Brunei
| Brunei Szultanátus | |||
| Negara Brunei Darussalam برني دارالسلام State of Brunei Darussalam 文莱和平之国 |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Always Render Service by God's guidance Nemzeti himnusz: Allah Peliharakan Sultan |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Bandar Seri Begawan | ||
| Államforma | abszolút monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Szultán | Hassanal Bolkiah brunei szultán | ||
| Hivatalos nyelv | maláj | ||
| Beszélt nyelvek | angol, kínai | ||
| független | Egyesült Királyságtól | ||
|
|
|||
| Tagság | A Nemzetközösség, az ENSZ, az ASEAN, az IMF, a WTO, az APEC, és az OIC | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 162 | ||
| Becsült | 357 800 fő (2004) | ||
| Rangsorban | 162 | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5 765 km² | ||
| Rangsorban | 163 | ||
| Víz | 8,6%% | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Brunei dollár (BND) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | BRU | ||
| Hívószám | 673 | ||
| Internet TLD | .bn | ||
|
|
|||
 |
|||
Negara Brunei Darussalam, gyakrabban használt nevén Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei, ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malajziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-Kínai tengeren húzódnak. A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Nemzetközösségnek.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Domborzat [szerkesztés]
Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy 10 000-en laknak. A fővároson kívül jelentősebb város még Muara (kikötő), Seria (a kőolajbányászat központja), Kuala Belait.
Legmagasabb pont: Bukit Pagon 1850 m
Vízrajz [szerkesztés]
Legfőbb folyó: Brunei
Éghajlat [szerkesztés]
Brunei éghajlata egyenlítői-trópusi, nagyon magas hőmérsékleti értékekkel, magas páratartalommal és trópusi esőkkel.
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
Brunei felszínének mintegy 70%-át trópusi esőerdő (dzsungel) borítja. Ebből 32 000 hektár védett erdő és 50 000 hektár nemzeti park.[1]
Nemzeti parkjai [szerkesztés]
- Ulu Temburong Nemzeti Park - az ország ritkán lakott keleti részén terül el. Csaknem érintetlen trópus esőerdő.
Természeti világörökségei [szerkesztés]
Brunei egyetlen tája sincs a természeti világörökségek listáján.
Történelem [szerkesztés]
Kínai és arab források szerint a Brunei folyó torkolatában a 7-8. században már létezett egy állam. Ezt a 9. század elején a Srivijaya birodalom foglalta el. Őket a későbbiekben a Majapahit birodalom váltotta.
A Brunei Szultanátus a 14. és a 17. századokban élte fénykorát, Területe kiterjedt a Fülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A későbbi hanyatlás oka az uralkodó dinasztián belüli örökösödési háborúk és az európai hatalmak megjelenése volt. Az európaiak megszüntették azt a hagyományos kereskedelmi hálózatot, amely Brunei hatalmának forrása volt. A 18. században Brunei rövid háborút vívott Spanyolországgal, amit meg is nyert.
1839-ben érkezett James Brook angol kalandor Borneóra, és segített Brunei szultánjának leverni egy lázadást. Viszonzásul előbb az Északnyugat-Borneón fekvő Sarawak kormányzója, majd rádzsája lett. Bruneitől függetlenített uralmi területét gyorsan kiterjesztette. Közben Kelet-Borneón a British North Borneo Company terjeszkedett. 1888-ban Brunei brit védnökség lett. Megőrizte állami szuverenitását, de külügyei brit ellenőrzés alá kerültek. 1906-ban a végrehajtó hatalom egy része is a brit rezidens kezébe ment át. Tanácsadója lett a szultánnak minden ügyben, kivéve a helyi szokásokat és vallást.
Az 1960-as években kisebb lázadás tört ki a monarchia ellen, amelyet végül a britek vertek le. Az esemény a Brunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt a Maláj Szövetségben. 1984. január 1-jén Brunei teljesen független lett Nagy-Britanniától.
2005. március 17-én csatlakozott 191. tagként az UNESCO-hoz.
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Alkotmány, államforma [szerkesztés]
Államformája abszolút monarchia (szultánság).
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Brunei szultánja a 15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa, valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választott országgyűlés. Hassanal Bolkiah szultán 2004. szeptemberében hívta össze a kinevezett parlamentet, amely az 1984-es függetlenség óta nem ülésezett.
Az országban az 1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van a rendkívüli állapot, a lázadást végül a Szingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi Gurkha lövész-zászlóalja a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében található olajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei Hadsereg támogatása és képzése.
Bruneinek területi követelései vannak Borneó sziget Malájziához tartozó Sarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszú Spratly-szigetekre is jogot formálnak.
Politikai pártok [szerkesztés]
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
Brunei négy körzetre tagolódik, ezek helyi elnevezése daerah. A körzetek nevei:
- Belait
- Brunei és Muara
- Temburong
- Tutong
A körzet megyékből épül fel, ennek maláj neve Mukim.
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Írástudatlanság : 12%
Legnépesebb települések [szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]
Brunei hivatalos vallása az Iszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az országban jelentősebb buddhista közösség létezik (főleg a kínai származású emberek), sok a keresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat.
Az ország teljes lakosságának (2007-ben becsült = 386 500 fő) kb. kétharmada maláj eredetű. A legnépesebb etnikai kisebbség a kínai, kb 15%-os népességgel. Vannak még bennszülött népek is. Ezek a népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is, a maláj a hivatalos nyelv, és igen fontos a kínai. Széles körben használják az angol nyelvet is.
Szociális rendszer [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
ipari ország
Ebben az apró, gazdag országban a külföldi és a hazai vállalkozás, kormányzati szabályozás, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkodás elemei keverednek egymással. Az ország GDP-jének felét a kőolaj- és földgáz-termelés biztosítja. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és a rizs árát. Brunei vezetői aggódnak amiatt, hogy az ország egyre növekvő integrálódása a világ gazdasági folyamataiba majd aláássa a meglévő társadalmi kohéziót, bár 2000-ben ők töltötték be az APEC (Asian Pacific Economic Cooperation) (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) rotációs elnöki posztját. A gazdaság stratégiai tervei között szerepel a munkaerő fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi és idegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában, a teljes gazdaság bázisának szélesítése.
Gazdasági ágazatok [szerkesztés]
Mezőgazdaság [szerkesztés]
Ipar [szerkesztés]
Hajóipara igen jelentős.
Kereskedelem [szerkesztés]
- Exporttermékek: kőolaj és termékei, földgáz
- Importtermékek: gépek, közlekedési eszközök, élelmiszer, vegyipari termékek
- Főbb kereskedelmi partnerek: Japán, USA, Dél-Korea, Thaiföld, Szingapúr, Egyesült Királyság, Malajzia, Kína
Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
1.JPG)
- Közutak hossza: 1712 km
- Vasútvonalak hossza: 13 km
- Repülőterek száma: 2
- Kikötők száma: 5
Kultúra [szerkesztés]
_(5).JPG)
Brunei kultúrája gyakorlatilag megegyezik a maláj kultúrával, jelentős hindu és iszlám behatásokkal.
Oktatási rendszer [szerkesztés]
Kulturális intézmények [szerkesztés]
Tudomány [szerkesztés]
Művészetek [szerkesztés]
Hagyományok, néprajz [szerkesztés]
A strandokon szigorúan tilos a férfiaknak és a nőknek közösen fürdeniük.[2]
Gasztronómia [szerkesztés]
Turizmus [szerkesztés]
Erőteljesen fejlesztik a turizmust. A turistákat legjobban az élővilág vonzza ide.
Oltás [szerkesztés]
Javasolt oltások Brunei-be utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport [szerkesztés]
Brunei eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.
- Bővebben: Brunei az olimpiai játékokon
A Brunei labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el nemzetközi sikereket.
- Bővebben: Brunei labdarúgó-válogatott
Ünnepek [szerkesztés]
Február 23. - Nemzeti ünnep - a védnökség megszűnésének napja, 1984
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.tourismbrunei.com/nature/rainforest.html
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
További olvasmányok [szerkesztés]
- L. W. W. Gudgeon (1913). British North Borneo. (Brit Észak-Borneo), London, Adam and Charles Black.
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Brunei.lap.hu (linkgyűjtemény)
|
|||||||||||
|
|||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
