Turajf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
at Turaif (ad Dir'iyah)
Világörökség
Diriyahpic.jpg
at Turaif
Adatok
Ország Szaúd-Arábia
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok IV, V, VI
Felvétel éve 2010
Elhelyezkedése
Turajf  (Szaúd-Arábia)
Turajf
Turajf
Pozíció Szaúd-Arábia térképén
é. sz. 24° 44′ 03″, k. h. 46° 34′ 21″Koordináták: é. sz. 24° 44′ 03″, k. h. 46° 34′ 21″

Turaif (más szóhasználattal: at-Turaif, al Turmair, Qasr al Masmak) az Arab-félsziget szívében, Szaúd-Arábia fővárosa: Rijád nyugati részén található régészeti terület, a hajdani ad Dir’ijah-oázis (ma városrész) területén. A 15. században alapították, politikai és vallási szerepe a 18-19. századokban növekedett meg, mert az itt levő Qasr al Masmak citadella lett a Szaudi-dinasztia világi hatalmi-, valamint a moszlim vallást megújító vahhabita vallásreform-mozgalom központja. Az ingatlan napjainkban a főváros szívében, az ad Dir’iyah városrészben, több palota és közintézmény környezetében található. Építészeti stílusa az Arab-félszigetre jellemző, úgynevezett Nadzsdi-stílust képviseli. A hajdan védőfallal kerített régészeti terület felújítása - amelyet az UNESCO Világörökségi jegyzékébe 2010-ben vett fel - folyamatban van, maga az erőd felújítása már a közelmúltban megtörtént.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nadsh területén a 15. században több település keletkezett és az oázisok használata is intenzívvé vált. Ibn Dir - a Bani Hanifa–klán ad-Dir nevű uralkodója - a vádi hasznosítását javítani akarta, s ezért 1446-ban a területre a Perzsa-öböl melletti Quatif területéről behívta a baráti Murada-törzset. Ők létesítették a vádi keleti partján Mulaibid és a Ghasibah telepeket. Az új településegyüttest Dir'iyyah-nak nevezték el, amely aztán így a többi telepet is összefogta. Ez a hely a váditól mintegy 4 kilométerre, a két település között ma is látható.

A Hanifa-vádi nyugati partján levő Turaif- telepeknek 1725-től Muhammad ibn Saud (1735–1765), - a déli Nadsh területén leendő Szaudi-állam és a Szaud-dinasztia alapítójának - uralma alatt állt.

Vele szemben, a keleti vádi-parton at-Turaif település feküdt, ahol Muhammad ibn Abd al-Wahhab (1703–1792) sejk családja székelt. 1745 után ez a szomszédság azért vált jelentőssé, mert amikor Muhammad Ibn Saud sejk a vahhabiták vallási reformfolyamatát befogadta, s 1744-ben Imam Muhammad bin Abd Al-Wahhab-bal egyezségre lépett, az irányzat terjesztésébe fogott, s közben Al Saud - ügyes politikai fogásokkal - megszerezte az arab félsziget területének nagyobbik részét és előrenyomult a Hidzsáz felé, maajd 1806-ban Mekkát is elfoglalta. A Hanifa-vádi területén levő korábbi településeket Dir'iyyah foglalta egységbe, s így vált a Szaud-idinasztia - később mint főváros - védett politikai-hatalmi központtá.

  • Részletesen Lásd: Rijád története
Rijád: Qasr al Masmak erőd

Ismertetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

>

>

>

Hagyományos építészet

Az Arab-félsziget hagyományos építészetéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

>

>

>

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • G. Heck - M. Wöbcke: Arabische Halbinsel (6. fejezet: p. 314, 320-325), - Dumont K. 2007. - ISBN 978-3-7701-7643-4
  • Encyclopedia Britannica Hungarica CD ver. 2005.
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
  • Diercke: Schul-Atlas - Braunschweig, 1899.
  • Freitag-Berndt: Autoatlas Saudi-Arabien - Bp. 2008. - ISBN 978-3-7079-0069-9
Szaúd-Arábia térképvázlata

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • William Facey: Dir I'yya, and the first Saudi State - Stacey International, London 1997 - ISBN 0-905743-80-6
  • Fayez, Zuhair: Saudi Arabia, a Cultural Perspective (p. 8.) - 1988. Jeddah: Zuhair Fayez and Associates
  • King, Geoffrey: The Traditional Architecture of Saudi Arabia (p. 168-174.) - 1998. London: I.B. Tauris
  • Mostyn, Trevor: Saudi Arabia, A Meed Practical Guide (p. 209-21) - 1983. London: Middle East Economic Digest,
  • Al-Hariri-Rifai, Mokhless: The Heritage of the Kingdom of Saudi Arabia (p. 170-171) - 1990. Singapore: Eurasia Press

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]