Abdullah szaúdi király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abdullah ibn Abdul-Aziz
عبد الله بن عبد العزيز آل سعود‎
Abdullah of Saudi Arabia.jpg

Szaúd-Arábia királya
Uralkodása
Uralkodás kezdete: 2005. augusztus 1.
Elődje Fahd ibn Abdul-Aziz
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szaúd-ház
Született
1924. augusztus 1. (90 éves)
Rijád
Édesapja Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman
Édesanyja Fahda bint Asi Al Shuraim

Abdullah ibn Abdul-Aziz Al Szaúd (arabul: عبد الله بن عبد العزيز آل سعود‎, 1924. augusztus 1. –) Szaúd-Arábia királya[1]. 2005. augusztus 1-én lépett a trónra féltestvére, Fahd halála után.

Fahdhoz hasonlóan, Abdullah is a modern Szaúd-Arábia megalapítójának, Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahmannak a fia. Anyja a király nyolcadik felesége, Fahda bint Asi Al Shuraim volt. Abdullah felnőtté válása óta fontos politikai pozíciókat töltött be. Első hivatalát 1961-ben kapta, amikor Mekka polgármestere lett. 1962-ben a Szaúdi Nemzeti Gárda parancsnokává nevezték ki, ezt a pozícióját egészen trónra lépéséig megtartotta. Ezután a miniszterhelyettesi pozíciót is betöltötte, Fahd 1982-es trónra lépésekor pedig őt nevezték meg trónörökösnek. Fahd király 1995-ös agyvérzése után gyakorlatilag már ő irányította az országot egy évtizeddel későbbi tényleges örökösödéséig.

Abdullah Szaúd-Arábia hatodik királya. Örököseként másik féltestvérét, Szalman ibn Abdul-Azizt nevezte meg. Óvatos reformokkal igyekszik az iszlám szigorú vahhabita irányzatát követő országát modernizálni. Az iszlamista közvélemény nyomására nem engedélyezte, hogy az iraki háború idején az amerikai hadsereg használja szaúdi bázisait[2]. A király személyes vagyonát 21 milliárd dollárra becsülik, amivel ő a világ harmadik leggazdagabb államfője[3].

Élete a trónra lépésig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fiatal herceg solymászás közben

Abdullah 1924. augusztus 1-én született Abdul-Aziz király tizedik fiaként. Anyja, aki a befolyásos Sammar nemzetség vezetőjének Asi Shuraimnak volt a lánya, meghalt mikor Abdullah hatéves volt. Állítólag anyai rokonsága és gyermekkori beszédhibája volt az oka, hogy testvéreihez képest csak későn kapott fontos feladatokat

1963-ban a 39 éves Abdullahot kinevezték a Szaúdi Nemzeti Gárda parancsnokává, ezáltal által végre megszilárdult helyzete a királyi családon belül. Az Ikhwani főhadiszállású Gárdát modern fegyveres erővé fejlesztette. A Nemzeti Gárda 1985-tól kezdődően a Janadiriyah fesztivált is szponzorálja, amely az arab törzsi hagyományokat, népi táncokat, teveversenyeket igyekszik fenntartani.

1975 márciusában Khalid király második miniszterelnök-helyettessé nevezte ki Abdullah herceget, amivel a kormányzat harmadik legbefolyásosabb emberévé vált. Kinevezése súrlódásokat is okozott a királyi családban, mert Fahd trónörökös inkább Szultan öccsét látta volna szívesen a poszton. Abdullahra nyomás nehezedett, hogy a kormányzati pozícióért cserébe mondjon le a Nemzeti Gárda parancsnokságáról, amibe ő azonban nem egyezett bele, nehogy ezzel csorbítsa a tekintélyét.

1982. június 13-án meghalt Khalid király és Fahd ibn Abdul-Aziz lépett a trónra, a hivatalos trónörökös pedig Abdullah herceg lett. Emellett megtartotta a Nemzeti Gárda parancsnoki posztját. Miután 1995-ben Fahd agyvérzést kapott és cselekvőképtelenné vált, Abdullah herceg a továbbiakban de facto régensként irányította Szaúd-Arábiát. Abdullah 2001-ben elutasított egy washingtoni meghívást, mert az Egyesült Államok támogatta Izraelt a második palesztin intifáda idején. Az ország gazdaságát nyitottabbá tette, csökkentette a kormányzati kiadásokat és sürgette Szaúd-Arábia felvételét a WTO-ba[4].

2001 augusztusában hazarendelte a washingtoni nagykövetet, állítólag azért mert a televízióban látta, ahogyan egy izraeli katona brutális bánt egy idős palesztin nővel[5].

Az Arab Liga 2002-es bejrúti találkozóján egy kompromisszumos békekezdeményezéssel, az ún. Abdullah-tervvel állt elő, az arab-izraeli konfliktus megoldására.

2003-ban az al-Kaida robbantásos merényletei után elhatározta a politikai és vallási szélsőségesek visszaszorítását és megalapította a Nemzeti Párbeszéd szervezetét, amellyel elsősorban a síita kisebbség elleni gyűlöletkeltést kívánta leállítani.

Szaúd-Arábia királya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abdullah király és George W. Bush 2005-ben

Fahd király 2005-ös halála után Abdullah hivatalosan is átvette az ország irányítását, augusztus 1-én lett Szaud-Arábia királya.

Belpolitikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005-ben megindítottak egy állami oktatási programot, melynek keretében fiatal szaúdiak nyugati egyetemeken való oktatását támogatták. A program során mintegy 70 000 diák 25 országban való tanulási költségeihez járultak hozzá.

Átstrukturáltatta az ország igazságszolgáltatási rendszerét, lehetővé tette a bírói döntések felülvizsgálatát és a bírák továbbképzését. Támogatásával jött létre az Abdullah király Természettudományi és Műszaki Egyetem, az ország legnagyobb ilyen intézménye. Kormányzata aktívan támogatja az ország gazdaságának diverzifikálását, hogy az olajiparon túl a bányászatra, napenergiára és vallási turizmusra is támaszkodjék.

A király határozottan fellép a terrorizmus támogatóival szemben, a rendőrség számos letartóztatást hajtott végre, amely után a gyanúsítottakat sokszor megkínozzák és elítélésük után nyilvánosan lefejezik.

Egy 2010-es rendelete alapján csak az államilag elismert vallástudósok adhatnak ki fatvát, amivel szintén a radikális iszlamizmust kívánja visszaszorítani[6].

Hogy megakadályozza az arab tavasz Szaúd-Arábiára való átterjedését, Abdullah király egy 37 milliárd dolláros programot indított a munkanélküli fiatalok segélyezésére, oktatására és lakhatására, valamint egy új sportcsatorna felállítására. 2011 szeptemberében a király megígérte, hogy a 2015-ös helyhatósági választásokon a nők is szavazhatnak majd. 2012 januárjában leváltotta a vallási rendőrség vezetőjét, és egy mérsékeltebb vonalat követő papot nevezett ki a posztra. Ugyanezen az év júliusában bejelentették, hogy a jövőben engedélyezni fogják, hogy nők is indulhassanak az olimpián az ország színeiben. 2013 augusztusában a szaúdi kormány bűncselekménynek nyilvánította a házastársi erőszakot és egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy akár 50 000 riál bírsággal bünteti.

Külpolitikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaúdi király és Vlagyimir Putyin 2007-ben

Abdullah király 2007 novemberében meglátogatta XVI. Benedek pápát a Vatikánban. Ő volt az első szaúdi uralkodó, aki találkozott a katolikus egyházfővel. Egy 2008-as mekkai konferencián felszólította a muszlim vallási vezetőket a többi világvallással való dialógusra. 2012-ben megkezdte működését a király által kezdeményezett bécsi székhelyű Abdullah ibn Abdul-Aziz király Nemzetközi Központ a Vallások és Kultúrák Közötti Dialógusért szervezet[7]

Szaúd-Arábia 2011-ben kezdeményezte egy arab Közös Piac létrehozását. A külügyminiszter nyilatkozata szerint 2015-re létrehozzák az arab vámuniót és 2017-től a Közös Piacot is. Történtek lépések az arab országok vasútvonalainak és elektromos hálózatainak összekapcsolására is.

A szíriai polgárháborúban a szaúdi királyi család a felkelőket támogatja.

Mivel Szaúd-Arábia az Egyesült Államok szövetségese, Abdullah trónörökösként és királyként is számos látogatást tett Washingtonban. Ellenezte Irak 2003-as megtámadását és megtiltotta, hogy a hadműveletekhez felhasználják a szaúdi USA-támaszpontokat.

A király határozottan szembenáll az iráni külpolitikával, és többször tiltakozott az arab országok ügyeibe való beavatkozásuk miatt. A washingtoni nagykövet állítása szerint támogatna egy amerikai csapásmérést az iráni atomprogram leállítására[8]. Abdullah figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy Irán Hezbollah-szerű szervezeteket igyekszik felállítani az afrikai országokban.

Az arab tavasz 2011-es kitörésekor Abdullah szaúdi csapatokat küldött Bahreinbe, az ottani tüntetések elfojtására. Az ország menedéket nyújtott az elűzött tunéziai elnöknek, Zín el-Ábidín ben Alinak.

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királyi zászló

2003-ban egy amerikai magazin a világ második legrosszabb diktátorának nevezte Abdullahot, elsősorban az országban uralkodó szigorú vahhabita vallási rendszer miatt[9] . Szaúd-Arábiában a saría van érvényben, ami alapján levágják a tolvajok kezét, és megkorbácsolják a részegeket. Halálos ítélet jár drogcsempészetért és boszorkányságért, amelyet általában nyilvános lefejezéssel hajtanak végre. Bár a király tett lépéseket a vallások közötti párbeszédért, országában nem létezik vallásszabadság, és előfordult hogy síita mekkai zarándokokat tartóztattak le.

Örököse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abdullah király örököse Szultan féltestvére volt, annak 2011-es haláláig. A következő jelölt Nayef herceg volt, ám ő is meghalt 2012-ben. A jelenlegi utód az 1935-ös születésű Szalman ibn Abdul-Aziz herceg.

Családja és személyisége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abdullah harmincszor házasodott és feleségeitől összesen 35 gyermeke született. Legidősebb fia, Khaled herceg 1992-ig a Nemzeti Gárda nyugati divíziójának vezetője volt. Második fia, Mutaib herceg 2010-től a Nemzeti Gárda parancsnoka. Mishaal herceg Najran tartomány kormányzója. Legkisebb fia 2003-ban született, amikor a király már 79 éves volt.

A király 180 cm magas. Jó lovas és lelkes lótenyésztő, mintegy 1000 lovat tart istállóiban.

2012 decemberében a Forbes magazin a világ hetedik legbefolyásosabb személyiségének tartotta, egyetlen arabként az első tíz között[10]. Számos kitüntetés birtokosa, többek között az általában katolikusoknak adott Aranygyapjú lovagja is, aminek adományozását többen kritizálták[11].

Jótékonysági tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

•2005-ben, még trónra lépése előtt kifizette egy lengyel sziámi ikerpár sebészeti szétválasztásának költségeit, amiért megkapta Janikowo város díszpolgári címét.

•Két könyvtárat alapított, egyet Rijádban, a másikat a marokkói Casablancában.

•A Katrina hurrikán után 300 000 dollárt adományozott egy New Orleans-i középiskola újrafelszerelésére.

•2008-ban 500 millió dollárral támogatta az ENSZ Világélelmezési Programját.

•A 2008-as szecsuani földrengés után 50 millió dollárt és 10 millió értékű élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb árusegélyt adományozott a károsultak javára.

•2008-ban 10 milliárd dollárral támogatta az Abdullah király Természettudományi és Műszaki Egyetem létrehozását.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző uralkodó:
Fahd ibn Abdul-Aziz
Szaúd-Arábia királya
2005 -
Coat of arms of Saudi Arabia.svg
Következő uralkodó:
-

Ez a szócikk részben vagy egészben az Abdullah of Saudi Arabia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.