Mekka
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Mekka (مكة المكرمة, Makkah al-Mukarramah) | |
 |
|
| Masjid al-Haram Mekka központjában | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szaúd-Arábia |
| tartomány | Mekka |
| Polgármester | Osama Al-Bar |
| Körzethívószám | +966-2 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| – agglomeráció | 2,053,912 fő |
| – elővárosokkal | 1,700,000 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Terület | 850 km² |
| – elővárosokkal | 1200 km² |
| Időzóna | Moszkvai idő (UTC+3) |
| Elhelyezkedése | |
 Mekka
Pozíció Szaúd-Arábia térképén
|
|
| é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34,32″ | |
| Mekka weboldala | |
Mekka IPA: [ˈmɛkə] vagy Makkah IPA: [ˈmækə] (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة. Város Szaúd-Arábiában, Szuez és Áden között, a Vörös-tenger-től 80 kilométerre. Mekka Mohamed próféta szülőhelye, a muszlim hitűek első számú zarándokhelye. A város lakóinak száma 1.294.168 (a 2004-es statisztika szerint).
Minden muszlim hívőnek életében – ha módja van rá – legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába.
Tartalomjegyzék |
A város [szerkesztés]
Mekka Hedzsa arab tartomány fővárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve. A körfalakon és egy kis erődön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella.
Mekka középpontjában található a Masjid al-Haram. A városban található az iszlám hívők legnagyobb szentsége, a Kaaba, a Kába-kő. Közelében látható a külön épülettel körülfogott sós vízű Zemzem-kút. A Kaabán és a búcsújárás céljául szolgáló főmecseten kívül a város közelében vannak a vallásos hit által szentnek tartott helyek, mint egyes szentek sírjai, az Abu-Kubeisz, Dsebel-al-nur stb. nevű helységek, amelyekhez számos legenda fűződik.
A város szívében található Kaaba szentély az iszlám világ központja, ahová Mohamed próféta élete alkonyán tett zarándoklata óta folyamatosan – napjainkban évente több millióan – érkeznek a hívők a világ minden részéből, hogy dicsőítsék Allah nagyságát és kifejezzék a muszlimok egységét és az iszlám vallás egyetemességét.
Közlekedés [szerkesztés]
A városban nincs repülőtér, de vasút sem. Földutak és korszerű országutak kötik össze más városokkal. A városnak jó útjai vannak. Rengeteg zarándok érkezik a King Abdul Aziz nemzetközi repülőtérre (JED) vagy a Jeddah Iszlám Kikötőbe (mindkettő a Vörös tenger partján lévő Dzseddában van, a repülőtér a város északi részén). Dzsedda Mekkától kb. 70 km-re nyugatra található.
Története [szerkesztés]
A történészek szerint Mekka városa a történelem során fontos kereskedő város volt, és már jóval Mohamed próféta tevékenysége előtt alapították. Tény, hogy a város fontos, az ókorban is használatos kereskedelmi utak találkozási pontján fekszik. Már az iszlám megjelenése előtt is zarándokhely volt a Kaaba szentély, melyet állítólag Ábrahám alapított. A várost számos ókori földrajzi és történeti műben is említik, például Ptolemaiosznál. Eredeti neve a Koránban is említett Bakkah (= szoros, keskeny) volt, mely földrajzi elhelyezkedésére utal, a település ugyanis egy keskeny völgyben fekszik.
Mohammed idejében a városban a legtekintélyesebb a Koreis-törzs volt, amelyhez tartozott maga a próféta is. E törzsnek utódai máig is élnek a városban. Köztük a Hasszán-család ősidők óta a legtekintélyesebb; tagjaiból kerülnek ki a serifek. A khalifátus megdőlése idejében, a X. században sikerült a szent városok fölötti uralmat magukhoz ragadniuk. A XIII. század óta Katada fiai gyakorolják a serif-hegemóniát. Közülük kerül ki a nagyserif. A XIV. században Mekka a török szultánok hatalmába jutott, akik magukhoz ragadták a nagyserif kinevezésének jogát is. És bár hivatalosan Hedsaz török helytartója Mekkában is a kormányzó, a serif gyakorolja a lakosságtól támogatva a valódi hatalmat. 1803-ban a vahabiták Mekkát is elfoglalták és kirabolták. De Mehemmed Ali egyiptomi pasa Arábia ellen vezetett expedíciója (1811-1813) uralmuknak csakhamar véget vetett. Ámbár Mehemmed Ali a szultán nevében foglalta el Hedsazt, ennek kormányát mégis önállósítani törekedett és megkísérelte a serifek hatalmát is megtörni, de hiába. 1840-ben Hedsaz újra a porta közvetlen hatalmába került.
1932-ben Abdul Aziz Bin Abdul Rahmán al-Szaúd elfoglalta az Arab-félsziget azon területét, ahol Mekka és Medina található, és megalapította a Szaúdi Királyságot. 1955-ben kibővítették és felújították a mecsetet, majd 1985-ben Fahd Bin Abdul Aziz király, „a két nagymecset őre” is újabb bővítéseket tett, mely 1992-ben fejeződött be.
Nem-muszlimok [szerkesztés]
A városba csak muszlim hívők léphetnek be, erre közlekedési táblák is figyelmeztetnek. A hívők dokumentumait a hatóságok szúrópróbaszerűen ellenőrzik, egyrészt a nem-hívők, másrészt az illegális bevándorlók kiszűrése céljából.
A város nevének írásmódja [szerkesztés]
Szaúd-Arábia kormánya az 1980-as évektől kezdve propagálja a város nevének új írásmódját, ami Makkah al-Mukarramah, vagy röviden: Makkah, mert ennek jelentése (Mekka, az áldott) közelebb van az arab nyelvű eredeti jelentéséhez.
Forrás [szerkesztés]
- Pallas Nagy Lexikon
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mecca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
