Wallis és Futuna

'Wallis- és Futuna-szigetek Terület'
Territoire des îles Wallis et Futuna

Wallis és Futuna zászlaja

Wallis és Futuna címere

Nemzeti mottó: Liberté, Égalité, Fraternité
Nemzeti himnusz: La Marseillaise

Fővárosa

Mata-Utu

Államforma

elnöki köztársaság
tengerentúli terület

Vezetők

Elnök

Francois Hollande

főkormányzó Richard Didier

területi tanácselnök Victor Brial

Uvea királya Kapiliele Faupala

Sigave királya Visesio Moeliku

Hivatalos nyelv

francia

Beszélt nyelvek wallis, futunai (polinéz dialektusok)

tengerentúli terület 1961.

Uvea francia protektorátus 1887. április 5.

Sigave és Alo francia protektorátus 1888. február 16.

Tagság Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam), Frankofónia

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Rangsorban 224

Becsült 15 480 fő (2005.)

Rangsorban 224

Népsűrűség 77 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület 264 km²

Rangsorban 205

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem CFP frank (XPF)

Nemzetközi gépkocsijel F

Hívószám 681

Internet TLD

.wf

Wallis és Futuna Franciaország tengerentúli területe a Csendes-óceán nyugati részén a Fidzsi-szigetek és Szamoa között.

Földrajz [szerkesztés]

Két vulkáni eredetű, egymástól 190 kilométerre fekvő szigetcsoportból áll, a Wallis-szigetekből, amelyet a Wallis- vagy Uvéa-sziget és a környező 22 apró sziget alkot, valamint Futuna- és a lakatlan Alofi-szigetből. Legmagasabb pont: Mont Singavi, 765 m

Klíma [szerkesztés]

A szigeteken a trópusi éghajlat urlakodik. November és április között forróság, eső; május és október között a hideg jellemző.

Az évi csapadékmennyiség 3000 mm körül van. A páratartalom 80%-os.

Történelem [szerkesztés]

A szigeteket a hollandok fedezték fel a 17. században. 1837-ben misszionárius katolikus hitre térítette az őslakosokat. 1887. április 5-én Wallis sziget egy szerződés értelmében francia protektorátus, majd 1888-ban Új-Kaledónia része lett.

A terület érdekessége, hogy a francia igazgatás elismeri a területen működő három helyi királyságot (`Uvea, Sigave, Tu`a), s a polgári bírósági ügyekben a hagyományos királyságok jogintézményei döntenek.

Gazdaság [szerkesztés]

A mezőgazdaság (kasszava, jamsz, kókuszdió, banán) még a belső igényeket sem tudja kielégíteni. További megélhetési forrás az állattartás és a halászat. Nagyarányú az elvándorlás Új-Kaledónia és Vanuatu szigetére. Jelentős bevételei származnak az anyaország támogatásaiból, illetve a japánok és a dél-koreaiak számára adott halászati jogokból.

Lakosság [szerkesztés]

A terület lakossága szinte teljes egészében helyi őslakos. A lakosság 67%-a él Wallis szigetén, a másik része pedig Futunán. A többség polinéz.

A lakosság 98%-a római katolikus vallású.

A lakosság alig 10 %-a francia anyanyelvű, de 80 % beszél franciául. A területen a francia mellett hivatalos a két fő helyi nyelv is, a wallisi és a futunai, mindkettő polinéz nyelv.