Brunei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brunei Szultanátus
Negara Brunei Darussalam
برني دارالسلام
State of Brunei Darussalam
文莱和平之国
Brunei Szultanátus zászlaja
Brunei Szultanátus zászlaja
Brunei Szultanátus címere
Brunei Szultanátus címere
Nemzeti mottó: Always Render Service by God's guidance
Nemzeti himnusz: Allah Peliharakan Sultan
LocationBrunei.svg

Fővárosa Bandar Seri Begawan
é. sz. 4° 24′ 00″, k. h. 114° 34′ 00″
Államforma abszolút monarchia
Vezetők
Szultán Hassanal Bolkiah brunei szultán
Hivatalos nyelv maláj
Beszélt nyelvek angol, kínai
független Egyesült Királyságtól

Tagság A Nemzetközösség, az ENSZ, az ASEAN, az IMF, a WTO, az APEC, és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint 393 162 fő (2011)[1] +/-
Rangsorban 179
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5 765 km²
Rangsorban 163
Víz 8,6%%
Egyéb adatok
Pénznem Brunei dollár (BND)
Nemzetközi gépkocsijel BRU
Hívószám 673
Internet TLD .bn
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brunei témájú médiaállományokat.

Brunei-CIA WFB Map.png

Negara Brunei Darussalam, gyakrabban használt nevén Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei, ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malajziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-Kínai tengeren húzódnak. A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Nemzetközösségnek.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy 10 000-en laknak. A fővároson kívül jelentősebb város még Muara (kikötő), Seria (a kőolajbányászat központja), Kuala Belait.

Legmagasabb pont: Bukit Pagon 1850 m

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb folyó: Brunei

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunei éghajlata egyenlítői-trópusi, nagyon magas hőmérsékleti értékekkel, magas páratartalommal és trópusi esőkkel.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunei felszínének mintegy 70%-át trópusi esőerdő (dzsungel) borítja. Ebből 32 000 hektár védett erdő és 50 000 hektár nemzeti park.[2]

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunei egyetlen tája sincs a természeti világörökségek listáján.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kínai és arab források szerint a Brunei folyó torkolatában a 7-8. században már létezett egy állam. Ezt a 9. század elején a Srivijaya birodalom foglalta el. Őket a későbbiekben a Majapahit birodalom váltotta.

A Brunei Szultanátus a 14. és a 17. századokban élte fénykorát, Területe kiterjedt a Fülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A későbbi hanyatlás oka az uralkodó dinasztián belüli örökösödési háborúk és az európai hatalmak megjelenése volt. Az európaiak megszüntették azt a hagyományos kereskedelmi hálózatot, amely Brunei hatalmának forrása volt. A 18. században Brunei rövid háborút vívott Spanyolországgal, amit meg is nyert.

1839-ben érkezett James Brook angol kalandor Borneóra, és segített Brunei szultánjának leverni egy lázadást. Viszonzásul előbb az Északnyugat-Borneón fekvő Sarawak kormányzója, majd rádzsája lett. Bruneitől függetlenített uralmi területét gyorsan kiterjesztette. Közben Kelet-Borneón a British North Borneo Company terjeszkedett. 1888-ban Brunei brit védnökség lett. Megőrizte állami szuverenitását, de külügyei brit ellenőrzés alá kerültek. 1906-ban a végrehajtó hatalom egy része is a brit rezidens kezébe ment át. Tanácsadója lett a szultánnak minden ügyben, kivéve a helyi szokásokat és vallást.

Az 1960-as években kisebb lázadás tört ki a monarchia ellen, amelyet végül a britek vertek le. Az esemény a Brunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt a Maláj Szövetségben. 1984. január 1-jén Brunei teljesen független lett Nagy-Britanniától.

2005. március 17-én csatlakozott 191. tagként az UNESCO-hoz.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hassanal Bolkiah, Brunei szultánja

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államformája abszolút monarchia (szultánság).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunei szultánja a 15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa, valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választott országgyűlés. Hassanal Bolkiah szultán 2004. szeptemberében hívta össze a kinevezett parlamentet, amely az 1984-es függetlenség óta nem ülésezett.

Az országban az 1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van a rendkívüli állapot, a lázadást végül a Szingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi Gurkha lövész-zászlóalja a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében található olajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei Hadsereg támogatása és képzése.

Bruneinek területi követelései vannak Borneó sziget Malajziához tartozó Sarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszú Spratly-szigetekre is jogot formálnak.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunei négy körzetre tagolódik, ezek helyi elnevezése daerah. A körzetek nevei:

Brunei districts numbered.png
  1. Belait
  2. Brunei és Muara
  3. Temburong
  4. Tutong

A körzet megyékből épül fel, ennek maláj neve Mukim.

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tamoi mecset
Baju Melayu.jpg
18opx

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írástudatlanság : 12%

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunei hivatalos vallása az Iszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az országban jelentősebb buddhista közösség létezik (főleg a kínai származású emberek), sok a keresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat.

Az ország teljes lakosságának (2007-ben becsült = 386 500 fő) kb. kétharmada maláj eredetű. A legnépesebb etnikai kisebbség a kínai, kb. 15%-os népességgel. Vannak még bennszülött népek is. Ezek a népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is, a maláj a hivatalos nyelv, és igen fontos a kínai. Széles körben használják az angol nyelvet is.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bandar Seri Begawan egy utcaképe

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ipari ország

Ebben az apró, gazdag országban a külföldi és a hazai vállalkozás, kormányzati szabályozás, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkodás elemei keverednek egymással. Az ország GDP-jének felét a kőolaj- és földgáz-termelés biztosítja. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és a rizs árát. Brunei vezetői aggódnak amiatt, hogy az ország egyre növekvő integrálódása a világ gazdasági folyamataiba majd aláássa a meglévő társadalmi kohéziót, bár 2000-ben ők töltötték be az APEC (Asian Pacific Economic Cooperation) (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) rotációs elnöki posztját. A gazdaság stratégiai tervei között szerepel a munkaerő fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi és idegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában, a teljes gazdaság bázisának szélesítése.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajóipara igen jelentős.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muara kikötője
  • Közutak hossza: 1712 km
  • Vasútvonalak hossza: 13 km
  • Repülőterek száma: 2
  • Kikötők száma: 5

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Omar Ali Saifuddin mecset
Bangunan Guru kínai templom
Gyógynövény-kínálat a piacon

Brunei kultúrája gyakorlatilag megegyezik a maláj kultúrával, jelentős hindu és iszlám behatásokkal.

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A strandokon szigorúan tilos a férfiaknak és a nőknek közösen fürdeniük.[3]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erőteljesen fejlesztik a turizmust. A turistákat legjobban az élővilág vonzza ide.

Oltás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Brunei-be utazóknak:

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunei eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

A Brunei labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el nemzetközi sikereket.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Február 23. - Nemzeti ünnep - a védnökség megszűnésének napja, 1984

Shell üzemanyagtöltő-állomás

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálási adat
  2. http://www.tourismbrunei.com/nature/rainforest.html
  3. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 

További olvasmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • L. W. W. Gudgeon (1913). British North Borneo. (Brit Észak-Borneo), London, Adam and Charles Black.
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]