Ancona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ancona
Ancona da Guasco.jpg
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Marche
Megye Ancona (AN)
Polgármester Fabio Sturani
Irányítószám 60100
Körzethívószám 071
Népesség
Teljes népesség 101 909 fő (2005) +/-
Népsűrűség 816 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 123 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ancona (Olaszország)
Ancona
Ancona
Pozíció Olaszország térképén
Koordináták: é. sz. 43° 37′, k. h. 13° 31′
é. sz. 43° 37′, k. h. 13° 31′
Ancona weboldala

Ancona egy kikötőváros az olasz Adriai-tenger partján. Ancona megye és egyúttal Marche régió fővárosa. Neve a görög nyelvből származik és könyököt jelent; ezt a kiszögellést nevezik „Itália könyökének”. Rómától 280 km-re északkeletre, Bolognától 200 km-re délre, Firenzétől 180 km-rel keletre fekszik.

Tartalomjegyzék

Elhelyekedése [szerkesztés]

Az Adriai-tenger partján, a Conero-hegy északi vonulata által képzett félszigeten terül el. A félsziget alakítja ki az Anconai-öblöt. Mint minden adriaparti olasz városból, Anconából is látszik a napfelkelte a tenger felől, de az egyetlen olyan város, ahonnan a naplementét is megfigyelhetjük a tengeren, mivel a félszigetet keletről is és nyugatról is áztatja a tenger. A város területe dombokon és völgyeken osztozik.

Történelem [szerkesztés]

Kr. e. 387-ben alapította I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz. Görög neve Ankón volt, a latin Ancon Dorica. A római birodalom az illír háborúban foglalta el, Kr. e. 268-ban. A város már a kezdetektől igen jelentős volt, mert innen vezet a legrövidebb tengeri út Dalmáciába, ráadásul egy mészkőszirt védelmében ez az Adria teljes partján Itália egyetlen jó, természetes kikötője. Traianus császár megnagyobbíttatta a kikötőt, és egy rakpartot építtetett. A Római Birodalom bukása után a város a gótok, a longobárdok, majd a szaracénok kezébe került. A középkorban egy ideig független köztársaságként a Pantapolois városszövetséghez tartozott. I.u. 774-ben Nagy Károly a Pápai Államnak adományozta. A franciák 1797-ben átmenetileg megszállták, és jelentős erődvárossá építették ki. A napóleoni háborúk után visszakerült a pápasághoz, és egészen 1860-ig annak része maradt.

Demográfia [szerkesztés]

Ancona népessége:

Gazdaság [szerkesztés]

  • Hadikikötő,
  • halászat,
  • hajógyártás,
  • vegyipar,
  • cukoripar.

Itt van az olasz hangszergyártás központja.

Kultúra [szerkesztés]

Egyetemét 1965-ben alapították.

Látnivalók [szerkesztés]

Il duomo di San Ciriaco
Piazza del Plebiscito
Faro vecchio

Az 1972-es földrengés számos épületét megrongálta.

Templomok [szerkesztés]

Múzeumok [szerkesztés]

Egyéb [szerkesztés]

Közlekedés [szerkesztés]

A Riviera del Sole tengerparti szakasz központi részén fekszik. A XX. század elején Ancona volt a Triesztből és Rijekából érkező hajók legfontosabb kikötőhelye, de a második világháború után veszített forgalmából.

Jelenleg a következő hajótársaságok biztosítják az összeköttetést a Földközi-tenger kikötővárosaival:

  • Adria Ferries (Dürres)
  • Blue Line International (Split, Stari Grad, Vis)
  • Jadrolinija (Split, Zadar)
  • SNAV (Split)
  • Superfast Ferries (Igoumenitsa, Patras)
  • ANEK Lines (Igoumenitsa, Patras)
  • Minoan Lines (Igoumenitsa, Patras)
Komphajók Ancona kikötőjében

Közúti közlekedés [szerkesztés]

Ancona könnyedén elérhető az A14-es autópályáról, valamint a Strada Statale 16 közútról.

Vasúti közlekedés [szerkesztés]

Az anconai központi vasúti pályaudvar (La Stazione di Ancona Centrale) tranzitállomásként szolgál az adriai Milánó - Bologna - Ancona - Pescara - Bari - Lecce vasúti útvonalon.

Rómából Anconába vezet Közép-Itália második legfontosabb vasútvonala, az Appenineken áthaladó Ancona - Foligno - Orte - Róma út.

13 vasúti útvonal állomása, köztük az Ancona Marittima, az Ancona-Varano, az Ancona-Torrette és Palombina helyi fontosságú vonalaié.

A vasútvonalak illetve autóutak alagúton, dombokon át tartanak a tengerpart irányába.

Légi közlekedés [szerkesztés]

Ancona egy kisebb légikikötővel is rendelkezik, mely kb. 15 km-re ÉNY-ra, Falconara Marittima városka mellett található. A repülőtér neve: Aeroporto di Ancona (Raffaello Sanzio). Bár nem sok járat üzemel innen, mégis fontos szerepet tölt be a város és környéke közlekedésében. Főbb útvonalak, mellyek közvetlenül elérhetők: Róma (Fiumicino), Milánó (Malpensa), Párizs (Charles de Gaulle), München, Tirana, Temesvár és Moszkva

Híres emberek [szerkesztés]

A város elhelyezkedése

Testvértelepülések [szerkesztés]

Galéria [szerkesztés]

  • Naplemente Portonovonál

  • Emlékmű az első világháború áldozatainak

  • A Passetto strandja

  • Traianus szobra

  • A Mole Vanvitelliana

  • A Porta Pia diadalív

  • Szökőkút

  • A lovas szökőkút

  • Traianus és Clementinus diadalíve

  • Palazzo degli Anziani

  • A San Francesco alle Scale templom

  • Ancona látképe Falconara Marittima felől

  • Ancona vasútállomása

  • Ancona 1944-es felszabadításának emléktáblája

Források [szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 831. o. ISBN 963-05-6612-5
  • John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 38.

Külső hivatkozás [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ancona témájú médiaállományokat.
P globe.svg Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ancona&oldid=13168928”