Podšpilje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Podšpilje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségKomiža
Jogállásfalu
Irányítószám21483
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség10 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság199 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 02′, k. h. 16° 09′Koordináták: é. sz. 43° 02′, k. h. 16° 09′
A Wikimédia Commons tartalmaz Podšpilje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Podšpilje falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Vis szigetén. Közigazgatásilag Komižához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 58 km-re délnyugatra, Komiža városától légvonalban 4, közúton 8 km-re délkeletre, a sziget legmagasabb pontja, a Hum-hegy alatt fekszik. Komižáról Vis irányában haladva a második útba eső település. A Podšpilje elnevezést arra a falucsoportra is használják, melynek Podšpilje a központ települése, hiszen itt áll a templom, a kultúrház, a posta, az iskola (bár ma már üres) és a borozó is. A falucsoport többi tagja Borovik, Duboka, Podhumlje és Žena Glava. Egykor hozzá tartozott a szomszédos Dračevo Polje is az azonos nevű faluval, mely ma már Vis városához tartozik. Ma az egész területre a Gornje Polje, illetve a Komiško Polje elnevezést használják.

Története[szerkesztés]

Podšpilje területe már az újkőkorban lakott volt, ezt bizonyítja a közeli Lokva nevű lelőhely, amelyet a kőkorszaki ember agyag kitermelésére használt. Kopacinán illír halomsírok, Borovikon pedig velencei erődítmény maradványai találhatók. A település valószínűleg a 17. században keletkezett, amikor a sziget a Velencei Köztársaság uralma alá tartozott. Lakói főként állattartással foglalkoztak, melyhez Vela Polján és a Krušovicán található két, forrás nélküli vízgyűjtő tavacska adta a vizet. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1805-ben a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de 1811-ben a tengeri fölényben levő angolok elvették a franciáktól. Napóleon végső veresége után újra az osztrákoké lett. A 19. század végére a lakosság az állattartás helyett a szőlőtermesztéssel és a halászattal kezdett foglalkozni.

A településnek 1880-ban 49, 1910-ben 21 lakosa volt. 1918-ban elfoglalták az olasz csapatok, az olasz uralom 1921-ig tartott. Ezután az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején egy ideig a közelben volt a partizánok parancsnoki központja. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A jugoszláv időszak sziget gazdasági stagnálásának időszaka volt, a lakosság száma töredékére esett vissza. 1991-től a független Horvátország része, de 1992-ig a JNA katonái állomásoztak a szigeten. A jugoszláv katonák csak 1992 május 30-án hagyták el végleg a szigetet, helyükre horvát csapatok érkeztek. Fellendült a turizmus és 1993-ban újra megalakult az önálló Komiža község. 2001-ben a Komiško Polje területén 129 ember élt, többségük idősebb volt 65 évesnél. A II. világháború előtt még több mint 700 lakos élt itt, akik főként szőlő és olajbogyó termesztéssel foglalkoztak. Ezután azonban nagy kivándorlási hullám indult meg Észak-Amerika és Ausztrália felé, mely az 1960-as években valóságos exodussá fokozódott. 2011-ben a településnek állandó 11 lakosa volt, de fejlődik a falusi turizmus és az elvándoroltak közül a szezonban többen visszatérnek.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 49 51 16 21 0 64 109 112 100 43 56 42 14 11

(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Komižához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária születése tiszteletére szentelt temploma a 19. században épült.
  • A Podšpiljét Podhumljéval összekötő úttól északra található Zonketova kula velencei toronyerődje, mely a Viši mezőn átvezető utat nyugatról őrizte. A mai falak valószínűleg csak a 18. század óta állnak, de az épület megőrzött néhány középkori részletet. A földszinti rész boltozott és a régi kapuzat megsemmisülése után az emeleti részeket csak a rajta levő nyíláson át létrával lehetett megközelíteni. Az első emeleten volt a kemence, melyből később a földszinten is építettek egyet, mely jó állapotban maradt fenn. A falak ma még konzerválásra várnak. A toronytól nyugatra földszinti épületek álltak, ma már csak a romjaik láthatók. Kissé távolabb található egy ciszterna. A tetőkre eső vizet a toronytól északra és délre levő két ciszternában gyűjtötték össze.
  • Podšpilja közelében Kopanicán illír halomsír maradványai találhatók.
  • A közelben, de már Borovik határában a Hum-hegy oldalában található a Titó-barlang, ahol a II. világháború idején 1944. júniusától októberéig a Tito vezette partizánok parancsnoksága működött.
  • A Hum-hegyen álló Szentlélek kápolnától nagyszerű kilátás nyílik Vis szigetére és a környező szigetvilágra.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Podšpilje – képes ismertető (horvátul)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Podšpilje című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.