Kelet-Timor
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Kelet-timori Demokratikus Köztársaság | |||
| Repúblika Demokrátika Timór Loro Sa'e (tetum nyelven) República Democrática de Timor-Leste (portugálul) Republik Demokratik Timor Leste (indonézül) Democratic Republic of Timor-Leste (angolul) |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Honra, pátria e povo (portugál, „Becsület, haza és nép”) Nemzeti himnusz: Pátria |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Dili | ||
| d. sz. 8° 34′, k. h. 125° 34′ | |||
| Legnagyobb város | Dili | ||
| Államforma | parlamentáris köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | José Ramos-Horta | ||
| Miniszterelnök | Xanana Gusmão | ||
| Hivatalos nyelv | tetum, portugál | ||
| Függetlenség | 2002. május 20. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, IMF, Portugál Nyelvű Országok Közössége, Latin Unió, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam), ASEAN (megfigyelő állam) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 155 | ||
| Becsült | 1 134 000 fő (2009) | ||
| Rangsorban | 155 | ||
| Népsűrűség | 76 fő/km² | ||
| GDP | 2009 (forrás: IMF) | ||
| Összes | 599 millió USD (173) PPP: 2,505 milliárd dollár |
||
| Egy főre jutó | 551 USD (160) PPP: 2505 dollár |
||
| HDI (2008) | 0,483 (158) – alacsony | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14 874 km² | ||
| Rangsorban | 159 | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | kelet-timori (UTC+9) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | amerikai dollár (USD) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | TMP | ||
| Hívószám | 670 | ||
| Internet TLD | .tl | ||
|
|
|||
 |
|||
Kelet-Timor (hosszabb államnevén Kelet-timori Demokratikus Köztársaság[1]) kis délkelet-ázsiai ország,de gyakran Ausztráliához tartozónak számítják. Az egykori portugál gyarmat 2002-ben szabadult fel az indonéz megszállás alól.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.
Történelem [szerkesztés]
Timor-szigetét a portugálok 1520-ban fedezték fel, és 1633-ban hozták létre ott első gyarmatukat. A hollandokkal folyó évszázados viszálykodásnak az 1859-es lisszaboni szerződés vetett véget, amely a sziget keleti részét a portugáloknak juttatta. 1942 és 1945 között Indonéziával együtt a sziget is japán megszállás alatt állt. 1945. augusztus 17-én Indonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, a Kelet-Timorra visszatért portugálok viszont brutálisan leverték az önállóságot követelő lakosság felkelését. 1973-ban Portugália autonóm tartománya lett.
1975 augusztusában polgárháború robbant ki a teljes függetlenség hívei és az indonézbarátok között. A Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársaság függetlenségét 1975. november 28-án kiáltották ki. Alig egy héttel később, december 7-én Indonézia megszállta a szigetrészt, a kormány 6000 "önkéntest" küldött a vele rokonszenvezők támogatására. 1976 júliusában Indonézia 27. tartományává nyilvánították. Az ENSZ nem ismerte el Kelet-Timor bekebelezését.
Az 1999. augusztus 30-án megtartott népszavazáson a timoriak többsége a függetlenségre szavazott. A szavazás után az indonézpárti milíciák felégették a fővárost, az infrastruktúra megsemmisült. Ezek után a terület ENSZ-felügyelet alá került.
A teljes függetlenséget 2002. május 20-án nyerte el. Az országot 2002. szeptember 27-én felvették az ENSZ-be. De azóta a lakosság helyzete sokat romlott. A stabilitás nem állt helyre, a bandák, a hatalomból kihagyott, egykoron a függetlenségért küzdő csoportok folyamatosan ellenségeskedést szítottak-szítanak. 2006 májusában a hadsereg a ki nem fizetett bérek miatt zavargásokba kezdett, amelyek több száz halálos áldozattal jártak, és csak az év végén sikerült a helyzetet megoldani. Jelenleg az ország északi részén az ingatag békét az INTERFET nevű nemzetközi békefenntartó erő ellenőrzi, kevés sikerrel a kiszélesedő bűnszervezetek egyre növekvő hatalma miatt.
Ramos-Horta elnök életveszélyesen megsebesült 2008. február 11-én egy elvetélt puccskísérletben. Gusmão miniszterelnökre is tüzet nyitottak, de ő sértetlenül megmenekült. Az ausztrál kormány azonnal erősítést küldött Kelet-Timorra a rend helyreállítására.
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Teljes lakossága 1 040 000 fő, melynek 50%-a városokban él.
Legnépesebb települések [szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]
A népesség 92%-a timori maláj, 8%-a pedig egyéb népcsoportokhoz (indonéz, kínai, portugál) tartozik. A lakosság 90%-a római katolikus vallású, 4%-a mohamedán, 3%-a protestáns, 3%-a pedig buddhista és törzsi vallású.
Szociális rendszer [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
Gazdaságilag igen elmaradott ország. Ásványkincsei (színesércek, kőolaj, földgáztelepek) kiaknázatlanok. Önellátásra rizst, maniókát és kukoricát termesztenek, sertést, kecskét, juhot, baromfit tenyésztenek. Kivitelre az ültetvényeken termesztett kávé kerül. Gazdasági helyzete nagymértékben függ a nemzetközi segélyszervezetek által biztosított segélyektől.
Közlekedés [szerkesztés]
Az ország közlekedése igen elmaradott. Vasúthálózata 677 km, közúthálózata 3800 km. Az országban 3 kikötő és 1 repülőtér van.
Kultúra [szerkesztés]
Turizmus [szerkesztés]
Sport [szerkesztés]
Kelet-Timor labdarúgó válogatottját tartották a legrosszabbnak a világon. A FIFA ranglista utolsó helyét foglalta le idáig. Meglepetésre 2-2-t játszott Kambodzsával, így 6 év után megszerezték első pontjukat.
Ünnepek [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||
.png){kind=small}
|
||||||||||
