Belize
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Under the shade I flourish | |||||
| Himnusz: Land of the Free | |||||
 |
|||||
| Főváros | Belmopan |
||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Királynő | II. Erzsébet | ||||
| - Főkormányzó | Colville Young | ||||
| - Miniszterelnök | Dean Barrow
|
||||
| Hivatalos nyelv | angol | ||||
| Beszélt nyelvek | angol, spanyol | ||||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||||
| - Dátum | |||||
| Terület | |||||
| - Összes | 22 966 km² (150.) | ||||
| - Víz (%) | 0,7 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006-os évi becslés | 287 730 (179.) | ||||
| - Népsűrűség | 11,7 fő/km² | ||||
| GDP | 2005-ös becslés | ||||
| - Összes | 1 213 millió dollár (157.) PPP: 2 156 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 4 028 dollár (81.) PPP: 7 760 dollár |
||||
| HDI (2003) | 0,753 (91.) – közepes | ||||
| Pénznem | Belize-i dollár (BZD) |
||||
| Időzóna | (UTC-6) | ||||
| Internet TLD | .bz |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | BZ | ||||
| Hívószám | +501 |
||||
| A Nemzetközösség, a CARICOM, az ENSZ és az OAS tagja. | |||||
|
|
|||||
Belize egy kis ország Közép-Amerika keleti partján a Karib-tenger mellett. Határos országok északon Mexikó, nyugaton és délen Guatemala. Az ország politikai rendszere parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, II. Erzsébet brit királynőt tekintve legfelsőbb uralkodónak. A Belize nevet használják a Belize folyóra, Belize leghosszabb folyójára, és a volt fővárosra és Belize legnépesebb városára, Belizevárosra is.
Az ország az egyetlen angolul beszélő ország Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig, és Brit Honduras néven volt ismert 1973-ig. 1981-ben nyerte el függetlenségét. Belize a Karibi Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.
Belize a legkisebb népességű független állam az amerikai kontinensen, amely nem sziget.
A negyed Magyarországnyi területű trópusi ország területének felét a Yucatán-tenger lagúnás partját övező, mocsaras síkság foglalja el, amely őserdőkkel borított dombvidékbe megy át. A mezőgazdaság legfontosabb terményei a cukornád és a banán. Jelentős a trópusi őserdő értékes fafajtáinak kitermelése (mahagóni).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
A Közép-Amerika északkeleti részén, a Yucatán-félszigeten elterülő ország széles, mocsaras parti síksággal érintkezik a Yucatán-tenger sekély, korallzátonyos térségével. Északnyugati, 200 méter fölé emelkedő része a yucatáni mészkőtáblához tartozik. Az ország déli részén a Maja-hegység húzódik. Legmagasabb pontja: Victoria Peak (1160 méter).
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata szubtrópusi, meleg és párás. Az esős évszak május közepétől november végéig tart, hosszabb szárazabb időszak februártól május elejéig van. A part mentén 25 °C-tól (télen) 31 °C-ig (nyáron) változik a hőmérséklet, míg az ország belsejében télen valamivel hidegebb, nyáron pedig melegebb is lehet. Hurrikán szezon júniustól novemberig tart (de már decemberben is előfordult). Északon az átlagos csapadékmennyiség kb. 1,500 mm évente, míg a hegyek övezte déli területeken a 4,000 mm is meghaladja.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Az országban több ezer fajta növény él, 200 fajta orchidea és 500 különböző fa. Az országban esőerdő is találhatő. Az ország fele lakatlan ill. a természeté.
Az országban megél a jaguár, a tukán. A folyókban kígyók, krokodilok élnek. Földrajz
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Maja indiánok Belize őslakói.
A maja civilizáció Belizében i. e. 1500 és i. sz. 300 között terjedt el, fénykorát 900-ig élte. Az első európai telepesek brit zsidók, kalózok és angol hajótöröttek voltak 1638-tól. A Belize név eredete bizonytalan, de az a legvalószínűbb, hogy Peter Wallace családnevének spanyol ejtéséből származik. Peter Wallace alapította az első települést Belizében 1638-ban. A Belize név eredetére másik lehetőség, hogy a 'belix' maja szóból származik, ami zavaros vizet jelent és a Belize folyóra alkalmazták.
A partvidék megakadályozta a terület korai gyarmatosítását. Területét a 16. század elején hódították meg a spanyolok, azonban nem telepedtek itt le. A korai "Belize település a Hondurasi-öbölben" kevés lakossal bírt, Belize Town és St. George's Caye településekből állt és gyakorlatilag az Egyesült Királyság gyarmatává vált az XVIII. század végén. A korai XIX. századtól a települést Brit Hondurasnak hívták és 1871-ben koronagyarmat lett.
Mivel a spanyolok képtelenek voltak a mai Belize ellenőrzésére, az angolok elkezdték a kékfát (Haematoxylum Campechianum L.), angolul logwood, kitermelni, amely nagyon keresett volt Európában, a gyapjúszövet-gyártásban használták festékként. 1770 táján egy másik trópusi fafajta, a mahagóni (Swietenia macrophylla King) vette át Belize fő exportcikkének szerepét. A mahagóni-kitermelés volt Belize gazdaságának alapja az 1900-as évek elejéig, amikor a citrusfélék, cukornád- és banántermelés vette át ezt a szerepet.
A Hattie hurrikán súlyos károkat okozott 1961-ben. A kormány úgy döntött, hogy a partvidéken a tengerszint alatt fekvő főváros túl veszélyes. Néhány év alatt a brit gyarmati kormányzat felépítette az új fővárost, Belmopant az ország földrajzi központjában és 1970-ben megkezdődött a hivatalok lassú átköltözése.
Brit Honduras önkormányzó gyarmat lett 1964-ben és a Belize nevet 1973. június 1-jén vette fel; az Egyesült Királyság utolsó gyarmata volt az amerikai kontinensen. George Price vezette a teljes függetlenségbe az országot 1981. szeptember 21-én. A szomszédos Guatemalával területi vita volt ezt megelőzően, és az nem ismerte el hivatalosan az új országot.
A közép-amerikai spanyol gyarmatok függetlenné válásakor (1820 körül) Belize területére igényt tartott Mexikó és Guatemala is. Belize további történetén keresztül Guatemala mindig magának követelte területének egészét vagy egy részét. Ezt az igényt jelzik azok a térképek, amelyek Belizét Guatemala huszonharmadik tartományaként jelzik. A határvita megoldatlan marad, az Egyesült Királyság, a CARICOM kormányfők, az Amerikai Államok Szervezete és egy ízben az Egyesült Államok próbálkozott közvetíteni. A függetlenség óta is Belizében maradt a brit helyőrség a kormány kérésére. Mind Guatemala, mind Belize részt vesz az Amerikai Államok Szervezete egyeztető folyamataiban, beleértve a Guatemala-Belize Nyelvcsere Projektet.
2005-ben nyugtalanságot okozott az ország uralkodó pártjának adóemelési törekvése.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Miniszterelnökök
| Név | hivatali ideje |
|---|---|
| George Cadle Price | 1981. április 7. – 1984. december 15. |
| Manuel Esquivel | 1984. december 15. – 1989. szeptember 4. |
| George Cadle Price | 1989. szeptember 5. – 1993. július 1. |
| Manuel Esquivel | 1993. július 2. – 1998. augusztus 28. |
| Said Wilbert Musa | 1998. augusztus 28. - 2008. február 7. |
| Dean Barrow | 2008. február 7. óta |
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 6 körzetre (district) van fel felosztva:
- Belize District
- Cayo District
- Corozal District
- Orange Walk District
- Stann Creek District
- Toledo District
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakossága: 287 000 fő
- Népsűrűség: 12,4 fő/négyzetkilométer
- Népességnövekedés: 2,44%
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál: 65 év, nőknél: 70 év
[szerkesztés] Legnépesebb települések
- Belizeváros: 53 800 fő
- Orange Walk: 14 800 fő
- San Ignacio: 14 500 fő
- Dangriga: 9700 fő
- Belmopan: 8900 fő
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási összetétel
Az országban a hivatalos nyelv az angol, beszélt nyelvek még a spanyol, a kreol, a maja és a garifuna. A lakosság 50%-a római katolikus, 27%-a protestáns vallású, 9%-a vallás nélküli, 14%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik.
A népesség 48%-a mesztic, 25%-a kreol, 11%-a maja indián, 16%-a pedig egyéb népcsoportokhoz tartozik.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdagás
Gazdasági alapja a növénytermesztés (cukornád, kávé, banán, kakaó, citrusfélék), de kiemelkedő az értékes trópusi fák termelése is.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
- Újév (január 1.)
- Bliss báró napja (március 9.)
- nagypéntek (március/április)
- húsvétvasárnap és húsvéthétfő (március/április)
- a munka ünnepe (május 1.)
- Nemzetközösség-nap (május 21.)
- St. George’s Caye napja (szeptember 10.)
- a függetlenség napja (szeptember 21.)
- Kolumbusz-nap (október 12.)
- Garifuna-nap (Garifuna Settlement Day) (november 19.)
- karácsony (december 25-26.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A világ országai | Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
| Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek | |
| Amerikai Államok Szervezete (OAS) |  |
|---|---|
| Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|
|
| A Nemzetközösség tagjai | |||
|---|---|---|---|
| Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
| Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
| Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga | ||
