Mekka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mekka (مكة المكرمة, Makkah al-Mukarramah)
Makkahi mukarramah.jpg
Masjid al-Haram Mekka központjában
Közigazgatás
Ország  Szaúd-Arábia
tartomány Mekka
Polgármester Osama Al-Bar
Körzethívószám +966-2
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
– agglomeráció 2,053,912 fő
– elővárosokkal 1,700,000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 300 m
Terület 850 km²
– elővárosokkal 1200 km²
Időzóna Moszkvai idő (UTC+3)
Elhelyezkedése
Mekka  (Szaúd-Arábia)
Mekka
Mekka
Pozíció Szaúd-Arábia térképén
é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″Koordináták: é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″
A Mekka weboldala

Mekka IPA: [ˈmɛkə] vagy Makkah IPA: [ˈmækə] (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة. Város Szaúd-Arábiában, Szuez és Áden között, a Vörös-tenger-től 80 kilométerre. Mekka Mohamed próféta szülőhelye, a muszlim hitűek első számú zarándokhelye. A város lakóinak száma 1.294.168 (a 2004-es statisztika szerint).

Minden muszlim hívőnek életében – ha módja van rá – legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába.

A város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mekka Hedzsa arab tartomány fővárosa, az iszlám világ legszentebb helye. 277 m-rel a tengerszint felett helyezkedik el, hegyekkel van körbevéve. A körfalakon és egy kis erődön kívül a város védelmére szolgált a völgy keleti részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella.

Mekka középpontjában található a Masjid al-Haram. A városban található az iszlám hívők legnagyobb szentsége, a Kaaba, a Kába-kő. Közelében látható a külön épülettel körülfogott sós vizű Zemzem-kút. A Kaabán és a búcsújárás céljául szolgáló főmecseten kívül a város közelében vannak a vallásos hit által szentnek tartott helyek, mint egyes szentek sírjai, az Abu-Kubeisz, Dsebel-al-nur stb. nevű helységek, amelyekhez számos legenda fűződik.

A város szívében található Kaaba szentély az iszlám világ központja, ahová Mohamed próféta élete alkonyán tett zarándoklata óta folyamatosan – napjainkban évente több millióan – érkeznek a hívők a világ minden részéből, hogy dicsőítsék Allah nagyságát és kifejezzék a muszlimok egységét és az iszlám vallás egyetemességét.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban nincs repülőtér, de vasút sem. Földutak és korszerű országutak kötik össze más városokkal. A városnak jó útjai vannak. Rengeteg zarándok érkezik a King Abdul Aziz nemzetközi repülőtérre (JED) vagy a Jeddah Iszlám Kikötőbe (mindkettő a Vörös tenger partján lévő Dzseddában van, a repülőtér a város északi részén). Dzsedda Mekkától kb. 70 km-re nyugatra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történészek szerint Mekka városa a történelem során fontos kereskedő város volt, és már jóval Mohamed próféta tevékenysége előtt alapították. Tény, hogy a város fontos, az ókorban is használatos kereskedelmi utak találkozási pontján fekszik. Már az iszlám megjelenése előtt is zarándokhely volt a Kaaba szentély, melyet állítólag Ábrahám alapított. A várost számos ókori földrajzi és történeti műben is említik, például Ptolemaiosznál. Eredeti neve a Koránban is említett Bakkah (= szoros, keskeny) volt, mely földrajzi elhelyezkedésére utal, a település ugyanis egy keskeny völgyben fekszik.

Imádkozó muszlim mekkai zarándokút során

Mohamed próféta idejében a városban a legtekintélyesebb a Koreis (al-Qurašī) törzs volt, ehhez tartozott maga a próféta is. E törzsnek utódai máig is élnek a városban. Köztük a Hasszán-család ősidők óta a legtekintélyesebb; tagjaiból kerülnek ki a serifek. A khalifátus megdőlése idejében, a 10. században sikerült a szent városok fölötti uralmat magukhoz ragadniuk. A 13. század óta Katada fiai gyakorolják a serif-hegemóniát. Közülük kerül ki a nagyserif. A 14. században Mekka az oszmán szultánok hatalmába jutott, akik magukhoz ragadták a nagyserif kinevezésének jogát is. És bár hivatalosan Hedzsász török helytartója Mekkában is a kormányzó, a serif gyakorolja a lakosságtól támogatva a valódi hatalmat. 1803-ban a vahhábiták Mekkát is elfoglalták és kirabolták. De Mehemmed Ali egyiptomi pasa Arábia ellen vezetett expedíciója (1811–1813) uralmuknak csakhamar véget vetett. Ámbár Mehemmed Ali a szultán nevében foglalta el Hedzsaszt, ennek kormányát mégis önállósítani törekedett és megkísérelte a serifek hatalmát is megtörni, de hiába. 1840-ben Hedzsasz újra a Porta közvetlen hatalmába került.

1932-ben Abdul Aziz Bin Abdul Rahmán al-Szaúd elfoglalta az Arab-félsziget azon területét, ahol Mekka és Medina található, és megalapította a Szaúdi Királyságot. 1955-ben kibővítették és felújították a mecsetet. 1979 novemberében fegyveres iszlamista felkelők foglalták el a nagymecsetet, Dzsuhajmán al-Utajbi vezetésével. A szaúdi hadsereg francia terrorellenes egységek támogatásával, súlyos áldozatok árán tudta leverni a felkelést. 1985-ben Fahd ibn Abdul-Aziz király, „a két nagymecset őre” is újabb bővítéseket tett, mely 1992-ben fejeződött be.

A város egy része az Abrádzs al-Bajt épületéből
Az Abrádzs al-Bajt épületkomplexum 2011-ben

Nem-muszlimok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városba csak muszlim hívők léphetnek be, erre közlekedési táblák is figyelmeztetnek. A hívők dokumentumait a hatóságok szúrópróbaszerűen ellenőrzik, egyrészt a nem-hívők, másrészt az illegális bevándorlók kiszűrése céljából.

A város nevének írásmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szaúd-Arábia kormánya az 1980-as évektől kezdve propagálja a város nevének új írásmódját, ami Makkah al-Mukarramah, vagy röviden: Makkah, mert ennek jelentése (Mekka, az áldott) közelebb van az arab nyelvű eredeti jelentéséhez.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pallas Nagy Lexikon

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mecca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mekka témájú médiaállományokat.