Trinidad és Tobago

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trinidad és Tobago Köztársaság
Republic of Trinidad and Tobago
República de Trinidad y Tobago
République de Trinité-et-Tobago
त्रिनिदाद और टोबैगो गणराज्य
千里達及托巴哥共和國
جمهورية ترينداد وتوباجو
Trinidad és Tobago Köztársaság zászlaja
Trinidad és Tobago Köztársaság zászlaja
Trinidad és Tobago Köztársaság címere
Trinidad és Tobago Köztársaság címere
Nemzeti mottó: angol: "Together we aspire, together we achieve"
Nemzeti himnusz: Forged From The Love of Liberty
Trinidad and Tobago (orthographic projection).svg

Fővárosa Port of Spain
é. sz. 10° 40′, ny. h. 61° 31′
Államforma Parlamentáris köztársaság
Vezetők
Elnök Anthony Camora
Miniszterelnök Kamla Persad-Bissessar
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek angol, spanyol, francia,
hindi, mandarin, arab
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Kikiáltása 1962. augusztus 31.

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 155
Becsült 1 328 019 [1] fő (2011. január)
Rangsorban 155
Népsűrűség 254 fő/km²
GDP 2006-os becslés
Összes 19 935 millió dollár (83)
PPP: 19 561 millió dollár
Egy főre jutó 15 355 dollár (38)
PPP: 17 451 dollár
HDI (2004) 0,809 (57) – magas
Földrajzi adatok
Terület 5 128 km²
Rangsorban 172
Víz elhanyagolható%
Egyéb adatok
Pénznem Trinidad és Tobagó-i dollár (TTD)
Nemzetközi gépkocsijel TT
Hívószám 1-868
Internet TLD .tt

Trinidad és Tobago térképe

Trinidad és Tobago szigetein, valamint 21 kisebb szigeten elterülő ország Venezuela partjaitól 11 kilométerre fekszik. Az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásuk, illetve európai, szíriai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az ország gazdasága a dél-amerikai part menti olajmezőkre épül. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trinidad és Tobago domborzati térképe
Parlatuvier-öböl
Mayaro tengerpartja

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 2 fő és több kisebb szigetből áll. Trinidad területe 4828 km², míg Tobagoé 300 km². Trinidad szigetén emelkedik az ország legmagasabb pontja, az El Cerro Del Aripo (941 m). Ez utóbbi az északi hegyláncban (North Range) található. Ettől délre fekszik a sziget legtermékenyebb vidéke: a kelet-nyugati folyosó (East-West Corridor). A sziget közepén dombok láncolata húzódik kelet-nyugati irányban: a középső hegylánc (Central Range). Tovább délre ismét síkság következik: a déli síkság (Southern Lowlands). Ennek talaja kevésbé termékeny, mint a 'folyosó' földje. Végül a déli tengerpartot alacsony dombok sora követi: a déli hegylánc (Southern Range). Ez terméketlen vidék, de itt van az ország jelentős olajkészletének zöme.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország éghajlata trópusi. Az esős évszak júniustól decemberig tart, és 2000 mm esik ebben az időszakban.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trinidad és Tobago gazdag természeti szépségekben, különlegességekben. Vízesések, barlangok mellett itt található a világ legnagyobb aszfalt tava.[2] A természetvédelem intézményhálózata igen kiterjedt:[3]

Nemzeti park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetlen nemzeti park a Maracas Bay National Park (Maracas-öböl Nemzeti Park) a főváros közelében. Vízeséséről híres.[4]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trinidadot és Tobagót eredetileg dél-amerikai eredetű indiánok lakták. Trinidad első lakói 7000 évvel ezelőtt még nem ismerték a földművelést. Trinidad volt a karibi szigetvilágban a legkorábban lakott hely. I.e. 250 körül kerámiát használó földművelő nép telepedett le Trinidadon, aztán továbbterjedt a Kis-Antillák láncán. Amikor az európaiak kapcsolatba kerültek Trinidaddal, különböző arawak nyelvű csoportok éltek ott, míg más csoportok karibi nyelvűek voltak. Trinidad indián neve Kairi vagy Iere volt, amit általában 'Kolibriföld'-ként fordítanak, de mások szerint egyszerűen 'sziget'-et jelentett. Kolumbusz Kristóf 1498. július 31-én fedezte fel a szigetet és a Szentháromságról nevezte el. Kolumbusz hírt hozott Tobagóról is, de nem szállt partra ott. Tobago neve valószínűleg a tobacco (dohány) szóból ered.

Trinidadon az első spanyol telepes az 1530-as években telepedett le. Walter Raleigh 1595. március 22-én érkezett Trinidadra. Megtámadta San Josét (a sziget akkori székhelyét). Az 1700-as években Trinidad Új-Spanyolország alkirályság egyik tartománya volt. Új-Spanyolország kiterjedt a mai Mexikóra és egész Közép-Amerikára. A 16. és a 17. században Tobagón hollandok és kurlandiak telepedtek le, dohányt és gyapotot termeltek. Ebben az időben Trinidad erdős volt, néhány spanyol lakta maroknyi rabszolgával és néhány ezer indiánnal. 1762-ben, háromszáz évnyi spanyol uralom után San José de Oruña és Puerto de España (Port of Spain) még mindig csak kicsi falu volt. Mivel Trinidad lakossága nagyon kicsi volt, egy Grenadán élő francia, Roume de St. Laurent 1783. november 4-én III. Károly spanyol királytól oklevelet kapott. Eszerint ingyen kaptak földet Trinidadon azok a római katolikus vallású külföldi telepesek, akik felesküdtek a spanyol király hűségére. Minden férfi 32 acre földet kapott, a nők, gyermekek és rabszolgák után még fejenként ennek a felét. Végeredményben skót, ír, német, olasz és angol családok érkeztek. Protestánsok is telepedtek le, mert a spanyol kormányzó szélesen értelmezte a törvényt. A francia forradalom (1789) hatott Trinidad kultúrájára, ugyanis a forradalom következtében martinique-i telepesek rabszolgáikkal együtt Trinidadra emigráltak, ahol ennek következtében átalakult a gazdaság, cukornád és kakaó termesztésébe fogtak.

Puerto de España (Port of Spain) lakossága öt év alatt 3000-ről 10 442-re nőtt. Az 1797-es lakosság kevert volt, spanyolokból, négerekből, francia köztársasági katonákból, visszavonult kalózokból és francia nemesekből állt. Abban az évben Trinidad teljes lakossága 17 718 volt, közülük 2151 fő volt fehér, 4476 néger és más színes bőrű, 10 009 rabszolga és 1082 indián. 1797-ben egy angol flotta érkezett. A spanyol kormányzó úgy döntött, hogy harc nélkül kapitulál. Trinidad brit koronagyarmat lett, francia nyelvű lakossággal és spanyol törvényekkel. A hódítás és a Nagy-Britannia által 1802-ben formálisan is végrehajtott bekebelezés további telepesek beáramlásával járt Angliából és a keleti karibi térség brit gyarmatairól. A rabszolgaság betiltása és a francia ültetvényesek cukornádra alapuló gazdaságának összeomlása után a francia ültetvényesek és parasztok kakaót termelő meszticekkel keveredtek. Bár Trinidad eredetileg cukornádtermesztő gyarmat volt, a sziget gazdaságában a 19. század végén és a 20. század elején a kakaó dominált. Amikor a kakaótermesztés összeomlott a növénybetegségek és a gazdasági világválság következtében, a kőolaj kitermelése kezdett egyre jelentősebb szerepet játszani a sziget gazdaságában. A gazdasági világválság és a kőolajra alapozott gazdaságra való átállás megváltoztatta a társadalmat is. Az 1950-es években ismét a kakaó lett a fő exportcikk, hatására megerősödött a középosztály.

Trinidad és Tobago 1962-ben vált függetlenné Nagy-Britanniától, és 1976 óta köztársaság.

Közben Tobago birtokosai váltakoztak: volt brit, francia, holland és kurlandi kézen (Kurland a mai Lettországban van). A britek a napóleoni háborúk idején konszolidálták uralmukat mindkét szigeten, amelyeket 1889-ben egyesítettek Trinidad és Tobago gyarmatban.

A gyarmati események következtében indián, spanyol, francia és angol helynevek közönségesek az egész országban. A 19. században és a 20. század elején a munkaerő-szükséglet kielégítésére afrikai rabszolgák, kínai, indiai és szabad afrikai szerződéses munkások és madeirai portugálok érkeztek. Az ország etnikai képére hatással volt a bevándorlás Barbadosról és a Kis-Antillák más szigeteiről, Venezuelából, Szíriából és Libanonból.

A második világháborúban amerikai katonai támaszpontokat telepítettek Trinidad szigetén, ez is megváltoztatta a társadalom jellegét. A háború utáni időszak dekolonizációs hulláma idején hozták létre a Nyugat-Indiai Föderációt. A szövetség fővárosának Trinidad szigeten Chaguaramast javasolták. A föderáció feloszlott Jamaica kilépése után és 1962-ben Trinidad és Tobago a függetlenségre szavazott. A függetlenség 1962. augusztus 31-én lépett hatályba. 1976. augusztus 1-jén az ország felszámolta a brit monarchiához fűződő kapcsolatait és köztársaság lett a Nemzetközösségen belül, de a legfelsőbb fellebbviteli bíróság a brit 'Privy Council' maradt.

1972 és 1983 között a köztársaság nagymértékben profitált az emelkedő olajárakból, az olajban gazdag országban gyorsan nőtt az életszínvonal.

1990-ben a Jamaat Al Muslimeen 114 tagja Yasin Abu Bakr (eredeti nevén Lennox Philip) vezetésével megrohamozta a Vörös Házat (a parlament székhelyét), és az ország akkori egyetlen televíziója egyenes adásban közvetítette a kormány hatnapos fogságát. Végül kiszabadították őket.

2003 óta az ország a második olajvirágzás korszakát éli, de a kormány erőlteti, hogy az ország fő exportcikke a cukor és más mezőgazdasági termék maradjon. 2007 augusztusában egy előrejelzés nagy aggodalmat keltett. Eszerint az olajból származó virágzás legkésőbb 2018-ban véget ér.

A gazdaság alapja továbbra is a kőolaj, a földgáz és a kőolajszármazékok. A turizmus főleg Tobago gazdaságában jelentős, a sziget európai turisták kedvelt célpontja. Trinidad és Tobago a karibi térség egyik legszilárdabb és legvirágzóbb demokráciája.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament székháza, The Red House, Port of Spain

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnöki köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország elnökét 5 évre választják meg.

A parlament kétkamarás. A képviselőház 36 megválasztott képviselőből áll, míg a szenátus 31, az elnök által kinevezett tagból áll.

A köztársaság egységes állam, bár Tobago parlamentje autonómiát élvez.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fontosabb pártok:

  • United National Congress (UNC)
  • People's National Movement (PNM)

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 2 városból, 3 Boroughs-ból, 11 régióból áll.

Trinidad és Tobago közigazgatása
Régió terület Lakosság székhely
Couva/Tabaquite/Talparo 719,64 162 779 Couva
Diego Martin 127,53 105 720 Petit Valley
Mayaro/Río Claro 852,81 33 480 Río Claro
Penal/Debe 246,91 83 609 Penal
Princes Town 621,35 91 947 Princes Town
San Juan/Laventille 220,39 157 295 San Juan
Sangre Grande 898,94 64 343 Sangre Grande
Siparia 510,48 81 917 Siparia
Tobago, kelet 215,00 12 948 Roxborough
Tobago, nyugat 88,00 41 136 Scarborough
Tunapuna/Piarco 527,23 203 975 Tunapuna
Boroughs
Arima 11,15 32 278 Arima
Chaguanas 59,65 67 433 Chaguanas
Point Fortin 23,88 19 056 Point Fortin
városok
Port of Spain 13,45 49 031 Port of Spain
San Fernando 18,64 55 419 San Fernando
összesen 5 155,05 1 262 366 Port of Spain

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros egy képe
Waterloo hindu templom, Port of Spain

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi lakosság aránya: 75%.
  • Népességnövekedés: 0,74%.
  • Írástudatlanság: 1,4%.

Legnépesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még a hindit, franciát, spanyolt, kínait.
  • Népcsoportok: fekete 43%, indiai 36%, mulatt 16%, fehér 2%, kínai 1%, arawak, taíno 2%
  • Vallások: római katolikus 32%, protestáns 28%, hindu 24%, szunnita mohamedán 6%, egyéb 10%

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kőolajfinomító, San Fernando

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 10 000 USD (2002).
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 2%, ipar 43%, szolgáltatások 55%.
  • Munkanélküliség: 10,8%.
  • Munkaerő: 564 000 fő.
  • Infláció: 4,3% (2002).

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Útkereszteződés két főút találkozásánál. Churchill–Roosevelt Highway és Uriah Butler Highway

Neves szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország neves szülöttei az irodalmi Nobel-díjas író, V. S. Naipaul, Steven Pressfield író, Haddaway énekes valamint Dwight Yorke labdarúgó és Nicki Minaj.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karneváli hangulatban
Limbó tánc

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Az ország egyetlen irodalmi Nobel-díjasa V. S. Naipaul. Ő 1932. augusztus 17-én született, és 1950 óta az Egyesült Királyságban él. Másik fontos ember C. L. R. James, aki marxista szerző, kultúrkritikus.

Minden év február végén Trinidadon egy karnevált tartanak. Ez a karnevál a Rioinak a kicsinyített mása.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napilapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Newsday
  • Express
  • Guardian

Rádió és televízióadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 97.1 FM
  • 95.5 FM
  • TV 6 (magán)
  • CNN 3 (magán)
  • TIC
  • Gayelle TV (magán)

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország nemzeti sportja a krikett. Port of Spainban található Queens Park Stadionban tudnak játszani a sport kedvelői. A stadion első a karibi térségben.

A Manchester United egyik játékosa a tobagoi Dwight Yorke.

A köztársaság labdarúgócsapata 2005. november 16-án kvalifikálta magát a világbajnokságra. A csapat a selejtezőkben azonban kiesett.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor? Ünnep jellege
január 1. újév
március/április húsvét
március 30. baptista nap
június 19. a munka ünnepe
augusztus 1. a felszabadulás napja
augusztus 31. a függetlenség napja
szeptember 24. a köztársaság napja
december 25-26. karácsony

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trinidad és Tobago témájú médiaállományokat.

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]