Dračevo Polje
| Dračevo Polje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vis |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21483 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 01′ 41″, k. h. 16° 09′ 22″Koordináták: é. sz. 43° 01′ 41″, k. h. 16° 09′ 22″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dračevo Polje falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Vis szigetén. Közigazgatásilag Vishez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 58 km-re délnyugatra, Vis városától légvonalban 4, közúton 9 km-re délre, Vis szigetének déli oldalán fekszik. A Vis városát Komižával összekötő régi úton a két város között félúton található. Több régi nyaraló és gazdasági épület van a faluban, melyet fenyőerdők és szőlőültetvények öveznek.
Története[szerkesztés]
Vis szigete már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az enyhe éghajlat, a termékeny föld és a halban gazdag tenger már a nagyon korai időkben is bőséges feltételeket biztosított az emberi letelepedéshez. Az ősi indoeurópai kultúra már az i. e. 2. évezredben is virágzott a szigeten. Ezt igazolják a szigeten több helyen található halomsírok és az ősi várromokat jelölő „gradac”, illetve „gradina” helynevek. A település valószínűleg a 17. században keletkezett, amikor a sziget a Velencei Köztársasághoz tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1805-ben a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de 1811-ben a tengeri fölényben levő angolok elvették a franciáktól. Napóleon végső veresége után újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 13, 1910-ben 17 lakosa volt.
1918-ban elfoglalták az olasz csapatok, az olasz uralom 1921-ig tartott. Ezután az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A jugoszláv időszak sziget gazdasági stagnálásának időszaka volt, a lakosság száma a tizedére esett vissza. 1991-től a független Horvátország része, de 1992-ig a JNA katonái állomásoztak a szigeten. A jugoszláv katonák csak 1992 május 30-án hagyták el végleg a szigetet, helyükre horvát csapatok érkeztek. 2011-ben 13 lakosa volt, akik a hagyományos szőlőtermesztés mellett a turizmusból éltek.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 13 | 54 | 78 | 17 | 90 | 123 | 120 | 103 | 99 | 41 | 24 | 11 | 8 | 13 |
(1857-ben és 1869-ben lakosságát Vis városához számították.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Vis város hivatalos oldala (horvátul)
- Vis város turisztikai irodájának honlapja (angolul) (horvátul)
- Komiža város turisztikai irodájának honlapja (angolul) (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Vis turisztikai portálja (horvátul)
- Virtuális séta a szigeten (angolul) (horvátul)
