Belize

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belize
Belize
Belize zászlaja
Belize zászlaja
Belize címere
Belize címere
Nemzeti mottó: Under the shade I flourish
Nemzeti himnusz: Land of the Free
LocationBelize.svg

Fővárosa Belmopan
é. sz. 17° 15′, ny. h. 88° 46′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Főkormányzó Colville Young
Miniszterelnök Dean Barrow
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek spanyol, kreol, maja, garifuna
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Dátum 1981. szeptember 21.

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 183
Becsült 312 971 [1] fő (2010. május)
Rangsorban 183
Népsűrűség 11,7 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
Összes 1213 millió dollár (157)
PPP: 2156 millió dollár
Egy főre jutó 4028 dollár (81)
PPP: 7760 dollár
HDI (2003) 0,753 (91) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 22 966 km²
Rangsorban 150
Víz 0,7%
Egyéb adatok
Pénznem Belize-i dollár (BZD)
Nemzetközi gépkocsijel BZ
Hívószám 501
Internet TLD .bz

Belize-CIA WFB Map-hu.png

Belize (ejtsd: belíz) egy kis ország Közép-Amerika keleti partján a Karib-tenger mellett. Határos országok északon Mexikó, nyugaton és délen Guatemala. Az ország politikai rendszere parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, II. Erzsébet brit királynőt tekintve legfelsőbb uralkodónak. A Belize nevet használják a Belize folyóra, Belize leghosszabb folyójára, valamint a volt fővárosra és Belize legnépesebb városára, Belizevárosra is.

Az ország az egyetlen angolul beszélő állam Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig, és Brit Honduras néven volt ismert 1973-ig. 1981-ben nyerte el függetlenségét. Belize a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.

Belize a legkisebb népességű független állam az amerikai kontinensen, amely nem sziget.

A negyed Magyarországnyi területű trópusi ország területének felét a Yucatán-tenger lagúnás partját övező, mocsaras síkság foglalja el, amely őserdőkkel borított dombvidékbe megy át. A mezőgazdaság legfontosabb terményei a cukornád és a banán. Jelentős a trópusi őserdő értékes fafajtáinak kitermelése (mahagóni).

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belize domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közép-Amerika északkeleti részén, a Yucatán-félszigeten elterülő ország széles, mocsaras parti síksággal érintkezik a Yucatán-tenger sekély, korallzátonyos térségével. Északnyugati, 200 méter fölé emelkedő része a yucatáni mészkőtáblához tartozik. Az ország déli részén a Maja-hegység húzódik. Legmagasabb pontja: Victoria Peak (1160 méter). A tengerpart előtt húzódik 320 km hosszan a világ második leghosszabb korallzátonya. (Az első Ausztráliában a Nagy Korallzátony.)

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb folyói: A Karib-tengerbe ömlő széles, homokos, mocsaras deltájú Belize River (Belize-folyó), és az ország északi részén a tengerbe ömlő New River. A tengerparton lagúnák alakultak ki, északon nagy területek mocsarasak.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata szubtrópusi, meleg és párás. Az esős évszak május közepétől november végéig tart, hosszabb szárazabb időszak februártól május elejéig van. A part mentén 25 °C-tól (télen) 31 °C-ig (nyáron) változik a hőmérséklet, míg az ország belsejében télen valamivel hidegebb, nyáron pedig melegebb is lehet. A hurrikán szezon júniustól novemberig tart (de már decemberben is előfordult). Északon az átlagos csapadékmennyiség kb. 1500 mm évente, míg a hegyek övezte déli területeken a 4000 mm-t is meghaladja.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban több ezer fajta növény él, 200 fajta orchidea és mintegy 500 különböző faféle. Az esőerdő nagy területet tesz ki. Az ország fele lakatlan ill. a természeté.

Az országban őshonos a jaguár, a tapír, a tukán, az arakanga, különböző majomfélék. A folyókban és környékén kígyók, krokodilok élnek.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Belize állatvilága

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamilyen formában az ország területének 37%-a védett. Egy lista a legfontosabb védett területekről.[2]

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította a part előtti korallzátony élővilágát.[3]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cahal Pech maja romjai

Belize őslakói a maja indiánok.

A maja civilizáció Belizében Kr. e. 1500 és Kr. u. 300 között terjedt el, fénykorát 900-ig élte.

Az első európai telepesek brit kalózok és hajótöröttek voltak 1638-tól.

A Belize név eredete bizonytalan, de az a legvalószínűbb, hogy Peter Wallace családnevének spanyol ejtéséből származik. Peter Wallace alapította az első települést Belizében 1638-ban. A Belize név eredetére másik lehetőség, hogy a 'belix' maja szóból származik, ami zavaros vizet jelent, és a Belize folyóra alkalmazták.

A partvidék megakadályozta a terület korai gyarmatosítását. Területét a 16. század elején hódították meg a spanyolok, azonban nem telepedtek itt le. A korai „Belize település a Hondurasi-öbölben” kevés lakossal bírt, Belize Town és St. George's Caye településekből állt és gyakorlatilag az Egyesült Királyság gyarmatává vált a 18. század végén. A korai 19. századtól a települést Brit Hondurasnak hívták és 1871-ben koronagyarmat lett.

Mivel a spanyolok képtelenek voltak a mai Belize ellenőrzésére, az angolok elkezdték a kékfát (Haematoxylum Campechianum L.), angolul logwood, kitermelni, amely nagyon keresett volt Európában, a gyapjúszövet-gyártásban használták festékként. 1770 táján egy másik trópusi fafajta, a mahagóni (Swietenia macrophylla King) vette át Belize fő exportcikkének szerepét. A mahagóni-kitermelés volt Belize gazdaságának alapja az 1900-as évek elejéig, amikor a citrusfélék, cukornád- és banántermelés vette át ezt a szerepet.

A Hattie hurrikán súlyos károkat okozott 1961-ben. A kormány úgy döntött, hogy a partvidéken a tengerszint alatt fekvő főváros túl veszélyes. Néhány év alatt a brit gyarmati kormányzat felépítette az új fővárost, Belmopant az ország földrajzi központjában és 1970-ben megkezdődött a hivatalok fokozatos átköltözése.

Brit Honduras önkormányzó gyarmat lett 1964-ben, és a Belize nevet 1973. június 1-jén vette fel; az Egyesült Királyság utolsó gyarmata volt az amerikai kontinensen. George Price vezette a teljes függetlenségbe az országot 1981. szeptember 21-én. A szomszédos Guatemala nem ismerte el hivatalosan az új államot területi vita miatt.

A közép-amerikai spanyol gyarmatok függetlenné válásakor (1820 körül) Belize területére igényt tartott Mexikó és Guatemala is. Belize további történetén keresztül Guatemala mindig magának követelte területének egészét vagy egy részét. Ezt az igényt jelzik azok a térképek, amelyek Belizét Guatemala huszonharmadik megyéjeként jelzik. A határvita megoldatlan maradt, pedig az Egyesült Királyság, a CARICOM kormányfők, az Amerikai Államok Szervezete és egy ízben az Egyesült Államok próbálkozott a közvetítéssel. A függetlenség óta is Belizében maradt a brit helyőrség a kormány kérésére. Mind Guatemala, mind Belize részt vesz az Amerikai Államok Szervezete egyeztető folyamataiban, beleértve a Guatemala-Belize Nyelvcsere Projektet.

2005-ben nyugtalanságot okozott az ország uralkodó pártjának adóemelési törekvése.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete Belmopanban

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmányos monarchia

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miniszterelnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név hivatali ideje
George Cadle Price 1981. április 7. – 1984. december 15.
Manuel Esquivel 1984. december 15. – 1989. szeptember 4.
George Cadle Price 1989. szeptember 5. – 1993. július 1.
Manuel Esquivel 1993. július 2. – 1998. augusztus 28.
Said Wilbert Musa 1998. augusztus 28. - 2008. február 7.
Dean Barrow 2008. február 7. óta

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 6 körzetre (district) van fel felosztva:

BelizeNumbered.png
  1. Belize District
  2. Cayo District
  3. Corozal District
  4. Orange Walk District
  5. Stann Creek District
  6. Toledo District

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belizeváros
Asszonyok egy üzemben

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lakossága: 287 000 fő
  • Népsűrűség: 12,4 fő/négyzetkilométer
  • Népességnövekedés: 2,44%
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál: 65 év, nőknél: 70 év
  • Írástudatlanság: 30%

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Belizeváros: 53 800 fő
  • Orange Walk: 14 800 fő
  • San Ignacio: 14 500 fő
  • Dangriga: 9700 fő
  • Belmopan: 8900 fő

Etnikai, nyelvi, vallási összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv az angol, beszélt nyelvek még a spanyol, a kreol, a maja és a garifuna.

A lakosság 50%-a római katolikus, 27%-a protestáns vallású (pünkösdi, adventista, baptista stb.), 3% bahái, 9%-a vallás nélküli, 11%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik.

A népesség 48%-a mesztic, 25%-a kreol, 11%-a maja indián, garifuna 6%, 10%-a pedig egyéb népcsoportokhoz tartozik. A meszticek, a helyi indián őslakosság és a betelepülő fehérek keveredéséből létrejött népcsoport. Egyrészük a szomszédos országokból érkezett és spanyolul beszél. A kreolok afrikai feketék, nagy részüket a karib szigetekről hozták az országba, rabszolgaként. 6% a lakosságnak, úgynevezett garifuna más néven zambó. A zambók a feketék és indiánok keveredéséből létrejött etnikai csoport. A maradék 10%-ból körülbelül 4% a fehér (angol) telepesek utóda. A maradék népesség nagy része mulatt (fekete-fehér keverék). Ezenkívül ázsaiak is élnek még itt, főleg indiaiak és kínaiak.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piackép, Punta Gorda Market
Belikin sör

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága: agrárország

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági alapja a növénytermesztés (cukornád, kávé, banán, kakaó, citrusfélék), de kiemelkedő az értékes trópusi fák termelése is.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Út San Ignacio és Belmopan között
  • Közutak hossza: 2880 km
  • Repülőterek száma: 4
  • Kikötők száma: 4

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy katolikus iskola, Belizeváros

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A maja civilizáció egyik emléke Altun Ha

Jelentős az idegenforgalom a természetvilág, a szubtrópusi klíma, a tenger, és a maja kultúra emlékei miatt.

Javasolt oltások Belize-be utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzeti férfi kosárlabda-válogatott, 2010

Belize eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

A Belize-i labdarúgó-válogatott eddig még nem rendelkezik kimagasló eredménnyel.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Újév (január 1.)
  • Bliss báró napja (március 9.)
  • nagypéntek (március/április)
  • húsvétvasárnap és húsvéthétfő (március/április)
  • a munka ünnepe (május 1.)
  • Nemzetközösség-nap (május 21.)
  • St. George’s Caye napja (szeptember 10.)
  • a függetlenség napja (szeptember 21.)
  • Kolumbusz-nap (október 12.)
  • Garifuna-nap (Garifuna Settlement Day) (november 19.)
  • karácsony (december 25-26.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Világ országai. Nyír-Karta Bt. (2008) 
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belize témájú médiaállományokat.

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]