Szaúd-Arábia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Himnusz: Aash Al Maleek | |||||
| Főváros | Rijád | ||||
| Államforma | Alkotmányos monarchia | ||||
| - Király | Abdullah bin Abdul Aziz
|
||||
| Hivatalos nyelv | arab | ||||
| függetlenség | |||||
| - Egyesítés | 1932. szeptember 23. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 1 960 582 km² (14.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2003 évi becslés | 26 417 599 (45.) | ||||
| - Népsűrűség | 12 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Szaúdi riyál (SAR) |
||||
| Időzóna | (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .sa |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | SA | ||||
| Hívószám | +966 |
||||
Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية) Európa egyötödét kitevő területű ország az Arab-félszigeten. Az ország nevének első része Abdel-Aziz ibn Szaúd, az első király nevét őrzi, akinek családja továbbra is uralja az államot.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Felszínének központja az északről és délről kő- és homoksivatagokkal övezett Nedzsd kopár fennsíkja. A félsivatagi sztyeppvidéket keletről – Földünk kőolajban leggazdagabb vidéke – a Perzsa-öböl menti síkság határolja. A fennsíkot nyugatról a Vörös-tenger árkára meredeken leszakadó hegyvidék kíséri. Gazdaságának alapja hatalmas kőolajvagyona. A Föld legjelentősebb készleteivel rendelkezik és az első számú exportőr is.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Ibn Szaúd, mint a fundamentalista vahhábita szekta feje, megszerezte az uralmat Nedzsd (1914), majd Hidzsáz (1925) felett, Szaúd-Arábia néven egyesítve a területeket.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Királyok
- Abd al-Azíz Ál Szaúd (1932-1953),
- Szaúd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1953-1964),
- Fejszál bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1964-1975),
- Hálid bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1975-1982),
- Fahd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1982-2005),
- Abdulláh bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (2005 óta),
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az országot 13 tartomány (mintaka, tbsz. manátik) alkotja:
- al-Báha
- al-Dzsauf
- al-Hudúd as-Simálijja („az északi határ”)
- al-Madína al-Munavvara (Medina)
- al-Kaszím
- ar-Rijád
- al-Mintaka as-Sarkijja („a keleti tartomány”)
- Aszír
- Háil
- Dzsázán
- al-Makka al-Mukarrama (Mekka)
- Nadzsran
- Tabúk
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban a 27 millió lakosból 5,6 millió külföldi. A lakosság 90%-a arab. Ezenkívül van európai, afrikai és ázsiai munkás is.
A vallás tekintetében az ország 73%-a szunnita-vahabita, 8%-a siíta. Az emberek 86%-a városban lakik.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
Szaúd-Arábia vasúthálózata 1392 km, közúthálózata 151 470 km. Az országban 71 repülőtér és 12 kikötő van.
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Televíziók
- Saudi TV 1
- Saudi TV 2
- Ekhbariya TV
- Al Ryadiah TV
- Al Majd TV
[szerkesztés] Újságok
- Arab News
- Jazirah
- Madinah
- Arabia Online
- Asharq al Awsat
- Saudi Gazette
- Al Eqtisadiah
- Itidal
- Al Saudia Al Yawm
- Al – Watan
[szerkesztés] Ünnepek
- szeptember 23 (Az egyesítés napja)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Dél-Ázsia: Afganisztán | Banglades | Bhután | India | Irán | Maldív-szigetek | Nepál | Pakisztán | Srí Lanka | |
| Délkelet-Ázsia: Brunei | Fülöp-szigetek | Indonézia | Kambodzsa | Kelet-Timor | Malajzia | Mianmar | Szingapúr | Thaiföld | Vietnam | |
| Délnyugat-Ázsia: Arab Emírségek | Azerbajdzsán1 | Bahrein | Grúzia1 | Irak | Irán | Izrael | Jordánia | Jemen | Katar | Kuvait | Libanon1 | Omán | Örményország1 | Szaúd-Arábia | Szíria | Törökország1 | |
| Észak-Ázsia: Oroszország1 | |
| Kelet-Ázsia: Dél-Korea | Észak-Korea | Kína (Hongkong, Makaó) | Japán | Mongólia | | |
| Közép-Ázsia: Kazahsztán1 | Kirgizisztán | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Üzbegisztán | |
| Függő területek: Akrotíri és Dekélia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státusú területek: Abházia | Dél-Oszétia | Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |
| 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják | |
| Arab Liga | |
|---|---|
| Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia | |



