Guernsey
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: God Save the Queen | |||||
| Nemzeti dal: Sarnia Cherie | |||||
 |
|||||
| Főváros | St Peter Port | ||||
| Államforma | Közvetlenül a brit korona alá tartozik | ||||
| - Államfő | II. Erzsébet brit királynő | ||||
| - főkormányzó | Sir John Foley | ||||
| - miniszterelnök | Laurie Morgan
|
||||
| Hivatalos nyelv | angol, francia, (Dgernésiais) | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | km² (.) | ||||
| Népesség | |||||
| - évi becslés | |||||
| - Népsűrűség | fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Guernsey-i font (GBP) |
||||
| Időzóna | (UTC0) | ||||
| - Nyári időszámítás | (UTC+1) | ||||
| Internet TLD | .gg |
||||
| Hívószám | +44-1481 |
||||
|
|
|||||
Guernsey [ˈgɜːnzɪ] (angolul Bailiwick of Guernsey) a második legnagyobb Csatorna-sziget. Guernsey a brit korona függősége.
Guernsey-hez tartozik még: 
Alderney, 
Herm, 
Sark.
[szerkesztés] Történelem
A jégkorszak után a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatonában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.
Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.
A britek Britanniába vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken II. Erzsébet brit királynő mind Normandia hercege uralkodik.
A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.
1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a Guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.
Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett Guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.
A XVII. és XVIII. század folyamán, a francia-spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.
A XIX. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes Guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.
Az I. világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit seregben. A II. világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találtkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főlet Biberach és Riß városokba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.
A II. világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy startégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítték a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek minden áron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, jópár magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.
[szerkesztés] Közigazgatás
| Sorszám | Név | Lakosság (2001.) |
Terület (km²) |
|---|---|---|---|
| 1 | Kastel | 8 975 | 10 |
| 2 | Forest | 1549 | 4,2 |
| 3 | St. Andree | 2 409 | 4,4 |
| 4 | St. Martin | 6 267 | 7,3 |
| 5 | St. Peter Port | 16 488 | 6,5 |
| 6 | St. Pierre di Bojis | 2 188 | 6,2 |
| 7 | St. Samson | 8 592 | 6,0 |
| 8 | St. Savioir | 2 696 | 6,2 |
| 9 | Tortval | 973 | 3,1 |
| 10 | Vale | 9 573 | 8,8 |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Brit tengerentúli területek és koronafüggőségek | |||
|---|---|---|---|
| Brit tengerentúli területek | Anguilla | Bermuda | Brit Antarktiszi Terület | Brit Indiai-óceáni Terület | Brit Virgin-szigetek | Kajmán-szigetek | Falkland-szigetek | Gibraltár | Montserrat | Pitcairn-szigetek | Szent Ilona | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Akrotíri és Dekélia Szuverén Támaszponti Terület | Turks- és Caicos-szigetek |
||
| Brit koronafüggőségek | Jersey | Guernsey | Man-sziget | ||
 |
Ez a szigetekkel kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
