Guernsey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 49° 27′ 25″, ny. h. 2° 34′ 28″

Guernsey Bailiffség
Bailiwick of Guernsey
Bailliage de Guernesey
Guernsey Bailiffség zászlaja
Guernsey Bailiffség zászlaja
Guernsey Bailiffség címere
Guernsey Bailiffség címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Sarnia Cherie
Fővárosa Saint Peter Port
é. sz. 49° 27′, ny. h. 2° 35′
Államforma Közvetlenül a brit korona alá tartozik
Vezetők
Államfő II. Erzsébet brit királynő
főkormányzó Sir John Foley
miniszterelnök Laurie Morgan
Hivatalos nyelv angol, francia, (Dgernésiais)
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 212
Becsült 63 085 [1] fő (2012. március)
Rangsorban 212
Népsűrűség 836,3 fő/km²
GDP
Összes 2,57 milliárd $
Egy főre jutó 40 000 $
Földrajzi adatok
Terület 78 km²
Időzóna GMT (UTC0)
Egyéb adatok
Pénznem guernsey-i font (GBP)
Hívószám 44-1481
Internet TLD .gg

Location map Guernsey.png

Guernsey ([ˈgɜːnzɪ], angolul Bailiwick of Guernsey) a második legnagyobb Csatorna-sziget. Guernsey a brit korona függősége, nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Guernsey Bailiffség szigetei
Guernsey a magasból
Tengerpart

Hegyes-völgyes szigetcsoport. Legmagasabb pont: Hanois (114 m).

Guernsey-hez tartoznak még a következő szigetek:

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális szakaszában a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatornában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.

Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.

A britonok Bretagne-ba vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken II. Erzsébet brit királynő mint Normandia hercege uralkodik.

A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.

1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.

Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.

A Victoria-torony Saint Peter Portban

A 17. és 18. század folyamán, a francia–spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.

Ház Guernsey-n

A 19. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.

Az első világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit hadseregben. A második világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főleg Biberach an der Riss városba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.

A második világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy stratégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítették a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek minden áron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, sok magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Guernsey közigazgatási felosztása
Sorszám Név Lakosság (2001) Terület(km²)
1 Kastel 8 975 10
2 Forest 1549 4,2
3 St. Andree 2 409 4,4
4 St. Martin 6 267 7,3
5 St. Peter Port 16 488 6,5
6 St. Pierre di Bojis 2 188 6,2
7 St. Samson 8 592 6,0
8 St. Savioir 2 696 6,2
9 Tortval 973 3,1
10 Vale 9 573 8,8

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági életének alapja a turizmus és a kereskedelem. Jelentős a paradicsom- , a szőlő- és a vágottvirág-termesztés. Emellett jelentős a halászat, a grafit- és a sóbányászat. Iparát a textil- és kézműipar jellemzi.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos néptánc
  • Népsűrűség: 732 fő/km²
  • Népcsoportok: angol, francia (normann leszármazottak)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 200 km
  • Vasútvonalak hossza: 5 km
  • Repülőterek száma: 2
  • Kikötők száma: 2

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey témájú médiaállományokat.