Omiš

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Omiš
Omis-03.jpg
Omiš főutcája
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Split-Dalmácia
Rang város
Polgármester Ivan Škaričić (HDZ)
Irányítószám 21310
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség 6565 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 3 m
Terület 266,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Omiš  (Horvátország)
Omiš
Omiš
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 26′ 45″, k. h. 16° 41′ 28″Koordináták: é. sz. 43° 26′ 45″, k. h. 16° 41′ 28″
Omiš weboldala

Omiš (olaszul Almissa) város Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Splittől 25 km-re délkeletre a Cetina folyó adriai torkolatánál fekszik. Közigazgatásilag Blato na Cetini, Borak, Čelina, Čišla, Donji Dolac, Dubrava, Gata, Gornji Dolac, Kostanje, Kučiće, Lokva Rogoznica, Marušići, Mimice, Naklice, Nova Sela, Omiš, Ostrvica, Pisak, Podašpilje, Podgrađe, Putišići, Seoca, Slime, Smolonje, Srijane, Stanići, Svinišće, Trnbusi, Tugare, Zakučac és Zvečanje települések tartoznak hozzá.

A Cetina torkolata Omišnál

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost az illírek alapították, majd a Római Birodalom hódította meg. A rómaiak Oneum néven alapítottak itt várost. A 9-10. században területét a neretvánok, egy tengeri kalóznép szerezték meg, akik megerősítették a települést. Ekkor épült a Cetina jobb partján álló 10. századi román stílusú Szent Péter templom. 1279-ben a Velencei Köztársaság és a környező városok, Trau, Sibenik és Klissza összefogtak és a kalózokat elűzték innen. Középkori várának romjai az Adria mellett állnak. 1294-ben a Subicoké volt, majd 1355-ben Hahót Miklós bán foglalta el, ezután királyi vár. 1386-tól a Horvátiaké, de 1394. júniusában Dabiša bosnyák király Horváti Jánost kiostromolja. Ezután a Gariaké, de 1401-ben a spalatóiak elfoglalják. Később Hervojáé, majd Nelipcic Jánosé. 1436-tól királyi birtok. 1444-ben a velenceiek foglalták el a várost, melyet a török sohasem tudott bevenni, így a környező területeknek biztonságot nyújtott. A Velencei Köztársaság megszűnésével francia, majd osztrák kézbe került. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része, egészen a független horvát állam kikiáltásáig. A városnak ma 15 800 lakosa van.

A kikötő

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szent Péter-templom 10. századi, a 18. századig papi szeminárium működött itt, majd 1750-től átköltözött a mellette ma is álló épületbe.
  • A tengerparton 331 m magas sziklán állnak Omiš középkori várának (Starigrad) maradványai.
  • A Mirabella-erőd a város védelmi rendszerének része volt.
  • A Szent Mihály-templom 13. századi, a 16. században a török támadásokban megrongálódott, de helyreállították. Harangtornya 1724-ben épült.
  • A Szentlélek-templom a 16. században épült, ma kiállítóterem van benne.
  • A városból festői kirándulás tehető a Cetina folyó szűk kanyonszerű völgyébe, mely a vadvízi evezők paradicsoma.

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Josip Pupačić - költő
  • Vatroslav Mimica - filmrendező
  • Sergije Mimica - rendező
  • Anđelko Marušić "Ferata" - labdarúgó
  • Jure Kaštelan - költő, akadémikus
  • Anđelko Novaković - publicista, költő
  • Joko Knežević - festő és szobrász
  • Milovan Stanić - festő
  • Ruta Knežević - ruhatervező
  • Kažimir Hraste - festő
  • Ivo Baučić, - demográfus
  • Ante Baučić - a horvát hajóépítés felügyelője
  • Nadan Vidošević - Kraš elnöke
  • Neven Mimica - a Szábor alelnöke
  • Božo Mimica - irodalmár
  • Nikola Kuvačič prof.dr - közgazdász
  • Žarko Domjan - a szábor első elnöke a függetlenség kikiáltása után
  • Ante Klarić - horvát katonak
  • Ivica Križanac - labdarúgó
  • Baucho - Szaxofonista

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Omiš témájú médiaállományokat.