Nova Sela (Omiš)
| Nova Sela | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Omiš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21254 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 152 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 438 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 31′ 19″, k. h. 16° 46′ 59″Koordináták: é. sz. 43° 31′ 19″, k. h. 16° 46′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nova Sela falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 28, közúton 47 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 30 km-re északkeletre, a Cetina északi partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település neve (nova sela = új falu) azt sugallja, hogy újabb alapítású. Ez azonban egyáltalán nem igaz, mivel már 1382-ben említik a nagy kiterjedésű radobiljai plébánia részeként. Területe a régészeti leletek alapján már az ókorban lakott volt, melyet a Šarić-ház feletti magaslaton található illír várrom igazol. Középkori népességéről a plébániatemplom és a temető területén talált egyedülálló és díszített ősi sírkövek tanúskodnak, melyeket a templom falába építettek. Területe már nagyon korán, 1495 előtt török uralom alá került és csak 1715-ben a velencei-török háború során szabadult fel a török uralom alól. Plébániáját 1752-ben alapították, anyakönyveit is azóta vezetik. A településnek 1857-ben 355, 1910-ben 569 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1970-es évek óta lakossága folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 224 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 355 | 389 | 414 | 459 | 498 | 569 | 630 | 615 | 723 | 752 | 705 | 728 | 655 | 471 | 286 | 224 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a temetőben áll. A mai templom elődje egy deszkából épített templom volt, melyet Cupilli érsek említ 1718. június 16-án itt végzett vizitációja alkalmával. Hosszúsága 11, szélessége 6 könyök volt. Valószínűleg 1700 körül építették ideiglenes megoldásként. Az első kőből épített templomot 1742-ben említik. A mellékbejárat feletti kőtáblán az 1765-ös évszám áll, mely a következő átépítés dátuma lehet. A templom hosszúsága 15, szélessége 5 méter. Homlokzata felett kis harangtorony állt, benne egy haranggal. Ezt 1989-ben elbontották és helyette építették a ma is látható piramis záródású beton harangtornyot. A templombelsőt az 1990-es években rendezték, ekkor helyezték át a régi fából faragott oltárt az apszis falához, eléje pedig szembemiséző oltárt építettek. A régi oltár közepén áll a plébánia védőszentjének Szent Péter apostolnak a szobra, két oldalán Jézus szíve és a Lourdes-i Szűzanya szobraival. A hajó falánál szent Lukács evangélista és Szent Kelemen pápa szobrai láthatók, akiknek korábban önálló oltárai voltak. A régi fából épített kórust beton kórusra cserélték. A templom mellett állt a régi halottasház, melyet lebontottak és a helyére épített kőépület lett a templom sekrestyéje.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Omiš város hivatalos oldala Archiválva 2016. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Omiš város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
