Írország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Írország / Ír Köztársaság
Éire
Ireland
Írország / Ír Köztársaság† zászlaja
Írország / Ír Köztársaság zászlaja
Írország / Ír Köztársaság† címere
Írország / Ír Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Éire go deo (nem hivatalos)
Fé Mhóid Bheith Saor (nem hivatalos)
Nemzeti himnusz: Amhrán na bhFiann (A katona dala)
EU-Ireland.svg

Fővárosa Dublin
é. sz. 53°, ny. h. 8°
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Michael D. Higgins
Taoiseach (miniszterelnök) Enda Kenny
Hivatalos nyelv ír (gael) és angol
függetlenség az Egyesült Királyságtól
Angol-ír Szerződés 1921. december 6.
Népesség
Népszámlálás szerint 4 588 252 fő (2011)
Rangsorban 122
Becsült 4 593 100 [1] fő (2013. április)
Rangsorban 122
Népsűrűség 65 fő/km²
GDP 2012
Összes 210 223 millió USD (47)
Egy főre jutó 45 888 USD
Földrajzi adatok
Terület 70 273 km²
Rangsorban 117
Víz 2%%
Időzóna WET (UTC0)
WEST (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel IRL
Hívószám 353
Internet TLD .ie

térkép szerkesztése


Az ország neve Írország, az állam leírása Ír Köztársaság[2]

Írország (angolul Ireland IPA: [ˈaɪərlənd], írül Éire IPA: [ˈeːɾʲə]  Ltspkr.png kiejtése) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hét megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.

Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

A jelenlegi államfő Michael D. Higgins. Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnököt” jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tánaiste pedig „klánfőnökhelyettest”. A jelenlegi taoiseach Enda Kenny.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ír-sziget domborzati térképe
A sziget tengerpartja (Slieve League) Donegal megye déli részén.

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlanti-óceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek fő ága a Királyi Főcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos téli hőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal több, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lunda jellemző a tengerparti területeken
A Hölgyek kilátója (Ladies View) Kerry grófságban, a Killarneyi Nemzeti Park közelében

Lásd az Ír-sziget-szócikkben!

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ír-szigetet eredetileg borító erdők maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetővé az élővilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élő vizekbe, és károsítják azokat.

Írország nemzeti parkjai[3]:

  • Wicklow Mountains Nemzeti Park - 20 000 hektáron glaciális völgyben kolostor.
  • The Burren Nemzeti Park - sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élővilág.
  • Glenveagh Nemzeti Park - nagy kiterjedésű botanikus kert.
  • Renville Park - egy kastély és tartozékai, valamint park.
  • Killarney Nemzeti park - "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdők és mocsarak.

Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írországban már a római korban is éltek. A középkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Gazdasági Közösség (ma: Európai Unió) tagja.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államfő Michael D. Higgins.
Enda Kenny kormányfő

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államformája parlamentáris köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak. Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus, melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) volt, ebből 26 alkotta megalakulásakor az Ír Köztársaságot, ezek nem egyeztek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Dublin felosztása kettővel, Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Cork, Limerick, Galway, és Waterford szintén 2-2 megyét alkot, külön a város, és külön a környező vidéke.

Az Ír Köztársaság megyéi (zárójelben az ír nevek):

Írország megyéi
  1. Fingal (Fine Gall)1
  2. Dublin főváros (Baile Átha Cliath)1
  3. Dun Laoghaire-Rathdown (Dún Laoghaire–Ráth an Dúin)1
  4. Dél-Dublin (Áth Cliath Theas)1
  5. Wicklow (Cill Mhantáin)
  6. Wexford (Loch Garman)
  7. Carlow (Ceatharlach)
  8. Kildare (Cill Dara)
  9. Meath (An Mhí)
  10. Louth ()
  11. Monaghan (Muineachán)
  12. Cavan (An Cabhán)
  13. Longford (An Longfort)
  14. Westmeath (An Iarmhí)
  15. Offaly (Uíbh Fhailí
  16. Laois (Laois
  17. Kilkenny (Cill Chainnigh)
  1. Waterford City (Port Láirge (Cathair))
  2. Waterford (Port Láirge (Contae))
  3. Cork City (Corcaigh (Cathair))
  4. Cork (Corcaigh (Contae))
  5. Kerry (Ciarraí)
  6. Limerick (Luimneach (Contae))
  7. Limerick City (Luimneach (Cathair))
  8. Dél-Tipperary (Tiobraid Árann Theas
  9. Észak-Tipperary (Tiobraid Árann Thuaidh
  10. Clare (An Clár)
  11. Galway (Gaillimh (Contae))
  12. Galway City (Gaillimh (Cathair))
  13. Mayo (Maigh Eo)
  14. Roscommon (Ros Comáin)
  15. Sligo (Sligeach)
  16. Leitrim (Liatroim)
  17. Donegal (Dún na nGall)

1. Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa korábbi Dublin megyeként egy közigazgatási egység volt.
2. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel
3. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királynő megyéje" néven voltak ismertek.

A térképen zöld szín jelöli Leinster, sárga Munster, kék Connacht és vörös Ulster tartományt.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi politikai pártok:

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága: ipari agrárország.

Jövedelem eloszlás személyenként a nemzeti átlag százalékában.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.

Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben a 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.

1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó - ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara)- sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabad kereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai)működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.

A kulcsrakész ipari parkok, támogatások, ösztönzők segítségével kezdetben a munkaerő-intenzív iparágakat sikerült az országba vonzani, majd a hatvanas évektől egyre inkább a modern, high-tech nagyvállalatok betelepülése volt jellemző. Ezek a vállalatok főleg behozott inputokból exportra termelnek és nem fonódnak össze a helyi iparágakkal. Ezért az ír ipar a mai napig duális szerkezetű. Azonban a jelentős technológia-transzfert és K+F-beruházásokat magukkal hozó multik elősegítik a tudásgazdaság kiépülését Írországban.

Az ország csatlakozása az Európai Gazdasági Közösséghez 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezeket a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.

A nyolcvanas évek közepén magas munkanélküliséggel, inflációval, költségvetési deficittel és felszaporodó államadóssággal, tömeges emigrációval jellemezhető válság, mely jórészt a populista fiskális politikának volt köszönhető, összeomlással fenyegette az országot. Ezért 1987-ben átfogó, társadalmi konszenzusra épülő konszolidációs programot kellett végrehajtani, mely stabilizálta és emelkedő pályára állította a gazdaságot. Az 1987-ben elindult sikeres stabilizációs program öt pillérre épült:

  1. Fiskális konszolidáció
  2. Jól működő társadalmi érdekegyeztetés (konszenzusos megállapodások)
  3. Kvalifikált munkaerő (az oktatási és képzési rendszer reformja)
  4. Külföldi tőke exporttevékenysége
  5. Az Európai Unió exportjuttatásai.

Majd a kilencvenes években, olykor kétszámjegyű, ámde mindenképpen átlagfeletti-dinamikájú éves GDP-növekedéssel elvezetett egészen a „kelta tigris” cím kiérdemléséig, mely arra utal, hogy az ír gazdaság gyors iramú fejlődése csakis a délkelet-ázsiai kistigrisek növekedéséhez fogható. 2001 világgazdasági recessziója óta napjainkban az ír gazdaság növekedése is lassuló tendenciát mutat. S meglehet, a foglalkoztatottság csökken, az elemzők nem borúlátóak, szerintük az ex-tigris rövidesen rááll egy átlagos növekedési ütemű, hosszú távú fejlődési pályára. A Kohéziós Alap „phasing-out” országaként korlátozott mértékben továbbra is jogosult a brüsszeli juttatásokra, melyekből egyszerre több szektorban, a regionális és társadalmi különbségeket kiegyenlítő beruházásokat hajt végre.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Exporttermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, számítógépek, vegyipari termékek, gyógyászati berendezések, élőállatok
  • Importtermékek: adatfeldolgozó berendezések, más műszaki felszerelések és alkatrészek, kőolaj és olajszármazékok, textil, ruházat
  • Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utcakép egy településen, Bailieborough

Írországban bal oldali közlekedés van. A távolságokat és a sebességkorlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve 1-1 fizetőkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályákon, ahol - a gépjármű méretének függvényében - néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobil telefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendőrök sűrűn ellenőrzik, a szabálysértőt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolási jegy hiányában a gépkocsit a kijelölt parkolóhelyen is lebilincselik. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.

Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlekedésért az Aer Arann gondoskodik.

A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböző pontjaihoz az utasokat.

A vasúti közlekedéshez lásd az Írország vasúti közlekedése szócikket!

  • Közutak hossza: 92 500 km
  • Vasútvonalak hossza: 3314 km
  • Repülőterek száma: 16
  • Kikötők száma: 9

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség alakulása a teljes szigeten 1600 és a 2000-es évek között

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség: 4 585 400 fő (2012)

Főváros: Dublin 505 739 fő (agglomerációval: 1 661 185 fő)

Népsűrűség: 57,5 fő/km2

Várható élettartam: 77 év

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban 99%-ban írek (kelták) lakják. A maradék egyéb pedig különböző nemzetiség.

Az országban az angolt és az írt (gael) beszélik.

A lakosság 88,4%-a római katolikus, 3%-a anglikán felekezetű. A lakosság 1,3%-a más keresztény felekezetű és 0,5%-a muzulmán.

Az országban 4 római katolikus püspökség van: Armagh, Dublin, Tuam és Cashel. Az ország vallási vezetője Armagh érseke. Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezető szintén Armaghban székel.

Észak-Írországban a mai napig komoly probléma a vallási köntösben megjelenő etnikai konfliktus.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ír kultúra jelképei. Whisky, néptáncosok, lóhere, ír duda, James Joyce, Szent Patrik, középkori várak, kelta kereszt, ír nyelvű kresz-táblák, ír foci, tőzeg, Bono stb.

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Az UNESCO a következő helyszíneket nyilvánította kulturális világörökséggé:

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aughnanure vár

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ír fekete sör (stout)

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ír futball

Írországban a hurling és az ír foci a nemzeti sport. Az ír focit nem fizetett "profik" űzik, s Írországon kívül szinte sehol nem játsszák. A hurling a leggyorsabb szabadtéri sport a világon, amelyre minden ír rendkívül büszke. Ezeken kívül igen népszerű az európai labdarúgás és a rögbi. Az ír nemzeti rögbiválogatott a 2010-es rögbi világranglistán az 5. helyen áll.

Hurling-ütő és labda

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország eddig nyolc aranyérmet szerzett a játékok során. A legeredményesebb sportág az atlétika.

Bővebben: Írország az olimpiai játékokon

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ír labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kimagasló eredményt.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep
Január 1. Újév napja
Március 17. Szent Patrik napja
Változó Nagypéntek
Változó Húsvéthétfő
Május utolsó hétfője Tavaszi állami ünnep Észak-Írországban
Június első hétfője Júniusi állami ünnep az Ír Köztársaságban
Július 12. A Boyne-i csata napja Észak-Írországban
Augusztus első hétfője Augusztusi állami ünnep
Augusztus utolsó hétfője Nyári állami ünnep Észak-Írországban
Október utolsó hétfője Októberi állami ünnep
December 25. Karácsony
December 26. Szt. István napja az Ír Köztársaságban
December 26. Boxing Day Észak-Írországban
Lányok ír népzenét játszanak egy Szent Patrik napi parádén

Egyéb ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

- Nagypéntek: A Húsvét előtti péntek. - Húsvét hétfő: a Húsvét utáni nap. - Májusi Bank Holiday: az első hétfő május hóban. - Júniusi Bank Holiday: az első hétfő június hóban. - Augusztusi Bank Holiday: az első hétfő augusztus hóban. - Októberi Bank Holiday: az utolsó hétfő október hóban.

A "bank holiday" amolyan szabad hétfő, hivatalos munkaszüneti nap, aminek köszönhetően három napos a hétvége. Elvileg minden évszakban kapnak egy ilyet a jámbor polgárok. A legtöbb gyár, üzem, a posták, bankok és közhivatalok zárva vannak, de némelyik bolt ezeken a napokon is nyitva van, rövidített nyitva tartással, esetleg a nagy kiárusításokat éppen erre a napra időzítve. (Ez a szabadnap nem a zárva tartó bankokról, hanem a törvényt beterjesztő, angol Bank nevű képviselőről kapta a nevét a legenda szerint.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angolul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • L. Gerard - S. T. Perry: Írország (Panemex Grafo, 2006) ISBN 963-9491-54-3
  • Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Írország témájú médiaállományokat.