Kladnjice
| Kladnjice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Lećevica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 202 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 131 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 336 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 40′ 19″, k. h. 16° 17′ 56″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 19″, k. h. 16° 17′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kladnjice (1991-ig Kladnice) falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lećevicához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 21, közúton 40 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 17, közúton 31 km-re északra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén már a történelem előtti időben éltek emberek, ezt igazolja a Lovreč nevű magaslaton található ókori várrom.[2] A középkorban ez a terület a zagorai grófsághoz tartozott. A 16. században elpusztította a török, maradék lakossága elmenekült. A 17. század végén a töröktől való felszabadulás után a čvrljevoi plébánia falvai közé tartozott. A plébániának 1762-ig Kladnjicén volt a központja, itt lakott a plébános is.[3] A templomot 1740-ben építették. A régi plébániaháznak ma már csak a romjai találhatók. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 496, 1910-ben 719 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 142 fő volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 496 | 553 | 623 | 656 | 701 | 719 | 754 | 776 | 814 | 802 | 725 | 664 | 440 | 318 | 227 | 142 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt temploma egy kis magaslaton áll. A templomot 1740-ben építették, de egy villámcsapás súlyosan megrongálta. Ezután a püspök leírása szerint a kladnjiceiek helyben kitermelt kőből egy még szebb templomot építettek. Egyhajós épület, homlokzatán négyágú rozettával, a bejárat mellett két kis ablakkal. A díszes harangtoronyban három harang található. A homlokzat elé átriumot építettek a kültéri misék számára, de lehetséges, hogy ez még a régi templomból maradt meg. Az apszisban áll a fából faragott oltár egyedülálló faragással és Szent Jakab szobrával (tiroli munka). A tabernákulumon ezüst körmeneti kereszt áll, velencei munka a 18. századból. A diadalívnél Szűz Mária és Szent Fülöp apostol szobrai láthatók. A templom hangosítása és klimatizálása nemrég készült el. Ivica Parčina helyi képzőművész két vászonra festett képet adományozott a templomnak, melyek a Gyógyító boldogasszonyt és Szent Pétert ábrázolják. Ugyanő restaurálta Szűz Mária, Szent Jakab és Szent Fülöp szobrát is. A templom körül temető található.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Trogir a történelemben – Várak és erődített települések Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ a b Čvrljevo – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Lećevica község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Trogir a történelemben – Várak és erődített települések (horvátul)
- Mate Matas:Prilog proučavanju gradina i gromila na području općine Lećevica u splitskoj Zagori (horvátul)
- Ivan Šuta-Tonko Bartulović: Gradine Kaštela i okolice-katalog izložbe (horvátul)
