Szamoa
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Faavae i le Atua Samoa (Samoa is founded on God | |||||
| Himnusz: The Banner of Freedom | |||||
 |
|||||
| Főváros | Apia |
||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Király | II. Malietoa Tanumafili | ||||
| - Miniszterelnök | Tuila'epa Sailele Malielegaoi
|
||||
| Hivatalos nyelv | szamoai, angol | ||||
| függetlenség | Új-Zélandtól | ||||
| - kikiáltása | 1962. január 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 2 944 km² (165.) | ||||
| - Víz (%) | 0,3% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2004 évi becslés | 177 714 (174.) | ||||
| - Népsűrűség | 60 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Szamoai tala (WST) |
||||
| Időzóna | (UTC-11) | ||||
| Internet TLD | .ws |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | WS | ||||
| Hívószám | +685 |
||||
|
|
|||||
Szamoa, hivatalosan Szamoai Független Állam két nagy és nyolc kisebb szigeten terül el, a Csendes-óceán délnyugati részén. 1900-tól 1919-ig Német Szamoának, 1914-től 1997-ig Nyugat-Szamoának hívták.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Szamoa a Délnyugat-Csendes-óceánban fekszik, Fidzsi-szigetekről északra. A legnagyobb szigete: Savai'i (1708 km²).
[szerkesztés] Domborzat
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Trópusi az éghajlatú, gyakran hurrikánok söpörnek végig a szigeteken.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Az Kr. e. 1. évezredben a Lapita kultúra volt itt.
940 és 1250 között Tongai Királyság része. 1722-ben a holland Jakob Roggeveen fedezte fel a szigeteket. A következő látogató Louis-Antoine de Bougainville francia felfedező volt, aki 1768-ban a Navigátor-szigetek nevet adta a Samoa-szigeteknek. Az 1830-as évek előtt korlátozottak maradtak a kapcsolatok az európaiakkal. Ekkortól angol misszionáriusok és kereskedők jártak ide. Az 1830-as évek végén kezdte missziós munkáját John Williams, a London Missionary Society tagja. Akkoriban a szamoaiakat kegyetlen és harcias embereknek ismerték. Összeütközésbe kerültek francia, brit, német és amerikai erőkkel. Mégis, a 19. század végén a gőzhajók fontos szenelő állomása lett Samoa.
Amikor a németek érdeklődése a Samoa-szigetek iránt nyilvánvalóvá vált, az Amerikai Egyesült Államok is felújította igényét. Nagy-Britannia hirtelenjében csapatokat küldött érdekei védelmére. Nyolc évig tartó polgárháború tört ki, amely során a samoai harcoló feleket a három hatalom fegyverrel, kiképzéssel és néhány esetben harci egység kiküldésével támogatta. Mindhárman hadihajókat küldtek Apia kikötőjébe, közel kerültek szabályos háború kitöréséhez. Ekkor egy hatalmas vihar elpusztította vagy súlyosan megkárosította a jelenlévő hadihajókat, ami véget vetett a katonai konfliktusnak. A 20. század fordulóján háromhatalmi egyezmény osztotta Samoát két részre: a szigetcsoport keleti fele az Amerikai Egyesült Államoké lett (Tutuila-szigetek 1900-ban és 1905-ben hivatalosan is Manu'a). Ez a mai Amerikai Szamoa. A nyugati szigetek, távol a nagyobb szigetektől, akkor Német Szamoa lett. Nagy-Britannia feladta minden Szamoára vonatkozó igényét. Hasonlóan cselekedett Németország Tonga-szigetek vonatkozásában. Ugyanekkor rendezték bizonyos területek helyzetét a Salamon-szigeteken és Nyugat-Afrikában. Samoa első német kormányzója Wilhelm Solf volt, aki később a császári Németország gyarmatügyi minisztere lett. 1914. augusztus 29-én 'Upolu szigeten új-zélandi csapatok szálltak partra és ellenállás nélkül felszámolták a német hatalmat. Ezt Nagy-Britannia kérte Új-Zélandtól azért, hogy megszüntessék az itteni német rádióállomás működését.
Az I. világháborútól 1962-ig Új-Zéland kormányozta Szamoát, az első időben népszövetségi mandátumterületként, később ENSZ gyámsági területként. Az új-zélandi adminisztráció ideje alatt két nagyobb incidens történt. Az első az volt, hogy az 1918-1919-es spanyolnátha-járványban a szamoai lakosság mintegy ötöde meghalt. 1919-ben királyi bizottság vizsgálta a járvány körülményeit. Megállapítása szerint a járvány a Tahune hajó 1918. november 7-i érkezésével kezdődött. A hajó Aucklandból jött és az új-zélandi adminisztráció hozzájárulásával megtörte a karantént. Hét nappal később Upoluban kitört az influenzajárvány és nagyon gyorsan elterjedt az egész területen.
A második nagyobb incidens a kezdetben békés Mau tiltakozó mozgalom volt. Az 1920-as évek elején az új-zélandi admnisztráció szamoai népet sújtó intézkedései ellen tiltakoztak. A Maut kezdetben Olaf Nelson vezette, aki samoai-svéd félvér volt. Nelson száműzetésben élt a huszas évek végén és a harmincas évek elején, de továbbra is támogatta a szervezetet pénzügyileg és politikailag. A szervezet ujonnnan választott vezetője, Tupua Tamasese Lealofi nagyfőnök is az erőszakmentesség híve volt. Követői békés tüntetést tartottak Apia belvárosában 1929. december 28-án. Az új-zélandi rendőrség letartóztatta a tüntetés vezetőit. Amikor ők ellenálltak a letartóztatásnak, összecsapás alakult ki a rendőrség és a Mau között. A rendőrtisztek össze-vissza lövöldöztek a tömegbe. Még az előkészületek idején felállítottak egy géppuskát, azt is felhasználták a Mau szétszórására. Tamasase főnököt meglőtték és megölték, miközben ő a tömeget próbálta lecsendesíteni, a "Peace, Samoa" szavakat kiabálva. Aznap még tíz másik ember halt meg és kb. 50-en sebesültek meg a géppuska lövedékeitől és a rendőrök gumibotjától. Ez a nap a samoaiak számára a fekete szombat. A Mau mozgalom tovább erősödött, zömében továbbra is erőszakmentes maradt és kiterjed a befolyásos, hagyományos női szervezetekre is. A szamoai nép ismétlődő erőfeszítései eredményeként Nyugat-Samoa 1962-ben független lett és barátsági szerződés írt alá Új-Zélanddal. A Csendes-óceán térségében először Szamoa az első független ország.
Az 1997-es alkotmánykiegészítés megváltoztatta az ország nevét Nyugat-Szamoáról Szamoára. A névváltoztatást ellenezte Amerikai Szamoa, saját identitásuk veszélyeztetésének ítélve azt. Az ottani szóhasználatban továbbra is Nyugat-Szamoáról beszélnek. A két Szamoán ugyanaz a nép él, ugyanazt a nyelvet beszélik, de kulturájuk mára erősen különbözik. Amerikai Szamoáról gyakran emigrálnak Hawaiiba és az Amerikai Egyesült Államok más részeire, sok amerikai szokást vettek fel. Amerikai futballt és baseballt játszanak. Nyugat-Samoáról főleg Új-Zélandba emigrálnak, rugbyt és krikettet játszanak.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az ország parlamentális köztársaság. 1970 óta a Nemzetközösség, 1976-tól az ENSZ tagja.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| sorszám | Körzet | székhely | terület (km2) |
lakosság (2001) |
||||||||||||||||||||
| Upolu | ||||||||||||||||||||||||
| 1 | Tuamasaga | Apia | 479 | 83.191 | ||||||||||||||||||||
| 2 | A'ana | Falelatai | 193 | 20.167 | ||||||||||||||||||||
| 3 | Aiga-i-le-Tai1) | Mulifanua | 27 | 4.508 | ||||||||||||||||||||
| 4 | Atua2) | Aleipata at Saleaaumua | 413 | 21.168 | ||||||||||||||||||||
| 5 | Va'a-o-Fonoti | Samamea | 38 | 1.666 | ||||||||||||||||||||
| Savai'i | ||||||||||||||||||||||||
| 6 | Fa'asaleleaga | Safotulafai | 266 | 12.949 | ||||||||||||||||||||
| 7 | Gaga'emauga3) | Samalae'ulu | 223 | 7.108 | ||||||||||||||||||||
| 8 | Gaga'ifomauga | A'opo | 365 | 4.770 | ||||||||||||||||||||
| 9 | Vaisigano | Neiafu | 178 | 6,643 | ||||||||||||||||||||
| 10 | Satupa'itea | Gautavai | 127 | 5.556 | ||||||||||||||||||||
| 11 | Palauli | Vailoa i Palauli | 523 | 8.984 | ||||||||||||||||||||
| Szamoa | Apia | 2 831 | 176 848 | |||||||||||||||||||||
| 1) Manono, Apolima és Nu'ulopa együtt | ||||||||||||||||||||||||
| 2) Aleipata-Inseln és Nu'usafe'e együtt | ||||||||||||||||||||||||
| 3) 2 kis Exklávé Upolu falun | ||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
A 14 év alattiak aránya 27,2%, a 15 és 64 év közöttieké 66,4%, a 65 év felettieké 6,4%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Szamoa városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A lakosság 98,4%-a keresztény: Szamoai keresztény egyház (34,7%), római katolikus egyház (19,7%), metódista egyház (15%), mormon (12,7%), pünkösdi egyház (8%), adventista egyház (3,5%), Jehova tanúi (0,8%), bahai egyház (0,5), egyéb (5,1%).
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
A lakosság földművelésből, halászatból és az idegenforgalomból él. A mezőgazdaság a munkaerő kétharmadát foglalkoztatja, elsősorban kókuszt termesztenek. Fontos terményei még a kakaó, kopra és a táró.
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
Az országban a közúthálózat hossza 790 km. A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér Apiaban található. Ezenkívül még két kikötő és két repülőtér van Szamoában.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- turisztikai információk
- Szamoai alkotmány
- Knigge
- Országinformációk
- Turisztikai információk
- Szamoáról információk
- Samoa Observer napilap
- Szamoa.lap.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||||
