Brunei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

برني دارالسلام
Negara Brunei Darussalam

zászló címer
Nemzeti mottó: Always Render Service by God's guidance
Himnusz: Allah Peliharakan Sultan
Főváros	Bandar Seri Begawan
Államforma	abszolút monarchia
- Szultán	Hassanal Bolkiah
Hivatalos nyelv	maláj
független	1984. január 1.
Terület
- Összes	5 765 km² (163.)
- Víz (%)	8,6%
Népesség
- 2004 évi becslés	357 800  (162.)
- Népsűrűség	62 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Brunei dollár (BND)
Időzóna	(UTC+8)
Internet TLD	.bn
Nemzetközi gépkocsijel	BRU
Hívószám	+673

Negara Brunei Darussalam, gyakrabban használt nevén Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei, ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malájziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-Kínai tengeren húzódnak. A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Brit Nemzetközösségnek.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 További olvasmányok 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy 10 000-en laknak.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Brunei éghajlata egyenlítői-trópusi, nagyon magas hőmérsékleti értékekkel, magas páratartalommal és trópusi esőkkel.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A Brunei Szultanátus a 14. és a 16. századokban élte fénykorát, igen nagyhatalmú ország volt. Területe kiterjedt a Fülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A regionális középhatalmi státuszt fokozatosan, európai befolyás hatására veszítették el. A 18. században Brunei rövid háborút vívott Spanyolországgal, amit meg is nyert. A 19. században azután Brunei, különböző maláj raja-kal vívott háborúkban, elveszítette területei nagy részét.

Az 1960-as években kisebb lázadás tört ki a monarchia ellen, amelyet végül a britek vertek le. Az esemény a Brunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt a Malájziai Szövetségben. 1888 és 1984 között Brunei brit protektorátus volt.

2005. március 17-én csatlakozott 191. tagként az UNESCO-hoz.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Az ország államformája szultánság.

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Brunei szultánja a 15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választott országgyűlés. Hassanal Bolkiah szultán 2004. szeptemberében hívta össze a kinevezett parlamentet, amely az 1984-es függetlenség óta nem ülésezett.

Az országban az 1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van a rendkívüli állapot, a lázadást végül a Szingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi Gurkha lövész-zászlóalja a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében található olajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei Hadsereg támogatása és képzése.

Bruneinek területi követelései vannak Borneó sziget Malájziához tartozó Sarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszú Spratly-szigetekre is jogot formálnak.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Brunei négy körzetre tagolódik, ezek helyi elnevezése daerah. A körzetek nevei:

1. Belait
2. Brunei és Muara
3. Temburong
4. Tutong

A körzet megyékből épül fel, ennek maláj neve Mukim.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Brunei hivatalos vallása az Iszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az országban jelentősebb buddhista közösség létezik (főleg a kínai származású emberek), sok a keresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat.

Az ország teljes lakosságának (2007-ben becsült = 386 500 fő) kb. kétharmada maláj eredetű. A legnépesebb etnikai kisebbség a kínai, kb 15%-os népességgel. Ezek a népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is, a maláj a hivatalos nyelv, és igen fontos a kínai. Széleskörben használják az angol nyelvet is.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Ebben az apró, gazdag országban a külföldi és a hazai vállalkozás, kormányzati szabályozás, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkozdás elemei keverednek egymással. Az ország GDP-jének felét a kőolaj- és földgáz-termelés biztosítja. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és a rizs árát. Brunei vezetői aggódnak amiatt, hogy az ország egyre növekvő integrálódása a világ gazdasági folyamataiba majd aláássa a meglévő társadalmi kohéziót, bár 2000-ben ők töltötték be az APEC (Asian Pacific Economic Cooperation) (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) rotációs elnöki posztját. A gazdaság stratégiai tervei között szerepel a munkaerő fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi és idegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában, a teljes gazdaság bázisának szélesítése.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

Brunei kultúrája gyakorlatilag megegyezik a maláj kultúrával, jelentős hindu és iszlám behatásokkal.

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] További olvasmányok

• L. W. W. Gudgeon (1913). British North Borneo. (Brit Észak-Borneo), London, Adam and Charles Black.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Brunei.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Brunei térkép

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga