Sinn Féin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sinn Féin

Sinn Fein logo.jpg
Adatok
Elnök Gerry Adams

Alapítva eredetileg 1905,
1970
Székház 44 Parnell Square,
Dublin 1, Írország

Ideológia ír republikanizmus,
az Ír-sziget egyesítése,
baloldali nacionalizmus,
demokratikusszocializmus
Politikai elhelyezkedés baloldal
EP-frakció Európai Egyesült Bal-Északi Zöld Bal (EUL-NGL)
Hivatalos színei zöld
Weboldala

A Sinn Féin (IPA: [ʃiːɲ fʲeːɲ], írül am. „Mi magunk”) egy ír republikánus párt. Észak-Írországban 2005 óta a legerősebb katolikus párt. Írországban 1997-ben jutottak be a parlamentbe, s azóta főként a határ menti régiók és Észak-Írország közötti történelmi kapcsolatok helyreállításán tevékenykednek. A Sinn Féin az egyetlen jelentős ír párt, mely Írországban és Észak-Írországban is aktív.

Céljai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sinn Féin fő célja az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló északír megyék (azaz Észak-Írország) Írországhoz történő csatolása. A párt programjában célkitűzésként egy „egyesült, demokratikus és szocialista Ír Köztársaság” szerepel, de az utóbbi évtizedben a párt vezetői a szocialista célokat igen ritkán emlegették. (Magát a kifejezést is ritkán használták.) A Sinn Féin középtávú célja a Nagypénteki egyezmény módosítása.

Kapcsolata az IRA-val[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a Sinn Féin tagadja a hivatalos kapcsolatot az Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA), de szinte biztosra vehető, hogy a két szervezet között ez mégis fennáll. Ezeket a hosszú ideje folyó spekulációkat megerősítette, amikor Garry Adams (pártelnök) és Martin McGuinness (pártelnökhelyettes) 2005 augusztusában bejelentette, hogy kilépett az IRA katonai tanácsából, holott mindaddig tagadták, hogy annak tagjai voltak. A Sinn Féint gyakran nevezik az IRA politikai szárnyának.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arthur Griffith alapította 1905. november 28-án Dublinban. Griffith a pártalapítással alapvetően egy az egész Írország (az ír sziget) területére kiterjedő hatáskörű parlament létrehozását szerette volna elérni az Egyesült Királyság keretein belül. Példaként az Osztrák–Magyar Monarchiát állította, ami egy állam volt két parlamenttel.

Az 1916-os Húsvéti felkelés során lépett fel először, mint a fegyveres ellenállás részese, és a következő években Eamon de Valera elnök alatt az ír „nemzeti önrendelkezésre” törekvő ellenállók vezető szervezetévé vált. 1918-ban az alsóházi választásokon elérték első sikereiket: a 105 ír képviselőből 73 közülük került ki. 1919-ben Dublinban felállt az első ír parlament, a „First Dáil”.

Ezek után tört ki az ír függetlenségi háború mely a sziget első felosztásához és az 1922-es angol-ír megállapodáshoz vezetett.

Parlamenti képviselet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt jelenleg 4 képviselővel rendelkezik az ír parlamentben. A 2005-ös brit alsóházi választásokon 5 képviselőjüket választottak be, a négy addigi mellé a mérsékelt Conor Murphy-t (Szociáldemokrata és Munkáspárt) képviseletében. Az alsóházi képviselők mindazonáltal megtagadták a megbízatásuk átvételét, mivel ahhoz hűségesküt kellett volna tenni az angol királynőnek. Az európai parlamenti választásokon a Sinn Féin egy helyet szerzett Írország és egyet Észak-Írország képviseletében. Mindkét képviselő az Egyesült Európai Baloldal Konföderatív Frakciójának a tagja.

Az északír parlamentben jelenleg 24 (korábban 18) képviselővel rendelkezik a Sinn Féin. A parlament tényleges működése idején (1998-2003 között) 2 minisztert adtak. Ekkor a legerősebb brit-protestáns párt, a Demokratikus Unionista Párt megtagadta a Sinn Féin-nel az együttműködést (és ezáltal a hatalommegosztást) mindaddig, míg a Sinn Féin meg nem szakítja a kapcsolatait az IRA-val s az pedig le nem teszi a fegyvert.

A párt elnökeinek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gerry Adams pártelnök
  • 1905–1908 Edward Martyn
  • 1908–1908 John Sweetman
  • 1908–1917 Arthur Griffith
  • 1917–1926 Eamon de Valera
  • 1926–1931 JJ O'Kelly
  • 1931–1933 Brian O'Higgins
  • 1933–1935 Michael O'Flanagan
  • 1935–1937 Cathal Ó Murchadha
  • 1937–1950 Margaret Buckley
  • 1950–1953 Pádraig MacLógáin
  • 1953–1954 Tomás Ó Dubhghaill
  • 1954–1962 Pádraig MacLógáin
  • 1962–1970 Tomás MacGiolla
  • 1970–1983 Ruairi Ó Brádaigh
  • 1983-tól Gerry Adams

Ismert politikusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • T. Ryle Dwyer: Michael Collins, ISBN 3-928300-62-8 (németül)
  • Michael Collins: The Path to Freedom, ISBN 1-85635-148-3, Mercier Press (angolul)
  • Danny Morrison: Aus dem Labyrinth. Schriften auf dem Weg zum Frieden in Nordirland. ISBN 3-89771-000-5 (németül)
  • Dietrich Schulze-Marmeling (Hg.): Nordirland – Geschichte Landschaft Kultur & Touren Die Werkstatt, 1996, ISBN 3-89533-177-5 (németül)
  • Pit Wuhrer: Die Trommeln von Drumcree. Nordirland am Rande des Friedens, Rotpunktverlag, 2000 ISBN 3-85869-209-3 (németül)
  • Brian Feeney: Sinn Féin – A hundred turbulent years, The O'Brien Press Ltd. Dublin, 2002 ISBN 0-86278-770-X (németül)
  • William O'Reilly, Andrea Penz: Freiheit und Unabhängigkeit als imperative Postulate. Nationale Bewegungen in Irland und Ungarn im Vergleich 1780-1870, Grazer Universitätsverlag, 2006 ISBN 3-7011-0061-6 (németül)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]