A1-es autópálya (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A1
Autocesta A1.svg
Autocesta1.svg
Tabliczka E65.svg Tabliczka E71.svg
Úttípus autópálya
Hossza 553,7 km
Ebből elkészült: 484,6 km
Ebből épül: 0 km
Ebből tervezett: 91,5 km
Ország  Horvátország
Tartományok Zágráb, Zágráb megye, Karlovac megye, Karlovac megye, Lika-Senj megye Zadar megye, Šibenik-Knin megye, Split-Dalmatia megye, Dubrovnik-Neretva megye,
Időzóna Budapest, CET, UTC+1
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A1 témájú médiaállományokat.

Az A1 autópálya (horvátul Autocesta A1) délkelet felé haladva köti össze Zágrábot Dubrovnikkal. Leggyakrabban Zágráb-Dubrovnik autópályaként említik, de nem ez a hivatalos elnevezése. Az autópályán útdíjat kell fizetni, kivéve a zágrábi körgyűrűhöz tartozó részét az északi végén.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátország függetlenedését követően a mai A3-as autópálya helyett az A1-es autópálya tölti be immár az ország legfontosabb közlekedési tengelyét, mivel a hosszan elnyúló tengerpart és kikötővárosok: Zadar, Split és Dubrovnik szárazföldi összekötését is biztosítja.

A kiépítés a horvát tavasz időszakának politikai és erőviszonyait és annak leverésének következményeit jól tükrözi. Az 1970-es években a horvát törekvések átmeneti megerősödésével célja volt a vezetésnek, hogy Zágrábot és a tengerpartot autópályával kösse össze. A Jugoszlávián belüli konfliktus, azaz a horvát tavasz leverésével és a zágrábi vezetés háttérbe szorításával, valamint a Belgrád vezetés megerősödésével az építkezéseket évtizedekre leállították. Az elkészült pálya a délszláv háború végéig is csak Károlyvárosig megépült kis szakaszon tartott.

Az építkezés 1970-ben indult. A majd 40 km-es útpályán a gyors kivitelezés érdekében egyetlen csomópont létesült. Átadására 1972-ben került sor, majd a folytatását tervezték, azonban arra már sosem került sor a jugoszláv érában.

A szerb-horvát háborúban a frontvonal 1995-ben alig öt kilométerre húzódott Károlyvárostól és súlyos támadások is érték. Az autópálya biztosította 40 km-re lévő fővárosból a horvát területek kiszolgálását. Az építkezéseket a független Horvátország folytatta 1999-ben az eredeti célok szerint a tengerpart irányába. A 2001-ben elkészült útszakasz magába foglalja a Drežnik viadukt 2485 m hosszú műtárgyát is.

2008. decemberében Ravčaig átadták a forgalomnak az utat.[1]

2013. december 20-án átadásra került az autópálya újabb déli szakasza és az A10-es autópálya Bosznia-Hercegovina felé menő 7,5 km-es ágának csatlakozása Ploce csomóponttól. Az ipszilonban elágazó A1-es sztráda 16,1 kilométeres szakasza az eddigi déli végponttól, Vrgoractól Ploce csomópontján keresztül Karamatićiig tart, Dubrovnik felé közelítve. A hegyvidéki terepen haladó sztrádaszakaszon hét viadukt, két-két felüljáró és aluljáró, valamint négy alagút épült, a beruházás 1,7 milliárd kuna (mintegy 66,5 milliárd forint) költséggel készült el.[2]

Építés éve Szakasz Hossza Átadás Összes hossz
1970 Az építési munkák kezdete 00,000 km
19701972 ZagrebKarlovac 039,280 km 039,280 km
19992001 Karlovac – Vukova Gorica 018,160 km 057,440 km
Elkészült 1972 – 2001. között 057,440 km
2001 – 2003 Vukova Gorica – Bosiljevo 2 07,810 km 2003. június 26. 065,250 km
2001 – 2003 Bosiljevo 2 – Mala Kapela alagút 039,289 km 2003. június 30. 104,539 km
20011– 2003 Gornja PločaZadar 2 054,422 km 2003. június 30. 158,961 km
Elkészült 2001 – 2003. között 101,521 km
20022004 Mala Kapela alagút– Gornja Ploča 100,873 km 2004. július 15-24. 259,834 km
2002 – 2004 Zadar 2 – Pirovac 037,010 km 2004. június 30. 296,844 km
2002 – 2004 VrpoljeDugopolje 044,743 km 2004. június 30. 341,587 km
2001 – 2005 Mala Kapela alagút 05,250 km 2005. június 26. 346,837 km
2002 – 2005 Pirovac – Vrpolje 033,511 km 2005. június 26. 380,348 km
Elkészült Jahre 2004 – 2005. között 221,387 km
2005 – 2007 Dugopolje – Šestanovac 036,872 km 2007. június 27. 417,220 km
Elkészült 2006 – 2007. között 036,872 km
20062008 Šestanovac – Ravča 040,270 km 2008. december 22.[3] 457,490 km
Elkészült 2008-ban 040,270 km
2008 – 2011 Ravca – Vrgorac 010,330 km 2011. június 30.[4] 468,500 km
Elkészült 2013. december 20-án '016,100 km
2007. október 24. – 2013 Vrgorac – Karamatići 16,100 km 2013. december 20.[5] 484,600 km

A Sveti Rok alagút és a Maslenica híd már 1993-ban elkészült. A Mala Kapela alagút és Gornja Ploča közötti 101 km-es szakasz átadása volt a legnagyobb autópálya szakasz avatás, amit valaha Horvátországban egy napon forgalomba helyeztek.

Tervezett folytatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi tervek szerint az A1-es autópálya vezetne Dubrovnikon át Montenegróba. A szakasz tervei azonban még nem ismeretesek. Az úthálózat része a Triesztből induló Görögországig tartó Adriai-Jón autópályának (horvátul Jadransko-jonska Autocesta).

A további déli folytatásának a legnagyobb kihívása a Bosznia-Hercegovina Neum várost érintő (5-6 km-es) korridor út vagy a bosnyák tengerpartot a Pelješac-félszigeten át elkerülő Pelješac híd építését jelentő, de végig horvát felségterületen haladó autópálya kialakítása.

A korridor út szerint Opuzen után az autópálya nem Pelješac, hanem Bosznia felé fordulna, és egy 30 kilométeres szakasz után csatlakozna be a Dubrovnikhoz vezető 8-as útba. Ebből 5,5 kilométernyi rész boszniai területen haladna, amelyet a horvátok biztosítanának kerítésekkel és biztonsági kamerákkal. 2012-ben megkezdődtek a puhatolózó tárgyalások a horvát és a boszniai közlekedési miniszter között, egy esetleges Bosznián átvezető útvonalról. Bosznia természetesen támogatja a főleg horvát vagy uniós pénzekből megépítendő autópályát vagy kétszer kétsávos autóutat, hiszen ehhez csatlakozhat később, és a horvátok nem építenék így meg a tengeri kijáratot többé-kevésbé eltorlaszoló hídjukat.

A másik terv szerinti Pelješac híd építése 2007-ben elkezdődött a földmunkákkal, majd le is állt, ugyanis a mai napig nincsenek konkrét tervek és források a folytatásra. A költségeket összesen 2 milliárd kunára (kb. 78 milliárd forint) becsülték. Az új kormány azonban 2012-ben és korábban ellenzékben sem támogatta e a gigaberuházást, főleg a hatalmas költségei miatt. Korábban felmerült, hogy híd helyett kompokkal kellene az autókat átszállítani a félszigetre, vagy inkább alagutat kellene fúrni. Ezzel a megoldással a tengerparti Neum települése járna a legrosszabbul, hiszen az átutazó turizmus megszűnne. Ugyanakkor az ország Európai Uniós tagságával és majdani schengeni egyezményhez való csatlakozásával a biztonsági kérdéseket is meg kell oldani.[6]

A középtávú alternatívák szerint tranzit autópálya épülhetne a Neum folyosón. A Pelješac híd építését az EU vehetné át és a 75 százalékát finanszírozhatná. Azt megerősítették, hogy az Európai Bizottság előzetes megvalósíthatósági tanulmánya szerint a két változat a híd, a bekötő utak és az út között a Peljesac-félszigeten átvezető útvonal kapta a legtöbb szavazatot a számos lehetőség közül.

2013-ban újabb késedelem tárgyalásokat követően az Európai Bizottság javaslata volt, hogy a Marco Polo II.program (célja: a közútról környezetbarátabb szállítási módok felé terelje a fuvarozást[7])szerint tengeren úszó híd épüljön (norvég és Seattle példák alapján), amelynek építése költsége több mint 60 millió euró lenne és mindössze kilenc hónap alatt elkészülhetne. Középen a hajóforgalom számára felnyitható résszel. A költségeket koncesszió alapján magánbefektetők állhatnák.[8]

Műtárgyak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátország leghosszabb alagútja a Mala Kapela alagút, amely Zágráb és Split között található az autópályán. A változó domborzati viszonyok következtében a kivitelezés elé komoly kihívást támasztott a sok mélyépítési szerkezetek, amely az útpálya 10,8 %-t kiteszik. A csak a Zágrábtól Ploceig tartó 460 km-es szakasz 23,9 km-e alagutakban, míg 25,6 km hosszan hidakon halad. Az 1000 m-nél hosszabb műtrágyak:

  • Drežnik Viadukt a Kulpa folyó felett, egyben a 2485 m-es híd a leghosszabb híd Horvátországban;
  • Mala Kapela alagút- 5.761 m / 5801 m, a leghosszabb alagút a Horvátországban;
  • Brinje alagút 1.540  / 1561 m;
  • Plasina alagút 2.300  / 2300 m;
  • GRIC alagút 1244 m / 1.244 m;
  • Sveti Rok alagút 5.679 m / 5727 m (a második leghosszabb alagútja Horvátországnak);
  • Konjsko alagút 1.198 m / 1198 m.

Az alagutak mindkét irányba haladó pályával elkészültek.

Az útvonalon található a Krka folyó felett átívelő Krka híd.

Fenntartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjfizetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Popovec és Zágráb közötti szakaszon díjmentesen használható. Az autópályán kapus díjfizetéses rendszer működik. Az A1-es autópálya Zágrábtól Dubrovnik irányába az új szakasszal együtt 484 kilométer hosszú, díja a személygépkocsik számára 228 horvát kuna (8900 forint). A Bosznia-Hercegovina felé tartóknak az új, A10 jelű szakaszon Zágrábtól a határig 229 kunát (8960 forintot) kell fizetniük.[9]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Autocesta A1 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A1-es autópálya (Horvátország) témájú médiaállományokat.