Split

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Split
Split2.JPG
Split látképe
Split címere
Split címere
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Split-Dalmácia
Rang város
Polgármester Ivan Kuret (HDZ)
Irányítószám 21000
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség 190 255 fő (2006) +/-
Népsűrűség 3515 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Split  (Horvátország)
Split
Split
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 30′, k. h. 16° 26′Koordináták: é. sz. 43° 30′, k. h. 16° 26′
Split weboldala

Split (latinul Spalatum, olaszul: Spalato) Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Közép-Dalmáciában a Jadro és Žrnovica folyók torkolatánál fekszik, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja.

Közlekedési csomópont, vasútvonal köti össze Zágrábbal, Budapesttel, közvetlen vonat indul ide Budapestről (Maestral nemzetközi gyorsvonat).

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a görög aszpálatosz (= tüskebokor) főnévből ered, de lehet, hogy illír eredetű, és a latin palatium (= palota) főnévhez igazították hozzá, mivel Diocletianus császár 293 és 305 között palotát emelt a kis halászfaluban, és ide vonult vissza.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Diocletianus palotája

A város helyén eredetileg görög kolónia volt, majd római uralom alá került. A település első lakója Diocletianus császár volt, aki 293-ban palotát épített a barátságos tengeröbölhöz. Lemondása után ide vonult vissza és itt, ebben a 38700 négyzetméteres (180 x 215 méteres) luxuspalotában töltötte élete utolsó éveit. A népvándorlás során a 7. században a közeli Salona lakossága a hódítók elől a palota biztonságos falai közé menekült.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palota körül alakult ki a későbbi város, majd horvát uralom alá került. A 9. században elterjedt a kereszténység is és felépítették a város első templomát. A városi kikötőtől nyugatra lévő félszigeten a 10. században kezdték el építeni a benedek-kolostort, amelyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Ezt a félszigetet később Sustipan-félszigetnek nevezték el. 1105-ben magyar uralom alá került, amikor Kálmán király seregei vették be. 1116-ban Velence foglalta el, de még ez évben visszatért a magyar uralom alá. 1124-ben II. István rövid időre ismét elfoglalta, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, 1167-ben behódolt III. Istvánnak. 1170-ben ismét bizánci sereg foglalta el, de 1180-ban III. Béla visszafoglalta. Itt szállt tengerre 1217-ben Szentföldre menvén II. András király. Ide menekült 1241-ben IV. Béla a tatárok elől, itt a székesegyházban vannak eltemetve lányai Katalin és Margit.

1322-ben a város Velencéhez pártolt, de 1357. július 8-án a magyarok visszafoglalták. 1420-ban azonban végleg Velence birtoka lett és a városállam uralma csak 1797-ben ért véget. Ekkor előbb osztrák, majd 1806 és 1813 között francia, végül ismét osztrák uralom alá került.

A 19-20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1805 - 1813 között Dalmácia és ezzel együtt Split is Napóleon uralma alá került. Ezt az uralmat ma egy utca a Marmontova utca őrzi. 1813-ban a Habsburg Birodalom része lett, azonban a városban erős belső konfliktus volt az olaszok és nem olaszok között.

1912-ben megépítették a vasutat, így Dalmácia összekötetésben volt Horvátországgal.

A Monarchia felbomlásával a független Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941-ben olasz megszállás alá került, de 1943-ban az olasz kapitulációval megszűnt az olasz uralom is. 1979-ben az UNESCO a belvárost a világörökség részévé nyilvánította.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámláláson a város lakossága 188 694 fő volt, ebből 95,15% horvát, 4,85% egyéb nemzetiségű volt (főleg délszlávok)

A lakosság 88,37%-a római katolikus, 2,12%-a ortodox keresztény, 3,78%-a ismeretlen hovatartozású.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város központja

Konzulátusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A székesegyház híres harangtornya
  • Az egykori Diocletianus-palota falai között található a tulajdonképpeni óváros.
  • A Szent Doimus székesegyház 13. századi, eredetileg Diocletianus mauzóleuma volt.
  • A Papalić-palota 15. századi, a város legjelentősebb gótikus emléke. Ma a városi múzeum van benne.
  • Az Agubio-palota.
  • A Cindro-palota, a város legszebb barokk épülete.
  • A Szentháromság templom és a reneszánsz kolostor a város patrícius családjainak síremlékével.
  • A püspöki palota neoreneszánsz stílusú.
  • A Szent Arnir-kápolna, Juraj Dalmatinac alkotása.
  • A Miasszonyunk templom barokk oltárral, 11. századi bizánci ikonnal és Mengello 1412-ben készített freskóival.
  • A Szent Ferenc templom és kolostor a 13. századból.
  • A Gripe erőd 17. század.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római falak Splitben
  • Archeológiai Múzeum
  • Néprajzi Múzeum
  • Meštrović Galéria
  • Művészeti Galéria
  • Horvát Óceonográfiai Múzeum
  • Meštrović citadella
  • Split város Múzeum
  • Horvát Archeológiai Emlékek Múzeuma
  • Természettudományi Múzeum és állatkert

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban 20 római katolikus templom van:

Szt. Doimus Szt. Péter-apostol Mária szűzi anyasága - Brda
Szt. Rok - Manuš Segítő Szűz Mária - Kman Szűz Mária "od Zdravlja" - Dobri
Szt. Pál - Pujanke Szűz Mária "od Milosrđa" - Žnjan Szűz Mária "od Ružarija" - Lučac
Szt. Megváltó - Mejaši Szt. István - Meje Gospe od Pojišana - Pojišan
Szentháromság - Poljud Szűz Mária "od Pohođenja" - Špinut Szent család - Sukoišan
Fatima asszonyai - Škrape Szt. kereszt - Veli Varoš Jézus szíve - Visoka
Szt. Lipót Bogdan Mandić - Sirobuja Szt. András apostol - Sućidar Szt. József - Mertojak
Szt. Keresztelő János - Trstenik Sz. Máté - Ravne njive Szt. Márk - Neslanovac
Szt. Lukács evangélista - Kocunar Szt. Mihály arkangyal - Šine,Kamen

Protestáns templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A splitiek sokszor hangoztatják, hogy Split a legsportosabb város a világon.

Több sportrendezvény is volt a városban: VIII. Mediterrán játékok (1979), Európai úszás és vízilabda bajnokság (1981) és Atlétikai bajnokság (1990)

Prokurative

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

zenészek, zeneszerzők, énekesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festők, szobrászok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalmárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színészek, rendezők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kosárlabdázók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb sportolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Diocletianus, római császár
  • Gajo Bulat, ügyvéd, Split község polgármestere, képviselő a bécsi császári tanácsban
  • Ivo Tartaglia, ügyvéd, polgármester, Tengermelléki bánság bánja
  • Ante Trumbić, ügyvéd, politikus, SzHSz külügyminisztere
  • Ivo Sanader, horvát miniszterelnök

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban működik a Spliti Egyetem, amelyet 1974-ben alapítottak. Rektora prof. dr. sc. Ivan Pavić, aki a közgazdasági kar dékánja is egyben.

Az egyetemen az alábbi karok működnek:

  • Elektrotechnikai, hajóépítési kar (FESB)
  • Közgazdasági kar
  • Természettudományi-matematikai ismeretek és kinezológiai kar (PMF)
  • Építészeti kar
  • Katolikus Kar
  • Kémiai-technológiai kar
  • Orvostudományi kar
  • Tengerészeti kar
  • Jogi kar
  • Művészeti akadémia
  • Filozófiai kar

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Split című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Split témájú médiaállományokat.