Guernsey

Koordináták: é. sz. 49° 27′ 25″, ny. h. 2° 34′ 28″49.4569444444, -2.5744444444

Guernsey Bailiffség

Bailiwick of Guernsey
Bailliage de Guernesey

Guernsey zászlaja

Guernsey címere

Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Sarnia Cherie

Fővárosa

Saint Peter Port

Államforma Közvetlenül a brit korona alá tartozik

Vezetők

Államfő II. Erzsébet brit királynő

főkormányzó Sir John Foley

miniszterelnök Laurie Morgan

Hivatalos nyelv angol, francia, (Dgernésiais)

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Becsült 65 573 fő (2007)

Népsűrűség 836,3 fő/km²

GDP

Összes 2,57 milliárd $

Egy főre jutó 40 000 $

Földrajzi adatok

Terület 78 km²

Időzóna GMT (UTC0)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem guernsey-i font (GBP)

Hívószám 44-1481

Internet TLD

.gg

Guernsey ([ˈgɜːnzɪ], angolul Bailiwick of Guernsey) a második legnagyobb Csatorna-sziget. Guernsey a brit korona függősége, nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz [szerkesztés]

A Guernsey Bailiffség szigetei

Guernsey a magasból

Tengerpart

Hegyes-völgyes szigetcsoport. Legmagasabb pont: Hanois (114 m).

Guernsey-hez tartoznak még a következő szigetek:

Alderney
Herm
Sark
néhány apróbb sziget, szirt.

Történelem [szerkesztés]

A legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális szakaszában a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatonában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.

Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.

A britek Britanniába vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken II. Erzsébet brit királynő mint Normandia hercege uralkodik.

A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.

1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a Guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.

Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett Guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.

A Victoria-torony Saint Peter Portban

A 17. és 18. század folyamán, a francia-spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.

Ház Guernsey-n

A 19. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes Guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.

Az első világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit seregben. A második világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találtkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főleg Biberach és Riß városokba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.

A II. világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy stratégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítették a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek minden áron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, jópár magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.

Közigazgatás [szerkesztés]

Guernsey közigazgatási felosztása

Sorszám	Név	Lakosság (2001)	Terület(km²)
1	Kastel	8 975	10
2	Forest	1549	4,2
3	St. Andree	2 409	4,4
4	St. Martin	6 267	7,3
5	St. Peter Port	16 488	6,5
6	St. Pierre di Bojis	2 188	6,2
7	St. Samson	8 592	6,0
8	St. Savioir	2 696	6,2
9	Tortval	973	3,1
10	Vale	9 573	8,8

Gazdaság [szerkesztés]

Gazdasági életének alapja a turizmus és a kereskedelem. Jelentős a paradicsom- , a szőlő- és a vágottvirág-termesztés. Emellett jelentős a halászat, a grafit- és a sóbányászat. Iparát a textil- és kézműipar jellemzi.