Jersey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 49° 13′ 00″, ny. h. 2° 07′ 57″

Jersey
Bailiwick of Jersey
Bailliage de Jersey
Jersey zászlaja
Jersey zászlaja
Jersey címere
Jersey címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Ma Normandie
Jersey in its region.svg

Fővárosa Saint Helier
é. sz. 49° 11′ 24″, ny. h. 2° 06′ 36″
Államforma Közvetlenül a brit korona alá tartozik
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Sir John Cheshire
Hivatalos nyelv angol, francia (Jerriais)
Népesség
Népszámlálás szerint 97 857 fő (2011)[1]
Rangsorban 205
Becsült 97 857 [2] fő (2011. március)
Rangsorban 205
Egyéb adatok
Pénznem Jersey-i font (JEP)
Hívószám 44-1534
Internet TLD .je
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey témájú médiaállományokat.

Jersey térképe

Jersey (ejtsd: dzsörzi, IPA: [ʤɜːzɪ]) a Csatorna-szigetek legnagyobb és legnépesebb tagja. A Jersey Bailiffség Jersey szigetéből és több lakatlan szigetből álló brit koronafüggőség. Nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget a La Manche-csatornában, az észak-franciaországi Cotentin-félsziget nyugati partjainál fekszik. Legmagasabb pontja: Les Plantos, 143 m. Jersey népszerűségét elsősorban napfényes strandjainak köszönheti.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csatorna-szigetek az i. e. 8000 körül enyhülni kezdő késői jégkorszak alatt végbemenő tengerszint emelkedés előtt, a kontinentális szárazföldhöz tartozott. Ennek megfelelően már korán benépesültek a szigetcsoport tagjai. A földművelés jelenlétéről ma 15 dolmen és néhány menhir tanúskodik. Eredetileg minden Csatorna-sziget a normandiai herceg felségterületéhez tartozott. Hódító Vilmos herceg 1066-ban elfoglalta Angliát. 1204-ben az angol királyok lemondtak a normandiai hercegségről, a Csatorna-szigetek kivételével.

A kereskedelem volt a gazdaság alapja, amit elősegített az Anglia és Franciaország közötti semlegesség. Az élet a mezőgazdaságon, malomiparon, halászaton, hajógyártáson és posztógyártáson nyugodott egészen addig, amíg a szállítás 19. századi fejlődése meg nem indította a sziget idegenforgalmát.

1940-ben a mintegy 30 ezer főnyi lakosságot kitelepítették, mielőtt a második világháború idején a németek elfoglalták Jersey szigetét. Ezekből az időkből származnak a part mentén található erődítmények és egy kényszermunkások által épített kórház is, melyben a harcban megsérült katonákat ápolták. A normandiai partraszállás folyamán a sziget sértetlen maradt. Hivatalos közlés szerint, nem akartak időt pocsékolni az apró sziget felszabadítására, mások mélyebbre ható államjogi és politikai okokra gyanakodtak. Így fordulhatott elő, hogy a szigeten lévő német katonák csak a háború végeztével kapituláltak (1945. május 9.).

Gerald Durrell 1959-ben itt alapította híres állatkertjét.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági életének alapjai a turizmus és a kereskedelem. Világhíres jó minőségű krumplijáról aminek termesztése a mezőgazdaság 80%-át jelenti. A sziget legtöbb bevétele a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból származik, az alacsony adók és a vámmentesség népszerűvé tette a befektetők számára. Az utóbbi években pedig a könnyűipari és az elektronikai ipart fejlesztették.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget lakossága 90 ezer fő, angolok és franciák (normann leszármazottak). Kb. 40 ezer a vendégmunkás, akik főleg lengyelek és portugálok.

A szigeten az angol mellett a francia nyelvet is beszélik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jersey-i repülőtér forgalmas repülőtér. A sziget útjainak hossza 570 km. Három kikötő található a szigeten.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey témájú médiaállományokat.