Norfolk-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norfolk-sziget
'Territory of Norfolk Island'
Norfolk-sziget zászlaja
Norfolk-sziget zászlaja
Norfolk-sziget címere
Norfolk-sziget címere
Nemzeti mottó: Inasmuch
Nemzeti himnusz: Pitcairn Anthem
Fővárosa Kingston
d. sz. 29° 02′, k. h. 167° 57′
Legnagyobb város Burnt Pine
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Királynő II. Erzsébet ausztrál királynő
Miniszterelnök Geoffrey Robert Gardner
Hivatalos nyelv angol
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 244
Becsült 2 302 fő [1] fő (2011 augusztus)
Rangsorban 244
Népsűrűség 53,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,6 km²
Egyéb adatok
Pénznem Ausztrál dollár (AUD)
Hívószám 672
Internet TLD .nf
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Norfolk-sziget témájú médiaállományokat.

Norfolk Island-CIA WFB Map.png

A Norfolk-sziget Ausztrália külbirtoka Óceániában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óceánia egyik szigete Új-Kaledónia és Új-Zéland között, az előbbitől 785 km-nyire, a kis Nepean és Philip-szigeteket is beleszámítva 43,5 km² területtel. Kikötője nincs; csakis a Sydney- és Cascade-öblöknél közelíthető meg, de viharos időkben egyáltalán nem lehet hozzáférni. A fennsíkot alkotó sziget legmagasabb csúcsa a Pitt-hegy (317 m.). Norfolkot buja növényzet takarja; a sajátságos alakú Norfolk-szigeti fenyők (Araucaria heterophylla) pompás erdőket alkotnak.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területének 11%-a szántó, 28%-a rét és legelő. Növénytermesztés: citrusfélék, ananász, banán, zöldségfélék. Idegenforgalom.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Norfolk-sziget első lakói kelet-polinéziaiak voltak, akik vagy az Új-Zélandtól északra fekvő Kermadec-szigetekről, vagy Új-Zéland Északi-szigetéről jöttek. A 14. vagy 15. században érkeztek, és több nemzedékük élt itt eltűnésükig. A település végső sorsa rejtély maradt.

1774-ben Cook fedezte fel. Jelentése nyomán úgy tűnt, hogy a szigeten rostnövényeket és hajóárbocnak való fát lehet termelni. Ennek azért volt jelentősége, mert akkoriban a brit flotta mozgásképessége a Baltikumból érkező vitorlavászontól és kötelektől függött. A Baltikum kikötői pedig orosz kézen voltak, vagyis a brit flotta harcképessége az orosz cár jóindulatától függött. Ezért döntöttek úgy Angliában, hogy az Ausztráliába tartó flotta vigyen foglyokat a Norfolk-szigetre is. Az eredeti várakozások nem teljesültek, de 1788 és 1842 között kevés megszakítással deportáltak laktak ott. 1842-ben elnéptelenedett. 1856-ban a Bounty hajó fellázadt matrózainak utódait – pontosabban azok egy részét – telepítették itt le, mert eredeti lakhelyük, a Pitcairn-szigetek túlnépesedett. Ezeknek utódai (mintegy 600-an) laktak rajta ezután.

A második világháborúban nagy légitámaszpont, üzemanyag-feltöltő hely működött itt, de támadás nem érte. 1979-ben Norfolk-sziget korlátozott autonómiát kapott Ausztráliától, a sziget kormányának hatáskörébe került a szigettel kapcsolatos legtöbb ügy. A pénzügyi problémák és a turisztikai bevételek csökkenése miatt Norfolk-sziget kormánya az ausztrál szövetségi kormányhoz fordult segítségért 2010-ben. Ennek eredményeként a szigetlakók első ízben fizettek jövedelemadót, de bővültek a számukra elérhető jóléti szolgáltatások.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Világ országai, Nyír-Karta Bt., 2008
  • A Pallas nagy lexikona

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Norfolk-sziget témájú médiaállományokat.