Wallis és Futuna
.svg)
Wallis és Futuna Franciaország tengerentúli területe a Csendes-óceán nyugati részén a Fidzsi-szigetek és Szamoa között.
Földrajz[szerkesztés]
Két vulkáni eredetű, egymástól 190 kilométerre fekvő szigetcsoportból áll, a Wallis-szigetekből, amelyet a Wallis- vagy Uvéa-sziget és a környező 22 apró sziget alkot, valamint a Horn-szigetekből amelynek két tagja maga a Futuna-sziget és a lakatlan Alofi-sziget. Legmagasabb pont: Mont Singavi, 765 m
Klíma[szerkesztés]
A szigeteken a trópusi éghajlat uralkodik, mely általában 25-30 °C között van. November és április között forróság, eső; május és október között a hideg jellemző.
Az évi csapadékmennyiség 3000 mm körül van. A páratartalom 80%-os.
Történelem[szerkesztés]
A szigeteket a hollandok fedezték fel a 17. században. 1837-ben misszionárius katolikus hitre térítette az őslakosokat. 1887. április 5-én Wallis sziget egy szerződés értelmében francia protektorátus, majd 1888-ban Új-Kaledónia része lett.
A terület érdekessége, hogy a francia igazgatás elismeri a területen működő három helyi királyságot (`Uvea, Sigave, Tu`a), s a polgári bírósági ügyekben a hagyományos királyságok jogintézményei döntenek.
Gazdaság[szerkesztés]
A mezőgazdaság (manióka, jamsz, kókuszdió, banán) még a belső igényeket sem tudja kielégíteni. További megélhetési forrás az állattartás (leginkább sertéstenyésztés) és a tengeri halászat. Nagyarányú az elvándorlás Új-Kaledónia és Vanuatu szigetére. Jelentős bevételei származnak az anyaország támogatásaiból, illetve a japánok és a dél-koreaiak számára adott halászati jogokból.
Lakosság[szerkesztés]
A terület lakossága szinte teljes egészében helyi őslakos.
A lakosság 67%-a él Wallis szigetén, a másik része pedig Futunán. A többség polinéz.
A lakosság 98%-a római katolikus vallású.
A lakosság alig 10%-a francia anyanyelvű, de 80% beszél franciául. A területen a francia mellett hivatalos a két fő helyi nyelv is, a wallisi és a futunai, mindkettő polinéz nyelv.
Közlekedés[szerkesztés]
- Közutak hossza: 120 km
- Repülőterek száma: 1
- Kikötők száma: 2
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.insee.fr/fr/statistiques/4219031
- ↑ Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
Források[szerkesztés]
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
- Nagy Képes Földrajzi Világatlasz, Hibernia Nova Kft. és a Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2008
További információk[szerkesztés]
- minisztériumi oldal
- Wallisa és Futuna hangja
- Fotók Archiválva 2020. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- nyelvi szituációkArchiválva 2011. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- térkép
- Online
A csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok | |
|---|---|
A fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához van kötve. |
Franciaország tengerentúli részei | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lakott területek |  | ||||||||
| Tengerentúli megyék1 | |||||||||
| Tengerentúli területek |
| ||||||||
Lakatlan területek | |||||||||
1 A tengerentúli megyék egyben tengerentúli régiók is. | |||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Önálló államok |
| .svg) | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Függő területek | |||||||||||
1 Gyakran sorolják Délkelet-Ázsiához | |||||||||||
