Hvar (sziget)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 


Hvar
Hvar zentrum.JPG
A sziget legnagyobb városa, Hvar
Közigazgatás
Ország Horvátország Horvátország
Székhely Hvar
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 38.5 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése Adriai-tenger
Terület 297.37 km²
Legmagasabb pont Sveti Nikola, 628 m
Elhelyezkedése
Southern Croatian Adriatic.png
Hvar (Horvátország)
Hvar
Hvar
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 09′ 05″, k. h. 16° 39′ 25″Koordináták: é. sz. 43° 09′ 05″, k. h. 16° 39′ 25″
A Hvar weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hvar témájú médiaállományokat.

A Horvátországhoz tartozó Hvar (ol. Lesina) szigete az Adriai-tengeren, Dalmácia tengerpartján helyezkedik el.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bračtól délre, vele párhuzamosan terül el.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

299,6 km²-es területével a negyedik legnagyobb, 80 kilométerével pedig a Cres sziget után a második leghosszabb sziget az Adrián. Legnyugatibb pontja a Pelegrin-fok, mely a Spliti-kapuval van egy vonalban. Legkeletibb részét, a Sućuraj fokot egy alig 4-5 km-es csatorna választja el a szárazföldtől. Legmagasabb csúcsa a Sveti Nikola (Szent Miklós) 628 méterrel. Átlagos napsütéses órái 2700, átlaghőmérséklete pedig 16,2 °C.

Főbb települései: Hvar, Jelsa, Stari Grad.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hvar szigete már a csiszolt kőkorszak óta lakott hely. Az ebből a korból származó leletek a Jelsa közelében levő Grapce-barlangból kerültek elő, ahol e korból származó eszközöket, kerámiákat találtak.

Az illírek által is lakott szigeten Starigrad helyén időszámítás előtt 385-ben a Pharosz-szigeti görögök alapították meg Pharosz nevű kolóniájukat, amely az adria-parti görög települések őse. A Középkor elején letelepedett szláv néptörzsek nyelvjárása hatására változott a helynév a ma is használatos Hvar-ra.

A görög kolónia több évszázadig virágzott itt, melynek a rómaiak támadása vetett véget, akik legyőzték Demetriosz flottáját és teljesen elpusztították a várost.

A sziget második virágkora a 1516. századra, az adriai hajózás nagy időszakára esett, mikor Hvar a Raguzai Köztársaság rövid uralma után elismerte Velence fennhatóságát. Ekkor itt Hvar szélvédett kikötőjében telelt a velencei flotta is.

A velencei uralmat rövid francia megszállás követte. Ennek emléke a Fort Napoleon.

1918-ig a sziget Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

1919 novemberében az olaszok elfoglalták a szigetet.

A rapallói egyezmény aláírásával a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált, majd a Második Világháború után Jugoszláviához tartozott.

1992-től Horvátországhoz tartozik a sziget.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelsa
Vrboska
  • Hvar
  • Stari Grad
  • Vrboska
  • Jelsa
  • Sućuraj
  • Milna
  • Velo Grablje
  • Malo Grablje
  • Brusje
  • Basina
  • Dol
  • Vrbanj
  • Svirče
  • Vrisnik
  • Pitve
  • Sveti Nedjelja
  • Ivan Dolac
  • Zavala
  • Humac
  • Poljica
  • Zastražišće
  • Gdinj
  • Bogomolje

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hvar (sziget) témájú médiaállományokat.