Zambia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zambiai Köztársaság
Republic of Zambia
Zambiai Köztársaság zászlaja
Zambiai Köztársaság zászlaja
Zambiai Köztársaság címere
Zambiai Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Egy Zambia, Egy Nemzet.
Nemzeti himnusz: Stand and Sing of Zambia, Proud and Free.
LocationZambia.svg

Fővárosa Lusaka
d. sz. 15° 25′, k. h. 28° 16′
Államforma elnöki köztársaság
Vezetők
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek bemba, kaonda, lozi, további 70 törzsi nyelv
Függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1964. október 24.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint 14 309 466 fő (2012)[1]
Rangsorban 70
Becsült 15 023 315 fő (2014. június)
Rangsorban 70
Népsűrűség 17,2 fő/km²
GDP 2012
Összes 23 967 millió USD (126)
Egy főre jutó 1721 USD
HDI (2011) 0,430 (164) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület 752 614 km²
Rangsorban 38
Víz 1%%
Időzóna CAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Zambiai kwacha (ZMK)
Nemzetközi gépkocsijel Z
Hívószám 260
Internet TLD .zm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zambia témájú médiaállományokat.
térkép szerkesztése

Zambia dél-afrikai állam. Az ország neve a Zambézi folyótól származik, régebbi neve Észak-Rhodesia volt.

Fekvése, határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengertől elzárt dél-afrikai országot északról a Kongói Demokratikus Köztársaság és Tanzánia, keletről Malawi és Mozambik, délről Zimbabwe Botswana és Namíbia, nyugatról Angola határolja. Déli határfolyója a Zambézi.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zambia domborzati térképe

Az ország jelentős részét az Afrikai-pajzs ősi kőzetein kialakult 1000-1500 méter magas fennsíkok (Katanga-, Zambézi- és Lunda-fennsík) foglalják el. Közöttük a folyók mély árkokban folynak. A fennsíkokból kiemelkedő szigethegyek és szigethegységek közül legnagyobb a Muchinga-hegység (Mabyoula, 1848 m). A fennsíkok délkeleten a Zambézi árkára szakadnak le, délnyugaton a Kalahári-medence síkságába simulnak.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország legnagyobb része a Zambézi folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. A Zambézi az Indiai-óceánba ömlik. Az állam területének durván negyede a Kongó vízgyűjtő területe. A Kongó legdélibb forrásai Zambiában találhatók.

Zambia nagy kiterjedésű síkságain több kisebb-nagyobb árterület alakult ki. Egy-egy ilyen árterület európai szemmel hatalmas, és víz alatt áll az esős évszak nagy részében és a száraz évszak kezdetén. Ehhez a rendszeres elárasztáshoz alkalmazkodott a helyi élővilág és az ott élő emberek életmódja is.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület legnagyobb részén két fő évszak van: az esős nyáron, vagyis általában novembertől áprilisig és a száraz évszak az év többi részében. A száraz évszak maga is két szakaszra oszlik: a hűvös száraz évszak májustól augusztusig tart, a forró pedig szeptember és október hónapokban. Legkellemesebb a hűvös száraz évszak időjárása. Hideg ekkor sincs.

A csapadék délnyugaton, a Kalahári-sivatag közelében a legkevesebb. Száraz a Zambézi egész völgye. Az ország többi részén elég a csapadék erdők életéhez.

Állat- és növényvilág, környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zambia híres nemzeti parkjairól. Angol neveik[2] felsorolása:

  • Blue Lagoon Nemzeti Park
  • Isangano Nemzeti Park
  • Kafue Nemzeti Park
  • Kasanka Nemzeti Park
  • Lavushi Manda Nemzeti Park
  • Liuwa Plain Nemzeti Park
  • Lochinvar Nemzeti Park
  • Lower Zambezi Nemzeti Park
  • Luambe Nemzeti Park
  • Lukusuzi Nemzeti Park
  • Lusenga Plain Nemzeti Park
  • Mosi-oa-Tunya Nemzeti Park (Viktória-vízesés)
  • Mweru Wantipa Nemzeti Park
  • North Luangwa Nemzeti Park
  • Nsumbu (Sumbu) Nemzeti Park
  • Nyika Plateau Nemzeti Park
  • Sioma Ngwezi Nemzeti Park
  • South Luangwa Nemzeti Park
  • West Lunga Nemzeti Park

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zimbabwéval közös természeti világörökség a Viktória-vízesés a két állam határán.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zambia területe az őskor óta lakott, az országban élő népek elődei azonban csak a 16-17. században foglalták el a vidéket. Északi részét 1750 körül a Lunda Birodalom igázta le, ugyanekkor alakult meg a Felső-Zambézi mentén a Barotsze Királyság. Az első európaiak, a portugálok és az angolok a 18. század végén jelentek meg. A portugálokat megelőzve, a David Livingstone által bejárt terület a helyi törzsfőnökökkel valő szerződések révén a Brit Dél-afrikai Társaság birtokába került. Észak-Rhodesia néven 1924-ben lett önálló brit gyarmat. A második világháború után megerősödtek az afrikaiak politikai mozgalmai. 1953-ban hozták létre Észak- és Dél-Rhodesia és Nyaszaföld gyarmatokból a Rhodesia és Nyaszaföld Államszövetséget. Az államszövetség 1963. december 31-én felbomlott, majd Észak-Rhodesia kilenc hónapos belső önkormányzat után, 1964. október 24-én elnyerte állami függetlenségét Zambia néven.

A függetlenség a számottevő ásványkincs súlyos gondokat okozott Zambiában. Túl kevés volt a képzett zambiai a kormányzat működtetéséhez. A gazdaság is nagymértékben függött a külföldiek szakértelmétől. Három szomszédos ország: Angola, Mozambik és Dél-Rhodézia gyarmati uralom alatt állt. Dél-Rhodézia fehér kormánya 1965 novemberében egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Zambiának közös határa volt Délnyugat-Afrikával (Namíbia), amelyet ekkor a Dél-afrikai Köztársaság igazgatott. A zambiaiak az antikolonialista, a fehérek uralma ellen harcoló erőkkel szimpatizáltak, különösen Dél-Rhodéziában (amely akkor a Rhodézia nevet viselte). A következő évtizedekben aktívan támogatták Angolában az UNITA mozgalmat, a Zimbabwei Afrikai Népi Uniót (ZAPU), Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) és Délnyugat-Afrika Népeinek Szervezetét (SWAPO).

Rhodéziával való konfliktus következtében lezárták a határt 1973-ban, ami súlyos gondokat okozott a nemzetközi szállításokban és az áramellátásban. Kínai segítséggel vasút épült Dar es Salaam tanzániai kikötőbe. Ez csökkentette Zambia függőségét a Dél-Afrikába és a nyugati irányba, Angolán át vezető vasútvonalaktól. A vasút elkészültéig Zambia importjának és létfontosságú rézexportjának fő ütőere a TanZam út volt, amely Zambiából Tanzánia kikötővárosaiba vezetett. Olajvezeték is épült Dar es Salaamból Zambiába. Az 1970-es évek végén Mozambik és Angola függetlenné vált Portugáliától. Zimbabwe 1979-ben lett független. Mindez nem oldotta meg Zambia gondjait. A korábbi portugál gyarmatokon kitört polgárháborúk menekültek terhét zúdították Zambia nyakába és folytatódtak szállítási problémái. A Benguela vasút, amely nyugatra vezetett Angolán át, az 1970-es évek végétől lezárult a zambiai szállítmányok előtt. Zambia erőteljesen támogatta az ANC-t, amelynek külföldi székhelye Lusakában volt. Ez biztonsági problémákat okozott, mert Dél-Afrika az ANC létesítményeit Zambiában is támadta.

Az 1970-es évek közepén Zambia fő exportcikkének, a réznek az ára esett a világpiacon. Ez jelentősen nehezítette Zambia helyzetét, mert a szállítási költségek aránya megnőtt, bevételei csökkentek. Belső és külső hitelezőkhöz fordult segítségért, de mivel a réz ára tartósan alacsony maradt, egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Az 1990-es évek közepén a hitelfelvételek korlátozása ellenére Zambia egy főre eső adóssága a világon a legmagasabbak közé tartozott.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai alkotmányt 1973. augusztus 25-én fogadták el. Az országban bevezették az egypártrendszert és ezután egy diktatórikus időszak következett. Az új alkotmányban egykamarás parlament szerepelt és az ország irányítását a Központi Bizottságban ülő United National Independence Party (UNIP) tagja végezték. Az UNIP monopolhelyzete elleni növekvő elégedetlenség 1990-ben a Movement for Multiparty Democracy (Mozgalom a Többpárti Demokráciáért - MMD) megszületéséhez vezetett. Az 1991-es elnökválasztáson Frederick Chiluba elsöprő sikert aratott Kaunda felett a szavazatok 81%-ának megszerzésével. A földcsuszamlásszerű győzelem betetőzéseképpen az MMD 125 helyet szerzett meg a 150 parlamenti helyből. A keleti tartományban az UNIP győzedelmeskedett 19 helyet szerezve meg.

1996-ban Chilubát az első elnöki terminusa végén ismét elnökké választották. A választásokon az MMD 131 helyet szerzett meg, miután a Kaunda által vezetett UNIP bojkottálta a választást, tiltakozva az ellen, hogy vezetőjük nem vehetett részt az elnökségért folyó harcban, és azzal vádolta a kormánypártot, hogy a választás eredménye előre eldöntött volt. Ennek ellenére a választás nyugodtan zajlott le.

2001-ben Chiluba támogatói kampányba kezdtek az alkotmánymódosításért, hogy Chilubát harmadszor is elnöknek jelölhessék. A polgári és ellenzéki tiltakozás elérte, hogy Chiluba visszalépett a harmadszori elnökjelöltségtől. Csekély szavazattöbbséggel Levy Mwanawasa nyerte a választást az MMD-nek. 2008. augusztusában bekövetkezett halála után Rupiah Banda, zambiai alelnök követte őt az elnöki pozícióban.

A végrehajtó hatalom a megválasztott elnök által vezetett kormány kezében van. Az elnököt öt éves időszakra választják, egyszeri újraválasztási lehetőséggel.

A törvényhozó hatalmat az egykamarás Zambiai Nemzetgyűlés gyakorolja. A jelenlegi Nemzetgyűlés a 2001. december 27-i választásokat követően alakult meg. Tagjainak száma 158. 150 tagot közvetlenül választanak meg a választókerületekben, 8 helyre az elnök jelöl ki képviselőt. A Nemzetgyűlés tagjai öt éves terminusban dolgoznak.

A Legfelsőbb Bíróság épülete Lusakában

Nemzetközi tagsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brit nemzetközösség, ENSZ, Afrikai Unió.

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utcakép, Lusaka

Az országot kilenc tartomány alkotja:

Zambia tartományai
  1. Központi
  2. Copperbelt
  3. Keleti
  4. Luapula
  5. Lusaka
  6. Északi
  7. Északnyugati
  8. Déli
  9. Nyugati

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • All People's Congress
  • Forum for Democracy and Development
  • Heritage Party
  • Movement for Multiparty Democracy
  • New Congress Party
  • National Democratic Focus
  • National Democratic Front
  • National Leadership for Development
  • New Generation Party
  • Overseers of Justice and Chronicles
  • Patriotic Front
  • Reform Party
  • Das Wahlbündnis United Democratic Alliance
  • United Nationalist Party
  • United National Independence Party
  • United Party for National Development
  • Zambia Alliance for Progress

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lakosság: 15 023 315 (2014)
  • Népsűrűség: 14,67 fő/km²
  • Népességnövekedés: 1,52%
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 35 év, nők 35 év

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai összetétel, nyelvi és vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

73 népcsoport lakja az országot. A legnagyobbak: bemba 36%, malavi 18%, tonga 15%, északnyugati törzsek 10%, barotsze 8%, mambve 5%, tumbuka 5%, egyéb (fehér) 3%.

Vallások: protestáns 36%, római katolikus 27%, ősi vallások hívei 27%, afrikai kersztény 9%, egyéb 1%.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

A termőföldeken főként kukoricát, dohányt, és gyapotot termesztenek, a legelőkön szarvasmarhát tartanak.

  • Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Gazdaságának alapja a rézbányászat-, feldolgozás- és export (a kivitel 90%-a), illetve a cink, kobalt és ólom kitermelése.

  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárazföldi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közutak hossza: 66 781 km
  • Vasútvonalak hossza: 2173 km

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kikötők száma: 1

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Repülőterek száma: 11

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Hagyományos hangszerek
Egy pengetős hangszer

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország egyetemei:

  • University Zambia, Lusaka
  • Copperbelt-Universität, Kitwe
  • Northrise University, Ndola
  • Zambia Open University
  • Azzalia University
  • Lusangu University

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zambia témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]