Anguilla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anguilla
'Anguilla'
Anguilla zászlaja
Anguilla zászlaja
Anguilla címere
Anguilla címere
Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving
Nemzeti himnusz: God Bless Anguilla [1]
Fővárosa The Valley
é. sz. 18° 13′ 38″, ny. h. 63° 02′ 56″
Vezetők
Kormányzó William Alistair Harrison
Miniszterelnök Hubert Hughes
Hivatalos nyelv angol
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 234
Becsült 13 452 [1] fő (2011. május)
Rangsorban 234
Népsűrűség 140 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 91 km²
Egyéb adatok
Pénznem Kelet-karibi dollár (XCD)
Hívószám 1-264
Internet TLD .ai
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anguilla témájú médiaállományokat.

Anguilla-CIA WFB Map.png

Anguilla sziget, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. A sziget a Kis-Antillák szerves része. A Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anguilla nyugati részének egy légifotója

Legmagasabb pont: Crocus Hill, 65 m. A sziget mészkőből épült fel. Kopár mészkőfelszín és bozótos borítja.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anguilla első telepesei indián törzsek voltak, akik Dél-Amerika felől vándoroltak be. Az európai felfedezés ideje bizonytalan, bizonyos források szerint 1493-ban Kolumbusz látta a szigetet, mások szerint a franciák fedezték fel 1564-ben vagy 1565-ben. Anguilla neve az angolna szóból származik, különböző újlatin nyelvekből eredhet (spanyol: anguila, francia: anguille, olasz: anguilla), valószínűleg a sziget angolna-szerű alakja nyomán.

Anguilla első gyarmatosítói angol telepesek voltak Saint Kittsből, az 1650-es évek elején. Más korai európaiak Antiguából és Barbadosról érkeztek. Mindegyik korai európai csoport hozott magával néger rabszolgákat. Történészek egyetértenek abban, hogy a korai XVII. században éltek afrikai rabszolgák a karibi térségben. Például Szenegálból érkezett afrikaiak éltek 1626-ban St. Christopherben (a mai St. Kitts). 1672-ben rabszolgapiac működött Nevis szigeten. Ez szolgálta ki a Leeward-szigeteket. Bár az afrikaiak érkezését Anguillára nehéz pontosan meghatározni, levéltári források jelzik, hogy a szigeten 1683-ban számottevő afrikai jelenlét (legkevesebb 100 fő) volt.

A szigetet Anglia kormányozta, később az Egyesült Királyság a korai XIX. századig, akkor - a lakosok akarata ellenére - betagolták Saint Kitts és Nevis brit tartozékba. Ez a lépés viszont nagyon nem tetszett az anguillaiknak, mivel nem éreztek közösséget Saint Kitts-Nevissel, ráadásul úgy gondolták, hogy egy nagyobb területi egység részeként velük senki sem törődik. A dolgok akkor kezdtek azonban súlyos sérelemként jelentkezni, amikor kiderült, hogy Saint Kitts-Nevis függetlensége évek kérdése, s minden abba az irányba megy, hogy az új ország része lesz Anguilla. Az anguillai lakosok ezt már nem tűrhették, 1967. május 30-án – ez mind a mai napi Anguilla nemzeti ünnepe - a lakosság elűzte a szigetről a saint-kitts-nevisi rendőrséget, majd az amerikai kormányhoz fordult, hogy vegye át a sziget irányítását. Az amerikai kormány természetesen nem reagált egy brit belügyre. Ezután a sziget egyoldalúan népszavazást tartott, ahol 1813 igen és 5 nem szavazattal kimondták elszakadásukat az akkor még brit uralom alatt álló Saint Kitts-Nevistől. Tárgyalások indultak a brit kormánnyal, a britek megpróbáltak egy kompromisszumos egyezséget kidolgozni, de nem voltak hajlandók teljesíteni az anguillai fő követeléséket: hogy legyen Anguilla külön kezelve Saint Kitts-Nevistől, s ne kapjon függetlenséget. Ezek után az anguillaiaknak nem maradt más lehetőségük, mint kiűzni a brit tárgyalókat, majd kikiáltották a forradalmat és a független köztársaságot (melyet Ronald Webster kiáltott ki), remélve, hogy ezek után komolyan veszik majd őket. Londonban erre nem számítottak, de most már lépniük kellett. Ismét tárgyalókat küldtek Anguillára, de az anguillaiak nem voltak hajlandók tárgyalni, remélve, hogy ezzel ki tudnak majd provokálni egy igazi brit reakciót. Miután a brit kormány kezdett nevetségessé válni, kénytelenek voltak lépni: 1969-ben megindult az Anguilla elleni brit invázió, egy 20 katonából és 40 rendőrből álló brit egység megindult Anguilla felé visszaállítani az alkotmányos rendet. A brit „megszállókat” az anguillaiak a parton meleg üdvözlő szavakkal és koktélokkal fogadták, az anguillai „forradalmi köztársaság” vezetése pedig azonnal „kapitulált”, így fél óra múlva már teljesítette a misszióját a kiküldött brit egység. Ezek után a britek már nem tudtak mit tenni, megígérték, hogy teljesítik a követeléseket, ez meg is történt: 1980-ban Anguilla hivatalosan is le lett választva Saint Kitts-Nevisről, majd 1983-ban St. Kitts-Nevis független állam lett, Anguilla meg mind a mai napig brit tengerentúli terület.

A külügyek, a honvédelem, s gazdasági ügyek egy része a brit királynő (de facto a brit kormány) által kinevezett kormányzó hatáskörébe tartozik. A többi ügyet a hely lakosok által választott parlament, s választásokon nyertes párt által delegált főminiszter intézi.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népcsoportok: fekete, mulatt (fekete és fehér keveréke), fehér.

Anguilla lakossága kb. 13 000 fő. 29%-a anglikán, 23,9%-a metodista, 7,7%-a pünkösdista, 7,6%-a adventista, 7,6%-a az "Isten Egyháza" követője, 7,3%-a baptista, 5,7%-a katolikus, 2%-a egyéb.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős a sólepárlás és a foszfátbányászat. A sziget bevételeit elsősorban az idegenforgalom, a nemzetközi banki szolgáltatások és a halászat adja.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten 105 km az autóút hossza. 2 reptér van a területen a Blowing Point és a Road Bay. Két kikötő van.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőgéppel a Princess Juliana nemzetközi repülőtérről (St. Maarten / St. Martin sziget), vagy kisebb repülőgépekkel St. Thomas, San Juan és Antigua felől.

Hajójáratok vannak Marigot Bay (St. Martin) és Blowing Point között (Anguilla), magánhajók bérelhetők közvetlenül a St. Maarten-i repülőtérről.

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum angol neve magyar neve
január 1. New Years Day újév
március/április Good Friday and Easter Monday nagypéntek és húsvéthétfő
május 1. Labour Day a munka ünnepe
május/június Whit Monday pünkösdhétfő
május Anguilla Day Anguilla nap – ünnepségeket tartanak
június 1. vasárnapja Celebration of the Birthday of Her Majesty the Queen II. Erzsébet születésnapja
augusztus August Monday and August Thursday Augusztus hétfő és augusztus csütörtök
augusztus Constitution Day az alkotmány napja
december 19. Separation Day a státusz napja
december 25–26. Christmas Day und Boxing Day karácsony

Oltás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kötelező a sárgaláz elleni védőoltás, ha valaki fertőzött országból érkezik/országon át utazik.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anguillai labdarúgó-válogatott

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-951663-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]