Ausztrália és Óceánia országai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sydney, Ausztrália és Óceánia legnépesebb városa.

Ausztrália és Óceánia világrészhez 14 független ország tartozik. Ezen kívül 6 Ausztrálián és Óceánián kívüli állam rendelkezik kisebb-nagyobb autonóm vagy függő tagországokkal vagy szerves területrészekkel a földrészen (az Amerikai Egyesült Államok, Indonézia, Ecuador, Chile, Franciaország és az Egyesült Királyság).

A térség legnagyobb területű és legnépesebb országa Ausztrália, az óceániai részé pedig Pápua Új-Guinea. Óceánia és az egész világ legkisebb autonóm országa a Pitcairn-szigetek 46 lakossal. A nagyobb területű országok közül a legnagyobb népsűrűségű a Fidzsi-szigetek, a legkisebb népsűrűségű pedig Ausztrália. Ausztrália legnépesebb városai Sydney és Melbourne, Óceániáé Auckland.

Az egy főre eső GDP alapján – a PPP (vásárlóerő) szerint számítva – a világrész leggazdagabb országai Ausztrália, Új-Zéland, Guam és Francia Polinézia, a legszegényebbek pedig Kiribati és Tuvalu. A világrész átlaga kiemelkedő, Észak-Amerika után ez a második legmagasabb gazdasági színvonalú régió.

Az országok lakossága a 2005-ös állapotokat mutatja, a fővárosok lakossága pedig a zárójelben megadott évre vonatkozik. Az adatok nem a közigazgatási városhatárokat, hanem az egybefüggő városterületet veszik figyelembe, amely a városhatároknál lehet szűkebb vagy tágabb is (agglomeráció). Azoknál az országoknál, ahol nem a főváros a legnagyobb város, zárójelben az ország legnépesebb városát is megadtuk.

Független államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ország Terület
(km2)
Lakosságszám[1]
2005-ös adatok
Népsűrűség
fő/km2
GDP/PPP[2]
USD/fő (2005)
Főváros
(legnagyobb város)
Lakosságszám [3]
Ausztrália és Óceánia 8 428 702 33 100 000 4 22 647
Ausztrália Ausztrália 7 617 931 20 300 000 3 32 000 Canberra - Sydney
330 000 (2001)
3 500 000 (2001)
Fidzsi-szigetek Fidzsi-szigetek 18 270 900 000 50 6 000 Suva 170 000 (1996)
Kiribati Kiribati 717 110 000 147 800 (2001) South Tarawa 40 000 (2004)
Marshall-szigetek Marshall-szigetek 181 60 000 334 1 600 (2001) Majuro 25 000 (2004)
Mikronézia Mikronéziai Szövetségi Államok 717 108 000 154 2 000 (2002) Palikir 6 000 (2004)
Nauru Nauru 21 13 000 633 5 000 (2001) Yaren 1 100 (2003)
Palau Palau 458 21 000 45 9 000 (2001) Ngerulmud 11 000 (2004)
Pápua Új-Guinea Pápua Új-Guinea 451 709 5 700 000 13 2 400 Port Moresby 255 000 (2000)
Salamon-szigetek Salamon-szigetek 27 539 550 000 20 1 700 (2002) Honiara 49 000 (1999)
Szamoa Szamoa 2 849 177 000 62 5 600 (2002) Apia 39 000 (2001)
Tonga Tonga 717 110 000 160 2 300 (2002) Nuku'alofa 22 000 (1996)
Tuvalu Tuvalu 26 12 000 454 1 100 (2000) Vaiaku 5 000 (2002)
Új-Zéland Új-Zéland 268 671 4 100 000 15 24 100 Wellington 340 000 (2001)
Vanuatu Vanuatu 14 760 210 000 14 2 900 (2003) Port Vila 29 000

Társországok, autonóm és más függő területek, más államok részterületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Függő és társult országok, területek:

Név Az ország, amelyhez tartozik Terület
(km2)
Lakosságszám2
2005-ös adatok
Népsűrűség
fő/km2
GDP/PPP3
USD/fő (2005)
Székhely
Ausztrália Ashmore- és Cartier-szigetek Ausztrália Ausztrália 199 0 0 0 -
Amerikai Szamoa Amerikai Szamoa USA Amerikai Egyesült Államok 199 58 000 290 8 000 (2000) Pago Pago
Cook-szigetek Cook-szigetek Új-Zéland Új-Zéland 240 21 000 89 5 000 (2001) Avarua
Franciaország Clipperton-sziget Franciaország Franciaország 9 0 0 0 -
Északi-Mariana-szigetek Északi-Mariana-szigetek USA Amerikai Egyesült Államok 477 80 000 168 12 500 (2000) Saipan
Francia Polinézia Francia Polinézia Franciaország Franciaország 4 167 260 000 65 17 5000 (2003) Papeete
Guam Guam USA Amerikai Egyesült Államok 549 170 000 307 21 000 (2000) Hagatna
Ausztrália Korall-tengeri-szigetek Ausztrália Ausztrália 0 0 0 -
Norfolk-sziget Norfolk-sziget Ausztrália Ausztrália 35 1841 53  ? Kingston
Niue Niue Új-Zéland Új-Zéland 260 2 100 8 3 600 (2000) Alofi
Pitcairn-szigetek Pitcairn-szigetek Nagy-Britannia Egyesült Királyság 5 46 1  ? Adamstown
Tokelau Tokelau-szigetek Új-Zéland Új-Zéland 10 1 400 140 1 000 (1993) (Nukunonu)
 Új-Kaledónia Franciaország Franciaország 19 058 220 000 13 15 000 (2003) Nouméa
Wallis és Futuna Wallis és Futuna Franciaország Franciaország 274 16 000 59 3 800 (2004) Mata-Utu

Óceánián kívüli államok szerves részét alkotó területek:

Név Az ország, amelynek része Terület
(km2)
Lakosságszám2
2005-ös adatok
Népsűrűség
fő/km2
GDP/PPP3
USD/fő (2005)
Székhely
Bandera Província Galápagos.svg Galápagos-szigetek Ecuador Ecuador tartománya 8 010 18 640 2  ? Puerto Baquerizo Moreno
Hawaii Hawaii USA Amerikai Egyesült Államok állama 29 311 1 211 537 43  ? Honolulu
Flag of Rapa Nui, Chile.svg Húsvét-sziget Chile Chile Ötödik Régiójának része 171 3 791 22  ? Hanga Roa
Nyugat-Pápua Nyugat-Pápua Indonézia Indonézia 2 tartománya 421 981 2 646 489 6  ? Jayapura
Manokwari
Maluku-szigetek Indonézia Indonézia 2 tartománya 74 505 2 133 041 (2003) 28  ? Ambon
Ternate

Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan területei[4]:

Név Terület
(km2)
Egyesült Államok Baker-sziget 2
Egyesült Államok Howland-sziget 2
Egyesült Államok Jarvis-sziget 5
Johnston-atoll Johnston-atoll 3
Egyesült Államok Kingman-zátony 1
Midway-szigetek Midway-szigetek[5] 6
Palmyra-atoll Palmyra-atoll 12
Wake-sziget Wake-sziget 7

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az országok lakosságának és népsűrűségének forrása: USA Népszámlálási Hivatala
  2. Az országok GDP-jének forrása: CIA The World Factbook
  3. A városok lakosságának forrása: www.demographia.com
  4. Lásd: Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai
  5. A szigeteken jelenleg az U.S. Fish and Wildlife Service (FWS) néhány tucatnyi munkatársa él a családtagjaival (összesen mintegy 40 fő, a Sand-szigeti bázison).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]