Hidzsáz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hidzsáz tartomány Szaúd-Arábiában

Hidzsáz (Arab nyelven : الحجاز ,‎ al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén. A Vörös-tenger keleti partján fekszik, északon kiterjed az Akabai-öbölig, délen Jazanig húzódik. Legnagyobb városa Dzsidda, de ismertebbek az iszlám szent városai, mint Mekka és Medina, amelyek a területén találhatók. Alapvető jelentőséggel bír úgy az arabság, mint az iszlám történetében. Neve (korlát, sorompó, határ) abból adódik, hogy elválasztja az Arab-félsziget keleti tartományait (Nadzs) a nyugati vidékektől. A Hidzsáz bizonyos részeire (Mekka és Medina városok körzetébe) a belépés csak a muszlimoknak engedélyezett.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az i.e. 10. században arab törzsek telepedtek meg az Arab-félsziget félsivatagos vidékein. Jemenben a déli arabok alapítottak államot, északon törzsi szövetségek alakultak a karaván-kereskedelem ellenőrzésére. Délen a mezőgazdaság, Közép-Arábiában a tevetenyésztés alkotta a gazdaság alapját, de a földközi-tengeri régióba irányuló, többségében Elő-Ázsia, Kelet-Aftrika és Dél-Ázsiából kiinduló kereskedelmi útvonalak közös fellépésre ösztönözték a térség lakosságát. Indiából arany és drágakő, Dél-Arábiából tömjént és mirhát szállítottak, a híres „tömjén útMáribtól Hidzsázon át Gázáig húzódott.[1] Az ókorban a terület a római provincia, az „arab patraea” része volt.[2] A nagyobb városokban kialakult törzsi alapokon szervezett kereskedőréteg kihasználta a karavánutak adta lehetőségeket, egyúttal az iszlám előtti vallási kultuszok szent helyei (például a Kába-kő Mekkában) a területnek különös jelentőséget adtak. A perzsa Szászánidák és a Bizánci Birodalom csatározásai közepette viharos történelmi közegben Hidzsázban lépett föl az arabok Prófétája, a próféták utolsó pecsétje Mohamed, aki nem csak az iszlám vallás alapítója, hanem egy új civilizáció alapjait is lerakta a 7. század első felében. Az évszázadok folyamán a különböző iszlám formációk és nagyhatalmak az ellenőrzésük alatt tartották, birtoklása nem csak gazdasági, hanem presztizs okokból a mai napig jelentős. A 20. század elején rövid ideig független királyság volt, amikor még az Oszmán Birodalom tartományaként, Husszein ibn Ali a mekkai serif kikiáltotta függetlenségét (1916-1924). 1925-ben a szomszédos Nadzs királya Abdul Aziz Ibn Szaúd megdöntötte a királyságot, és a születendő vahhabita állam, a későbbi (1932-től) Szaúd-Arábiai Királyság részévé tette.[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mintegy 300 000 km² nagyságú, történelmi hedzsázi terület közigazgatásilag nem pontosan körülhatárolt, korszakonként változott attól függően, hogy a terület gazdái hol húzták meg annak határvonalát.

Az északi részen fekvő Wad[4] Hamadhnál kezdődik, a történelmi Midián[5] területén halad át. Délen az Asir tartományban található, és Jemenig húzódó mintegy 60 km széles száraz, part menti sivatagot sokszor nem számítják a történelmi Hidzsáz területének. Keleten a felföld (Nadzs) körzeténél sem húzhatók meg a pontos határai.

A jelenlegi közigazgatás a következő egységekre bomlik:

Fekvése Megye Arab írásmód Főváros Terület
km²
Népesség
2004 1)
Népsűrűség
Saudi Arabia - Tabuk province locator.png Tabuk تبوك Tabuk 104 000 691 517 4,7
Saudi Arabia - Al Madinah province locator.png al-Madina المدينة Medina 151.990 1.512.076 9,9
Saudi Arabia - Makkah province locator.png Makka مكة Mekka 153.128 5.797.971 37,9
Saudi Arabia - Al Bahah province locator.png al-Baha الباحة al-Baha 9.921 377.739 38,1

Főbb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Talaj és éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vörös-tenger partjától a hegyek 2.446 m-ig emelkednek, majd magasságuk fokozatosan csökken kelet felé. A csapadék évről évre változik, a legmagasabb mért érték 600 mm volt. Átlagosan, magasságtól függően általában csak a 100 és 300 mm. A tengerparton a levegő nyáron meglehetősen párás.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidzsázban több mint hatmillió ember él. A legfontosabb városok Mekka, Medina, Dzsidda és Taif.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sivatagi éghajlat miatt csak beduin gazdaságról beszélhetünk, illetve az oázisokban megfigyelhető némi mezőgazdasági tevékenység is. A kereskedelem akárcsak a történelmi korokban hagyományosan fontos szerepet játszik, jelentős gazdasági tényező az évenkénti Mekkai zarándoklat (haddzs), illetve a kisebb zarándoklatok Medinában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forráshivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Brentjes, Burchard i.m. 20.o.
  2. Kesting, Piney: Well of Good Fortune. Saudi Aramco. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  3. Francis, Robinson i.m. 142.o.
  4. Kiszáradt folyóvölgy
  5. A Bibliában megemlített állam a Sínai-félszigettől keletre, a midianiták lakóhelye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brentjes, Burchard. Izmael fiai. Budapest: Kossuth (1986). ISBN 963-09-2759-4 
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9