Indiai tánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az indiai kultúrának szerves és nagyon fontos része az indiai tánc. Indiai táncokat sok helyen bemutatnak. Táncos esteken, fellépőhelyeken, sőt templomokban is. India vallásában találunk csak táncoló istenséget. A hinduk a zenés, táncos előadásaik mellett istennek áldoztak. Siva istene a Nátárádzsa, ő a Tudás Csarnokának táncosa.

Tánchagyományokról az indiai irodalomban már a Védákban is olvashatunk. Az ismert eposzok sokszor utalnak a táncos rítusokra, így a Mahábháratában és a Rámájanában is többször szerepel. A Mahábháratában például Viráta királynak voltak táncos hercegnői. De Kálidásza ismert művében a "Málaviká-Agnimitrá"-ban a színpadi tánc kap kiemelt szerepet.

Egy másik, tánccal foglalkozó mű a "Nátja Sászta", mely az indiai zene és dráma kézikönyve. Az indiai népi motívumokban a külső világ egyre jobban befolyásolta.

Műfajilag 3 kategóriába csoportosíthatók az indiai táncok:

  1. Néptáncok: Bihu (Asszám), bhangra, giddha (Pandzsáb tartomány), Gharba, Padhár, Rász, Tippani (Gudzsarát tartomány), Gambhura, Kalikapatadi, Alkap, Domni (Nyugat- Bengál tartomány)
  2. Klasszikus táncok: Bháratanatjam (Dél-India tamil népességű területei), Odisszi (Orisza tartomány), Kucsipudi (Telugu tartomány), Manipuri (Manipur tartomány), Mohiniaattam (Kerala tartomány), Sattriya (Asszám tartomány), Kathak (Észak-India), Kathakali (Kerala tartomány[1])
  3. Modern (népi, klasszikus és nyugati táncok ötvözete) bollywoodi tánc, melyek a bollywood filmbetétektől függetlenül önállóan is bemutatásra kerülnek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]