatási székhelye: Mantova, települések száma: 70,
Monza e Brianza (Provincia di Monza e Brianza), közigazgatási székhelye: Monza e Brianza, települések száma: 50,
Milano (Provincia di Milano), közigazgatási székhelye: Milánó, települések száma: 189,
Pavia (Provincia di Pavia), közigazgatási székhelye: Pavia, települések száma: 190,
Sondrio (Provincia di Sondrio), közigazgatási székhelye: Sondrio, települések száma: 78,
Varese (Provincia di Varese), közigazgatási székhelye: Varese, települések száma: 141.

Lombardia megyéinek kiterjedése és lakossága (31/08/2007)
Név	Népesség	Terület
Provincia di Bergamo - Bergamo megye [BG]	1.053.694	2.723
Provincia di Brescia - Brescia megye [BS]	1.205.495	4.783
Provincia di Como - Como megye [CO]	576.153	1.288
Provincia di Cremona - Cremona megye [CR]	354.062	1.772
Provincia di Lecco - Lecco megye [LC]	329.880	816
Provincia di Lodi - Lodi megye [LO]	220.530	782
Provincia di Mantova - Mantova megye [MN]	400.916	2.339
Provincia di Milano - Milánó megye [MI]	3.045.822	1.578
Provincia di Monza e Brianza - Monza és Brianza megye [MB]	834.577	405,82
Provincia di Pavia - Pavia megye [PV]	526.633	2.965
Provincia di Sondrio - Sondrio megye [SO]	180.949	3.212
Provincia di Varese - Varese megye [VA]	860.080	1.199

Gazdaság [szerkesztés]

Mezőgazdaság [szerkesztés]

Lombardia egyike a legfontosabb és legsűrűbben lakott gazdasági körzete Olaszországnak. Mezőgazdasága jelentékeny, a Pó-síkságon intenzív gabonatermesztés, gyümölcstermesztés és tejtermelés folyik.

Ipar [szerkesztés]

Iparában vezető szerepet játszik a textil, különösen a selyem gyártása. Emellett fontos ágazatok még a vas- és acélgyártás, a gépgyártás, a vegyipar, és a ruhaipar. Jelentősek vízerőművei. Ipari és kereskedelmi központja Milánó.

Kereskedelem [szerkesztés]

Milánó egyike a világ legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központjainak: 2004-ben 241,2 milliárd euró volt a bruttó össztermelése ezzel a negyedik helyet foglalta el az európai nagyvárosok közötti rangsorolásban. A városban székel az Olasz Tőzsde (Borsa Italiana: S&P/MIB) valamint számos nagyvállalat: Alfa Romeo, Pirelli, Banca Popolare di Milano, Fastweb, Impregilo, Luxottica, Mediaset, Mediobanca, Arnoldo Mondadori Editore, Prysmian, Saipem, UniCredit stb.

Az európai pénzpiacon fontos szerepet töltenek be a milánói bankok. Az úgynevezett lombard hitel (kézizáloghitel) elsőként Milánóban honosodott meg.

A város számos divatháznak ad otthont, ezzel Milánó a világ egyik divatközpontjának számít: Armani, CoSTUME NATIONAL, Dolce & Gabbana, Etro, Fiorucci, Geox, La Rinascente, Luxottica, Missoni, Prada, Luciano Soprani, Versace, Ermenegildo Zegna. A divat közel 3%-át adja a város gazdaságának. A milánói divat fő utcája a Via Montenapoleone.

Turizmus [szerkesztés]

Gazdaságának egyik motorja az idegenforgalom, a régió több mint 7 millió vendéggel dicsekedhet minden esztendőben. A terület turisztikai vonzereje igen sokrétű:

A művészet és kultúra központjai meghatározó erőt képviselnek az idegenforgalmi szektorban, élenjáró városai Bergamo, Mantova, Milánó.
Az előalpesi tavak vidéke izgalmas vonzerő a festői falvacskák és üdülőhelyek kedvelői számára, ilyenek a Garda-tónál Desenzano, Sirmione és Gardone Riviera, a Comói-tó mellett Bellagio és Menaggio, az Iseói-tónál Lovere stb.
Látogatott téli hegyi településeken próbálhatják az aktív turizmus örömeit a sielők az Alpokban és az Előalpokban: Bormio (alta Valtellina), Livigno (valle Livigno), Aprica (Valtellina), Selvino (Val Seriana) stb. a legnépszerűbb téli üdülőhelyek.
A termálturizmus legismertebb úticélja San Pellegrino Terme, (Val Brembana).