Guernsey

Bailiwick of Guernsey
Bailliage de Guernesey
zászló	címer
	Himnusz: God Save the Queen
	Nemzeti dal: Sarnia Cherie
Főváros	St Peter Port
Államforma	Közvetlenül a brit korona alá tartozik
- Államfő	II. Erzsébet brit királynő
- főkormányzó	Sir John Foley
- miniszterelnök	Laurie Morgan ;
Hivatalos nyelv	angol, francia, (Dgernésiais)
Terület
- Összes	78 km² (.)
Népesség
- 2007 évi becslés	65 573
- Népsűrűség	836,3 fő/km²
GDP
- Összes	2,57 milliárd $
- Egy főre jutó	40 000 $
HDI ()	(.) –
Pénznem	Guernsey-i font (GBP)
Időzóna	GMT (UTC0)
- Nyári időszámítás	(UTC+1)
Internet TLD	.gg
Hívószám	+44-1481

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. november 15.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Guernsey [ˈgɜːnzɪ] (angolul Bailiwick of Guernsey) a második legnagyobb Csatorna-sziget. Guernsey a brit korona függősége, nem tagja az Európai Uniónak.

Guernsey-hez tartozik még: Alderney, Herm, Sark.

[szerkesztés] Földrajz

Hegyes-völgyes szigetcsoport. Legmagasabb pont: Hanois 114 m

[szerkesztés] Történelem

A jégkorszak után a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatonában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.

Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.

A britek Britanniába vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken II. Erzsébet brit királynő mint Normandia hercege uralkodik.

A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.

1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a Guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.

Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett Guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.

A XVII. és XVIII. század folyamán, a francia-spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.

A XIX. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes Guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.

Az I. világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit seregben. A II. világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találtkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főleg Biberach és Riß városokba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.

A II. világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy stratégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítték a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek minden áron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, jópár magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.

[szerkesztés] Közigazgatás

Sorszám	Név	Lakosság (2001.)	Terület (km²)
1	Kastel	8 975	10
2	Forest	1549	4,2
3	St. Andree	2 409	4,4
4	St. Martin	6 267	7,3
5	St. Peter Port	16 488	6,5
6	St. Pierre di Bojis	2 188	6,2
7	St. Samson	8 592	6,0
8	St. Savioir	2 696	6,2
9	Tortval	973	3,1
10	Vale	9 573	8,8

Guernsey és Alderney

[szerkesztés] Gazdaság

Gazdasági életének alapja a turizmus és a kereskedelem. Jelentős a paradicsom- , a szőlő- és a vágottvirág-termesztés. Emellett jelentős a halászat, a grafit- és a sóbányászat. Iparát a textil és kézműipar jellemzi.