Plisko Polje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plisko Polje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVis
Jogállásfalu
Irányítószám21480
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség20 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 02′ 03″, k. h. 16° 11′ 01″Koordináták: é. sz. 43° 02′ 03″, k. h. 16° 11′ 01″
SablonWikidataSegítség

Plisko Polje falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Vis szigetén. Közigazgatásilag Vishez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 56 km-re délnyugatra, Vis városától légvonalban 3, közúton 7 km-re délre, Vis szigetének délkeleti oldalán, az azonos nevű szőlőtermő síkság mellett fekszik. A Vis városát Komižával összekötő régi úton autóval 15 perc alatt érhető el. Mintegy tíz házból és egy borozóból áll, melyek a Sveti Vid nevű dombocska alatt épültek.

Története[szerkesztés]

Vis szigete már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az enyhe éghajlat, a termékeny föld és a halban gazdag tenger már a nagyon korai időkben is bőséges feltételeket biztosított az emberi letelepedéshez. Az ősi indoeurópai kultúra már az i. e. 2. évezredben is virágzott a szigeten. Ezt igazolják a szigeten több helyen található halomsírok és az ősi várromokat jelölő „gradac”, illetve „gradina” helynevek. Plisko Polje a 17. században keletkezett, amikor a sziget a Velencei Köztársasághoz tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1805-ben a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de 1811-ben a tengeri fölényben levő angolok elvették a franciáktól és saját kereskedelmi központjukká tették. Napóleon végső veresége után újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 68, 1910-ben 88 lakosa volt.

1918-ban elfoglalták az olasz csapatok, az olasz uralom 1921-ig tartott. Ezután az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború során 1941-ben újra olasz megszállás alá került, mely 1943-ig az olasz kapitulációig tartott. Ezután a Plisko-mező folytatásában nyugat felé szövetséges katonai repülőtér működött itt, melyet az 1960-as években számoltak fel. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A jugoszláv időszak sziget gazdasági stagnálásának időszaka volt, a lakosság száma a negyedére esett vissza. 1991-től a független Horvátország része, de 1992-ig a JNA katonái állomásoztak a szigeten. A jugoszláv katonák csak 1992 május 30-án hagyták el végleg a szigetet, helyükre horvát csapatok érkeztek. 2011-ben 19 lakosa volt, akik a hagyományos olajbogyó- és szőlőtermesztés mellett halászatból éltek.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 68 89 84 88 70 77 90 82 57 36 28 21 21 19

(1857-ben és 1869-ben lakosságát Vis városához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Vid tiszteletére szentelt 14. századi gótikus temploma az azonos nevű magaslaton áll. Kapuzata 17. századi. Keleti oldalán található a szűk kis apszis, ahol a falazott oltár áll. Belső terében az oldalfal mentén két falazott kőpad is található. Homlokzatán a bejárat két oldalán két kis ablak, a bejárat felett kis rózsaablak látható. A homlokzat felett egykor kis harangtorony volt, mely idővel valószínűleg leomlott. A 17. században még temető volt körülötte, mely mára elpusztult.
  • A falutól nyugatra ma is látható a szövetségesek 1944-ben épített repülőterének nyomai annak ellenére, hogy helyét az 1960-as években szőlővel telepítették be.

Sport[szerkesztés]

A településen ma is működik a Sir William Hoste alapította krikettklub, ahol nemzetközi mérkőzéseket is játszanak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]