Sumartin
| Sumartin | |
 | |
| Sumartin látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Selca |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21426 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 477 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 7 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 17′ 10″, k. h. 16° 52′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 17′ 10″, k. h. 16° 52′ 20″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sumartin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sumartin falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brač szigetén. Közigazgatásilag Selcához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 42 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délkeletre Brač szigetének keleti csücskén fekszik. A sziget legkeletibb, egyúttal legfiatalabb tengerparti települése. Kompjárat köti össze a túlparti Makarska kikötőjével. Kedvelt nyaralóhely, buja mediterrán növényzetével, hangulatos utcácskáival, kis templomával. A kikötőből rálátás nyílik a szemben fekvő Makarskára, és a Biokovo égnek meredő, kopár hegyeire. Apró kavicsos tengerpartja, kis öblei megkapó látványt nyújtanak.
Története[szerkesztés]
Ez a terület a 12. századtól a povljai kolostor birtokai közé tartozott. Ekkor már állt a Szent Miklós-hegy tetején a sziget egyik legrégibb temploma a Szent Miklós templom. 1288-ban az itteni Vrello nevű helyet kis halásztanyaként említik. 1320-ban a Sumartini-öblöt még Sitno néven ismerték. Sumartint 1646-ban Hercegovinából érkezett menekültek népesítették be. A 17. században a török megszállta a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina jelentős területeit menekülésre kényszerítve sok keresztény családot. Ekkor érkezett a szigetre a makarskai rendfőnök Petar Kubat atya, aki a makarskai kikötőben tíz, a dalmáciai Zagora és Hercegovina térségéből menekült családdal szállt hajóra biztonságos menedéket keresve. A hajó 1646. november 11-én a mai Sumartinnál kötött ki. Ott egy romos bizánci stílusú épület alapjaira építették fel régi védőszentjük, Szent Márton tiszteletére szentelt első plébániatemplomukat, melyről a település a mai nevét kapta. Az új helyet azonban ekkor még arról a magaslatról, mely tájékozódásukat segítette Vrh Bračának, azaz Brač hegyének nevezték el. Mivel a település főként a tengerparton létesült és csak kis mértékben húzódott fel közeli lejtőkre, földművelésre alkalmatlan volt, így az új lakosság megélhetését is a tenger adta. Ezért lakói főként halászok, hajóácsok lettek. Lakói kezdetben a gornji humaci plébániához tartoztak, majd 1714-ben a településnek önálló plébániája lett. Első plébánosa a helyi születésű Frano Borojević volt. A 18. század közepén a település keleti szélén az akkori ferences szerzetes és költő Andrija Kačić Miošić atya ferences kolostor építésébe kezdett. A lakosság száma egészen 1784-ig fokozatosan nőtt, ekkor azonban egy nagy járvány a lakosság felét (mintegy 200 embert) elpusztította. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1913-ra felépült a település új plébániatemploma. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben 474 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 423 | 475 | 550 | 608 | 751 | 724 | 0 | 579 | 575 | 586 | 522 | 445 | 544 | 618 | 482 | 474 |
(1921-ben lakosságát Selcához számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Az Angyalok királynője tiszteletére szentelt plébániatemploma annak a régi templomnak a helyén áll, melyről a település a nevét kapta. A régi Szent Péter templomot 1911-ben bontották le és még abban az évben elhelyezték az új templom alapkövét. Az építés Pressela építész tervei szerint 1913-ban fejeződött be és még az évben Szent Márton ünnepén megtörtént a felszentelése is.
- A kruškai Szent Miklós kápolna[4] a sziget legrégibb szakrális építményei közé tartozik. A kora román stílusú épület karcsú négyszögletes kupolájával a sziget legszebb hasonló típusú épületeinek egyike.
- A Szent Rókus kápolnát Veliko Brdo településrész lakói építették 1696-ban, később a ferencesek vették át. A falutól keletre az azonos nevű földfokon áll, ahol később a helyi temető is létesült.
- Sumartin közepén a Glavicán áll a Szent Szpiridon kápolna.
- A ferences kolostort[5] a 18. század közepén építették. Itt élt és alkotott a híres ferences költő Andrija Kačić Miošić atya. A kolostor múzeumában értékes művészeti alkotásokat őriznek. Közülük említésre méltó a kora barokk „Utolsó vacsora” ábrázolása a 17. század második feléből. Könyvtára több ősnyomtatvánnyal, kódexszel, misekönyvvel rendelkezik. Nagy helyi történeti jelentőségük van az 1665 és 1755 között bosnyák írással vezetett anyakönyveknek.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt tartózkodott és alkotott Andrija Kačić Miošić (1704.-1760.) atya, horvát költő, ferences szerzetes, az itteni kolostor építésének kezdeményezője volt.
- Itt született 1761-ben Andrija Dorotić atya, ferences szerzetes, író, a filozófia és a teológia professzora.
- Itt született 1917-ben Mario Puratić a 20. század feltalálóinak egyike, aki a halászati technológia területén alkotott maradandót.
Galéria[szerkesztés]
-
A Brač-sziget keleti fokának látképe -
A plébániatemplom -
A kikötő -
Sumartin látképe
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4782.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5000.
Források[szerkesztés]
- Selca község hivatalos oldala (horvátul)
- Brač sziget információs portálja (horvátul)
- Sumartin története és nevezetességei (angolul)
- Bács Gyula (1981) ISBN 963-243-220-7
További információk[szerkesztés]
- Prostorni plan uređenja općine Selca – Selca község rendezési terve.
