Vojnić Sinjski
| Vojnić Sinjski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21240 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 433 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 372 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 36′ 50″, k. h. 16° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 43° 36′ 50″, k. h. 16° 41′ 42″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vojnić Sinjski (1931-ig Vojnić) falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 23, közúton 35 km-re északkeletre, Sinjtől 13 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti részén fekszik.
Története[szerkesztés]
A település 1686-ban Triljjel és környékével együtt szabadult fel a török uralom alól. Ekkor már élt itt néhány horvát család, mint például a Nakićok, de a falut döntően a velencei uralom első éveiben telepítették be Boszniából, Hercegovinából és Poljicáról érkezett új keresztény lakossággal. A boszniai lakosság főként a Duvanji mező környékéről származik, ahonnan Jure Juričević harámbasa vezetésével érkezett, míg a Sabilićok valószínűleg Rakitno környékéről valók. Vojnić hívei a felszabadulás után a turjaci plébániához tartoztak, főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A falu temploma közvetlenül a felszabadulás után még deszkákból épült fel. Ezt erősíti meg Cupilli érsek az 1709-ben tett egyházlátogatása során. Az érsek rendeletére az oltárra új Szent György képet helyeztek és ekkor szerezték be a harangot is. 1715-ben a velencei-török háború során a török támadást intézett Sinj és környéke ellen és a templomot felgyújtotta. Már 1718-ban felépült az új kőtemplom, melynek két oltára és kis harangtornya is volt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A vojnić-garduni plébániát 1858-ban alapították meg. Vojnićnak 1857-ben 426, 1910-ben 617 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1934 és 1937 között a lebontott régi templom helyére felépítették a település új plébániatemplomát. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 577 lakosa volt. Megélhetésük alapját hagyományosan a mezőgazdaság, azon belül főként a szőlőtermesztés adja.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 426 | 471 | 482 | 537 | 643 | 617 | 660 | 742 | 723 | 802 | 811 | 738 | 744 | 685 | 579 | 577 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent György vértanú tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a régi templom alapjain 1934 és 1937 között faragott kövekből épült. Homlokzatát a középen hozzáépített harangtorony tagolja, melynek földszintjén három oldalról kialakított ívelt bejáratokon át lehet a templomba jutni. A bejárat felett kis körablak, felette egy biforámás ablak, a harangok szintjén négy oldaltól nagy félköríves ablak látható. A torony tetejét kőpiramis zárja, melynek csúcsát vasból kovácsolt kereszt díszíti. A hajó 16 méter hosszú és 8 méter széles, melynek végében található a szentély a főoltárral, mögötte a sekrestyével. A főoltár fából és kőből épült, előtte áll a szembemiséző oltár. A hajó déli oldalán a Szent Györgynek, északi oldalán a Rózsafüzér királynőjének szentelt mellékoltárok állnak. A templomon 12 félköríves ablak található, a kórus a főbejárat felett áll. A templomot 1984-ben megújították. Ekkor történt a szentély lapozása és a Rózsafüzér királynője mozaikkép elhelyezése. 2001 és 2003 között a belső teret újították fel. Ekkor építették a beton kórust, elkészült a márvány padozat, az új bejárati ajtó és az orgona.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
