Zambia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Zambiai Köztársaság
Republic of Zambia

zászló
Nemzeti mottó: Egy Zambia, Egy Nemzet.
Himnusz: Stand and Sing of Zambia, Proud and Free.
Főváros	Lusaka d. sz. 15° 25′ k. h. 28° 16′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	elnöki köztársaság
- Elnök	Rupiah Banda
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	bemba, kaonda, lozi, további 70 törzsi nyelv
Függetlenség	Az Egyesült Királyság
- kikiáltása	1964. október 24.
Terület
- Összes	752 614 km² (38.)
- Víz (%)	1%
Népesség
- 2004 évi becslés	11 037 800  (77.)
- Népsűrűség	14,67 fő/km²
GDP	2005
- Összes	10 568 millió USD (126.)
- Egy főre jutó	1010 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	Zambiai kwacha (ZMK)
Időzóna	CAT (UTC+2)
Internet TLD	.zm
Nemzetközi gépkocsijel	Z
Hívószám	+260
Tanzánia Kongói Demokratikus Köztársaság Angola Mal. Mozambik Namíbia Zimbabwe Botswana LUSAKA Mpulungu Kasama Solwezi Mufulira Kitwe Ndola Kapiri Mposhi Chipata Kabwe Mongu Livingstone Tanganyika-tó Mweru-tó Bangweulu-tó Kariba-tó Zambézi Zambézi Mafinga Hills térkép szerkesztése

Zambia dél-afrikai állam. Az ország neve a Zambézi folyótól származik, régebbi neve Észak-Rhodesia volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Földrajz 2.1 Nemzeti parkok 3 Történelem 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Nemzetközi tagsága 4.3 Elnökök 4.4 Közigazgatási felosztás 4.5 Politikai pártok 4.6 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai összetétel, nyelvi és vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 6 Gazdaság 6.1 Általános adatok 6.2 Gazdasági ágazatok 7 Közlekedés 7.1 Szárazföldi közlekedés 7.2 Vízi közlekedés 7.3 Légi közlekedés 8 Kultúra 8.1 Oktatás 9 Média 10 Sport 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése, határai

A tengertől elzárt dél-afrikai országot északról a Kongói Demokratikus Köztársaság és Tanzánia, keletről Malawi és Mozambik, délről Zimbabwe Botswana és Namíbia, nyugatról Angola határolja. Déli határfolyója a Zambézi.

[szerkesztés] Földrajz

Az ország jelentős részét az Afrikai-pajzs ősi kőzetein kialakult 1000-1500 méter magas fennsíkok (Katanga-, Zambézi- és Lunda-fennsík) foglalják el. A fennsíkokból kiemelkedő szigethegyek és szigethegységek közül legnagyobb a Muchinga-hegység (Mabyoula, 1848 m). A fennsíkok délkeleten a Zambézi árkára szakadnak le, délnyugaton a Kalahári-medence síkságába simulnak.

Legnagyobb folyója a Zambézi.

[szerkesztés] Nemzeti parkok

• Blaue-Lagune-Nationalpark
• Isangano-Park
• Kafue-Nationalpark
• Kasanka-Nationalpark
• Lavushi-Manda-Park
• Liuwa-Auen
• Lochinvar-Nationalpark
• Luambe-Park
• Lukusuzi National Park
• Lusenga Plain National Park
• Mosi-oa-Tunya Nationalpark
• Mweru Wantipa National Park
• Nordluangwa-Nationalpark
• Nsumbu-Nationalpark
• Nyika
• Sioma-Ngweizi-Nationalpark
• Südluangwa-Nationalpark
• West Lunga National Park
• Unterer-Zambesi-Nationalpark

[szerkesztés] Történelem

Zambia területe az őskor óta lakott, az országban élő népek elődei azonban csak a 16-17. században foglalták el a vidéket. Északi részét 1750 körül a Lunda Birodalom igázta le, ugyanekkor alakult meg a Felső-Zambézi mentén a Barotsze Királyság. Az első európaiak, a portugálok és az angolok a 18. század végén jelentek meg. A portugálokat megelőzve, a David Livingstone által bejárt terület a helyi törzsfőnökökkel valő szerződések révén a Brit Dél-afrikai Társaság birtokába került. Észak-Rhodesia néven 1924-ben lett önálló brit gyarmat. A második világháború után megerősödtek az afrikaiak politikai mozgalmai. 1953-ban hozták létre Észak- és Dél-Rhodesia és Nyaszaföld gyarmatokból a Rhodesia és Nyaszaföld Államszövetséget. Az államszövetség 1963. december 31-én felbomlott, majd Észak-Rhodesia kilenc hónapos belső önkormányzat után, 1964. október 24-én elnyerte állami függetlenségét Zambia néven.

A függetlenség a számottevő ásványkincs súlyos gondokat okozott Zambiában. Túl kevés volt a képzett zambiai a kormányzat működtetéséhez. A gazdaság is nagymértékben függött a külföldiek szakértelmétől. Három szomszédos ország: Angola, Mozambik és Dél-Rhodézia gyarmati uralom alatt állt. Dél-Rhodézia fehér kormánya 1965 novemberében egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Zambiának közös határa volt Délnyugat-Afrikával (Namíbia), amelyet ekkor a Dél-Afrikai Köztársaság igazgatott. A zambiaiak az antikolonialista, a fehérek uralma ellen harcoló erőkkel szimpatizáltak, különösen Dél-Rhodéziában (amely akkor a Rhodézia nevet viselte). A következő évtizedekben aktívan támogatták Angolában az UNITA mozgalmat, a Zimbabwei Afrikai Népi Uniót (ZAPU), Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) és Délnyugat-Afrika Népeinek Szervezetét (SWAPO).

Rhodéziával való konfliktus következtében lezárták a határt 1973-ban, ami súlyos gondokat okozott a nemzetközi szállításokban és az áramellátásban. Kínai segítséggel vasút épült Dar es Salaam tanzániai kikötőbe. Ez csökkentette Zambia függőségét a Dél-Afrikába és a nyugati irányba, Angolán át vezető vasútvonalaktól. A vasút elkészültéig Zambia importjának és létfontosságú rézexportjának fő ütőere a TanZam út volt, amely Zambiából Tanzánia kikötővárosaiba vezetett. Olajvezeték is épült Dar es Salaamból Zambiába. Az 1970-es évek végén Mozambik és Angola függetlenné vált Portugáliától. Zimbabwe 1979-ben lett független. Mindez nem oldotta meg Zambia gondjait. A korábbi portugál gyarmatokon kitört polgárháborúk menekültek terhét zúdították Zambia nyakába és folytatódtak szállítási problémái. A Benguela vasút, amely nyugatra vezetett Angolán át, az 1970-es évek végétől lezárult a zambiai szállítmányok előtt. Zambia erőteljesen támogatta az ANC-t, amelynek külföldi székhelye Lusakában volt. Ez biztonsági problémákat okozott, mert Dél-Afrika az ANC létesítményeit Zambiában is támadta.

Az 1970-es évek közepén Zambia fő exportcikkének, a réznek az ára esett a világpiacon. Ez jelentősen nehezítette Zambia helyzetét, mert a szállítási költségek aránya megnőtt, bevételei csökkentek. Belső és külső hitelezőkhöz fordult segítségért, de mivel a réz ára tartósan alacsony maradt, egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Az 1990-es évek közepén a hitelfelvételek korlátozása ellenére Zambia egy főre eső adóssága a világon a legmagasabbak közé tartozott.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A mai alkotmányt 1973. augusztus 25-én fogadták el. Az országban bevezették az egypártrendszert és ezután egy diktatórikus időszak következett. Az új alkotmányban egykamarás parlament szerepelt és az ország irányítását a Központi Bizottságban ülő United National Independence Party (UNIP) tagja végezték. Az UNIP monopolhelyzete elleni növekvő elégedetlenség 1990-ben a Movement for Multiparty Democracy (Mozgalom a Többpárti Demokráciáért - MMD) megszületéséhez vezetett. Az 1991-es elnökválasztáson Frederick Chiluba elsöprő sikert aratott Kaunda felett a szavazatok 81%-ának megszerzésével. A földcsuszamlásszerű győzelem betetőzéseképpen az MMD 125 helyet szerzett meg a 150 parlamenti helyből. A keleti tartományban az UNIP győzedelmeskedett 19 helyet szerezve meg.

1996-ban Chilubát az első elnöki terminusa végén ismét elnökké választották. A választásokon az MMD 131 helyet szerzett meg, miután a Kaunda által vezetett UNIP bojkottálta a választást, tiltakozva az ellen, hogy vezetőjük nem vehetett részt az elnökségért folyó harcban, és azzal vádolta a kormánypártot, hogy a választás eredménye előre eldöntött volt. Ennek ellenére a választás nyugodtan zajlott le.

2001-ben Chiluba támogatói kampányba kezdtek az alkotmánymódosításért, hogy Chilubát harmadszor is elnöknek jelölhessék. A polgári és ellenzéki tiltakozás elérte, hogy Chiluba visszalépett a harmadszori elnökjelöltségtől. Csekély szavazattöbbséggel Levy Mwanawasa nyerte a választást az MMD-nek. 2008. augusztusában bekövetkezett halála után Rupiah Banda, zambiai alelnök követte őt az elnöki pozícióban.

A végrehajtó hatalom a megválasztott elnök által vezetett kormány kezében van. Az elnököt öt éves időszakra választják, egyszeri újraválasztási lehetőséggel.

A törvényhozó hatalmat az egykamarás Zambiai Nemzetgyűlés gyakorolja. A jelenlegi Nemzetgyűlés a 2001. december 27-i választásokat követően alakult meg. Tagjainak száma 158. 150 tagot közvetlenül választanak meg a választókerületekben, 8 helyre az elnök jelöl ki képviselőt. A Nemzetgyűlés tagjai öt éves terminusban dolgoznak.

[szerkesztés] Nemzetközi tagsága

Brit nemzetközösség, ENSZ, Afrikai Unió.

[szerkesztés] Elnökök

• Kenneth Kaunda (UNIP) 1964-1991
• Frederick Chiluba (MMD) 1991-2001
• Levy Mwanawasa (MMD) 2002-2011

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az országot kilenc tartomány alkotja:

Központi Copperbelt Keleti Luapula Lusaka Északi Észak-nyugati Déli Nyugati

[szerkesztés] Politikai pártok

• All People's Congress
• Forum for Democracy and Development
• Heritage Party
• Movement for Multiparty Democracy
• New Congress Party
• National Democratic Focus
• National Democratic Front
• National Leadership for Development
• New Generation Party
• Overseers of Justice and Chronicles
• Patriotic Front
• Reform Party
• Das Wahlbündnis United Democratic Alliance
• United Nationalist Party
• United National Independence Party
• United Party for National Development
• Zambia Alliance for Progress

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Lakosság: 11 037 800 (2004)
• Népsűrűség: 14,67 fő/km²
• Népességnövekedés: 1,52%
• Születéskor várható élettartam: férfiak 35 év, nők 35 év

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai összetétel, nyelvi és vallási megoszlás

73 népcsoport lakja az országot. A legnagyobbak: bemba 36%, malavi 18%, tonga 15%, északnyugati törzsek 10%, barotsze 8%, mambve 5%, tumbuka 5%, egyéb (fehér) 3%.

Vallások: protestáns 36%, római katolikus 27%, ősi vallások hívei 27%, afrikai kersztény 9%, egyéb 1%.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

• Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

A termőföldeken főként kukoricát, dohányt, és gyapotot termesztenek, a legelőkön szarvasmarhát tartanak.

• Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Gazdaságának alapja a rézbányászat-, feldolgozás- és export (a kivitel 90%-a), illetve a cink, kobalt és ólom kitermelése.

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés

• Közutak hossza: 66 781 km

• Vasútvonalak hossza: 2173 km

[szerkesztés] Vízi közlekedés

• Kikötők száma: 1

[szerkesztés] Légi közlekedés

• Repülőterek száma: 11

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatás

Az ország egyetemei:

• University Zambia, Lusaka
• Copperbelt-Universität, Kitwe
• Northrise University, Ndola
• Zambia Open University
• Azzalia University
• Lusangu University

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• zambia.lap.hu – linkgyűjtemény
• Hivatalos oldal (angolul)
• Hírek (angolul)

m • v • sz Afrika országai   Dél-Afrika Botswana · Dél-afrikai Köztársaság · Lesotho · Namíbia · Szváziföld   Észak-Afrika Algéria · Egyiptom · Líbia · Marokkó · Szudán · Tunézia   Kelet-Afrika Burundi · Comore-szigetek · Dzsibuti · Eritrea · Etiópia · Kenya · Madagaszkár · Malawi · Mauritius · Mozambik · Ruanda · Seychelle-szigetek · Szomália · Tanzánia · Uganda · Zambia · Zimbabwe   Közép-Afrika Angola · Csád · Egyenlítői-Guinea Gabon · Kamerun · Kongói Köztársaság · Kongói Demokratikus Köztársaság · Közép-afrikai Köztársaság · São Tomé és Príncipe   Nyugat-Afrika Benin · Bissau-Guinea · Burkina Faso · Elefántcsontpart · Gambia · Ghána · Guinea · Libéria · Mali · Mauritánia · Niger · Nigéria · Sierra Leone · Szenegál · Togo · Zöld-foki Köztársaság Függő területek Brit Indiai-óceáni Terület1 · Francia déli és antarktiszi területek2 · Mayotte2 · Szent Ilona1 Vitatott státusú területek Nyugat-Szahara · Szomáliföld 1 Az Egyesült Királyság külbirtoka    2 Franciaország külbirtoka

m • v • sz A Nemzetközösség tagjai Nemzetközösségi királyság Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland Nemzetközösségi köztársaság Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr | Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia Önálló nemzetközösségi monarchiák Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga

m • v • sz Az Afrikai Unió tagállamai Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság