Skarlátbatla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skarlátbatla
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Íbiszfélék (Threskiornithidae)
Alcsalád: Íbiszformák (Threskiornithinae)
Nem: Eudocimus
Wagler, 1832
Faj: E. ruber
Tudományos név
Eudocimus ruber
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Skarlátbatla témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Skarlátbatla témájú médiaállományokat és Skarlátbatla témájú kategóriát.

A skarlátbatla vagy skarlát íbisz (Eudocimus ruber) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Amerika északi része, Venezuelától Délkelet-Brazíliáig. Folyótorkolatok, lapályok, mangrove mocsaraknál él.

Trinidad és Tobago nemzeti madara,[1] a vöröstorkú erdeityúkkal együtt (Ortalis ruficauda) az ország címerében is szerepel.

Megjelenése[szerkesztés]

Nagy csapatokban él

Magassága 56-61 centiméter, testtömege 650 gramm. A gázlómadarak között ritka a feltűnő színű madár, ez a faj viszont skarlátvörös színben tündököl, mely teljesen elüt környezetétől. Színét a tollazatába beépülő, alacsonyabb rendű vízi élőlényekből álló táplálékában levő karotinoidoktól kapja. Állatkertekben nem megfelelő táplálás esetén a színe megfakul. Csőre hosszú és görbe, ami megkönnyíti a táplálkozását. Lábujjai között vékony úszóhártya feszül. Szeme és a farokvége fekete. A nemek hasonlóak.

Életmódja[szerkesztés]

Nagyobb csapatokban vadászik, amelyek száma több száz is lehet. Rákokat, puhatestűeket, kis halakat és rovarokat fogyaszt, a sekélyebb vízekben. Lefelé hajló csőrével turkál az iszapban rákok és férgek után.

Szaporodása[szerkesztés]

Nagy telepekben, fészkét gallyakból a fák csúcsára készíti. A fészekalj 1-3 tojásból áll, a költésidő 21-23 nap. A fiatal madarak barnás tollruhát hordanak és vörös tollruhájuk csak második életévükre fejlődik ki teljesen, és háromévesen számítanak felnőtt madárnak. A kifejlett madarak akár 20 évig is élhetnek.

Egyéb[szerkesztés]

Színpompás külseje miatt kedvelt állatkerti faj. Mivel jelenleg nem számít közvetlenül veszélyeztetett fajnak, így tenyészprogramja sincs, és anélkül a madarat csak megvásárolni tudják az egyes állatkertek. Szaporodási rátája viszont nem túl nagy, ezért a skarlát íbisz igen drága fajnak számít. Emiatt nem a legelterjedtebb fajok egyike. Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben,[2] a Debreceni Állatkertben,[3] a Szegedi Vadasparkban és a Győri Állatkertben él.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The National Birds. Trinidad and Tobago Government News, 2008. július 14. (Hozzáférés: 2011. augusztus 8.)
  2. Veszprém Zoo. www.veszpzoo.hu. (Hozzáférés: 2023. július 26.)
  3. Fanny: Skarlát és szent íbiszek érkeztek Debrecenbe (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 8.)[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]