Ancona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ancona
Ancona da Guasco.jpg
Ancona látképe
Ancona zászlaja
Ancona zászlaja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Marche
Megye Ancona (AN)
Polgármester Fabio Sturani
Irányítószám 60100
Körzethívószám 071
Népesség
Teljes népesség 101 319 fő (2013. szeptember 30.)[1]
Népsűrűség 816 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 123 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ancona (Olaszország)
Ancona
Ancona
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 37′, k. h. 13° 31′Koordináták: é. sz. 43° 37′, k. h. 13° 31′
Ancona weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ancona témájú médiaállományokat.

Ancona egy kikötőváros az olasz Adriai-tenger partján. Ancona megye és egyúttal Marche régió fővárosa. Neve a görög nyelvből származik és könyököt jelent; ezt a kiszögellést nevezik „Itália könyökének”. Rómától 280 km-re északkeletre, Bolognától 200 km-re délre, Firenzétől 180 km-rel keletre fekszik.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Adriai-tenger partján, a Conero-hegy északi vonulata által képzett félszigeten terül el. A félsziget alakítja ki az Anconai-öblöt. Mint minden Adria-parti olasz városból, Anconából is látszik a napfelkelte a tenger felől, de az egyetlen olyan város, ahonnan a naplementét is megfigyelhetjük a tengeren, mivel a félszigetet keletről is és nyugatról is áztatja a tenger. A város területe dombokon és völgyeken osztozik.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kr. e. 387-ben alapította I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz. Görög neve Ankón volt, a latin Ancon Dorica. A római birodalom az illír háborúban foglalta el, Kr. e. 268-ban. A város már a kezdetektől igen jelentős volt, mert innen vezet a legrövidebb tengeri út Dalmáciába, ráadásul egy mészkőszirt védelmében ez az Adria teljes partján Itália egyetlen jó, természetes kikötője. Traianus császár megnagyobbíttatta a kikötőt, és egy rakpartot építtetett. A Római Birodalom bukása után a város a gótok, a longobárdok, majd a szaracénok kezébe került. A középkorban egy ideig független köztársaságként a Pantapolois városszövetséghez tartozott. I. sz. 774-ben Nagy Károly a Pápai Államnak adományozta. A franciák 1797-ben átmenetileg megszállták, és jelentős erődvárossá építették ki. A napóleoni háborúk után visszakerült a pápasághoz, és egészen 1860-ig annak része maradt.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ancona népessége:

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hadikikötő,
  • halászat,
  • hajógyártás,
  • vegyipar,
  • cukoripar.

Itt van az olasz hangszergyártás központja.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemét 1965-ben alapították.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Il duomo di San Ciriaco
Piazza del Plebiscito
Faro vecchio

Az 1972-es földrengés számos épületét megrongálta.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Riviera del Sole tengerparti szakasz központi részén fekszik. A XX. század elején Ancona volt a Triesztből és Rijekából érkező hajók legfontosabb kikötőhelye, de a második világháború után veszített forgalmából.

Jelenleg a következő hajótársaságok biztosítják az összeköttetést a Földközi-tenger kikötővárosaival:

  • Adria Ferries (Dürres)
  • Blue Line International (Split, Stari Grad, Vis)
  • Jadrolinija (Split, Zadar)
  • SNAV (Split)
  • Superfast Ferries (Igoumenitsa, Patras)
  • ANEK Lines (Igoumenitsa, Patras)
  • Minoan Lines (Igoumenitsa, Patras)
Komphajók Ancona kikötőjében

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ancona könnyedén elérhető az A14-es autópályáról, valamint a Strada Statale 16 közútról.

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anconai központi vasúti pályaudvar (La Stazione di Ancona Centrale) tranzitállomásként szolgál az adriai Milánó - Bologna - Ancona - Pescara - Bari - Lecce vasúti útvonalon.

Rómából Anconába vezet Közép-Itália második legfontosabb vasútvonala, az Appenineken áthaladó Ancona - Foligno - Orte - Róma út.

13 vasúti útvonal állomása, köztük az Ancona Marittima, az Ancona-Varano, az Ancona-Torrette és Palombina helyi fontosságú vonalaié.

A vasútvonalak illetve autóutak alagúton, dombokon át tartanak a tengerpart irányába.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ancona egy kisebb légikikötővel is rendelkezik, mely kb. 15 km-re ÉNY-ra, Falconara Marittima városka mellett található. A repülőtér neve: Aeroporto di Ancona (Raffaello Sanzio). Bár nem sok járat üzemel innen, mégis fontos szerepet tölt be a város és környéke közlekedésében. Főbb útvonalak, mellyek közvetlenül elérhetők: Róma (Fiumicino), Milánó (Malpensa), Párizs (Charles de Gaulle), München, Tirana, Temesvár és Moszkva

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város elhelyezkedése

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 831. o. ISBN 9630566125  
  • John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 38.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ancona témájú médiaállományokat.