Lesotho
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Khotso, Pula, Nala (Béke, Eső, Virágzás) |
|||||
| Himnusz: Lesōthō fatše la bo ntat'a rōna | |||||
 |
|||||
| Főváros | Maseru |
||||
| Államforma | Alkotmányos monarchia | ||||
| - Király | III. Letsie | ||||
| - Miniszterelnök | Pakalitha Mosisili
|
||||
| Hivatalos nyelv | sesotho, angol, zulu, xhosa | ||||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||||
| - Államalapítás | 1824 | ||||
| - kikiáltása | 1966. október 4. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 30 355 km² (137.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2003 évi becslés | 1 861 959 (143.) | ||||
| - Népsűrűség | 61,3 fő/km² | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 5 113 millió USD (152.) | ||||
| - Egy főre jutó | 2 746 USD | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Loti (LSL) |
||||
| Időzóna | SAST (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .ls |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | LS | ||||
| Hívószám | +266 |
||||
|
|||||
.svg&filetimestamp=20080601101835)
A Lesothói Királyság Dél-Afrikában, a Dél-afrikai Köztársaság területébe ágyazva található.
Az ország neve az ott élő lakosság, a szotók nevéből ered, akik önmagukat basothónak nevezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Lesotho szinte teljes területe egy fennsíkon fekszik, 80%-a 1800 m felett van. Keleten a 2000-3000 m magasságú Sárkány-hegység határolja, míg nyugat felé kb. 1400 m-re csökken a magasság. A legmagasabb hegy a Thabana Ntlenyana, amely 3482 m magas. Emiatt hűvösebb az éghajlat, mint az Egyenlítőtől való távolságból következne.
A 1980-as évek közepén Lesothóban indították be Afrika legnagyobb beruházását, a „Lesotho Highland Water Project”-et, amelynek keretén belül a teljesen kopár Maluti-hegységben, a Sárkány-hegység határán a nagy völgységeket gátakkal elzárják, a vizet pedig alagutakon keresztül visszavezetik északra Transvaalba, a Vaal folyóba. Nyáron ezzel a vízzel öntöznek; a Dél-afrikai Köztársaság fizet érte, s a víz közben energiát is termel a basothóknak.
Az országnak 909 km hosszú határa van. A Dél-Afrikai Köztársaság teljesen körbeveszi az országot.
Koordinátái: déli szélesség 28,5-30,5°; keleti hosszúság 27,0-29,5°.
[szerkesztés] Éghajlat
A nagy magasság aránylag alacsony hőmérsékletet okoz. A napi és az évszakok közötti hőingadozás nagy (- 15 °C – + 35 °C). Az átlagos évi középhőmérséklet a fővárosban 15 °C. A hegyekben, a magasabb területeken gyakran fagy. A legtöbb csapadék nyáron esik, 650 mm és 2000 mm közötti mennyiségben, tájanként változóan. A nyár novembertől márciusig tart.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
Egyetlen nemzeti parkja van, a Sehlabathebe Nemzeti Park.[1] Elhagyott, nehezen járható, aránylag érintetlen hegyvidék.
[szerkesztés] Történelem
A „Dél-Afrika Svájcaként” emlegetett ország területét a 19. század elejéig főleg busmanok lakták. A zulu uralkodó hadjáratai után, 1818-tól a lakosság egy kis csoportja és a kis bantu törzsek I.Moshoeshoe vezetésével a bászutó néppé egyesültek, akik 1824-ben foglalták el az alacsonyabban fekvő síkságot, majd fokozatosan kiterjesztették uralmukat a hegyvidékre is. A bászutók elkeseredett harcot vívtak az előrenyomuló búrok ellen, majd Moshoeshoe abban a reményben, hogy segítséget kap Nagy-Britanniától ellenük, brit védnökséget kért. 1868-ban az ország Bászutóföld néven brit protektorátus lett. A brit kormány 1958-ban adott alkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belső önkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd 1966. október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség független alkotmányos monarchiájává vált. A neve az ott élő lakosságra utal („szotók országa”). Az országban 1968 januárjában vértelen puccsot hajtottak végre, 1990-ben a Katonai Tanács a királyt megfosztotta hatalmától, és a fiát ültette a trónra. 1998-ban a vitatott választási eredmények közzététele után belső zavargások törtek ki, a hadsereg is fellázadt. Ekkor a dél-afrikai és botswanai csapatok - a SADC - South African Development Community - szerződésre hivatkozva - bevonultak, és stabilizálták a helyzetet. Később az alkotmányt megreformálták.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az ország alkotmányát 1993. április 2-án fogadták el. Lesotho alkotmányos örökletes monarchia. Parlamentje kétkamarás. A választójog 18 év.
Az alkotmány tiszteletben tartja az emberi jogokat, a sajtó-, a vallás-, gyülekezésszabadságot.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az alkotmány elfogadása óta Lesothoban 3 választás volt. 1993-ban a Basotho Congress Party (BCP) nyerte a választásokat. 1998. május 23-án a Lesotho Congress for Democracy (LCD). 2002. május 26-án ismét a Basotho Congress Party (BCP).
[szerkesztés] Királyok és régensek
| Név | Hivatali ideje |
| II. Moshoeshoe | 1965. április 10. – 1970. február 10. |
| Leabua Jonathan (államfő) | 1970. február 10. – 1970. június 5. |
| Mamohato királynő (Régens) | 1970. június 5. – 1970. december 5. |
| II. Moshoeshoe | 1970. december 5. – 1990. november 12. |
| Mamohato királynő (Régens) | 1990. március 10. – 1990. november 12. |
| III. Letsie | 1990. november 12. – 1995. január 25. |
| II. Moshoeshoe | 1995. január 25. – 1996. január 15. |
| Mamohato királynő (Régens) | 1996. január 15. – 1996. február 7. |
| III. Letsie | 1996. február 7. óta |
[szerkesztés] Miniszterelnökök
| Név | Hivatali ideje | Párt |
| Sekhonyana Nehemia Maseribane | 1965. május 6. – 1965. július 7. | Basotho National Party (BNP) |
| Leabua Jonathan | 1965. július 7. – 1986. január 20. | Basotho National Party (BNP) |
| Justin Metsing Lekhanya | 1986. január 24. – 2. Mai 1991. május 2. | A hadsereg vezetője |
| Elias Phisoana Ramaema | 1991. május 2. – 1993. április 2. | A hadsereg vezetője |
| Ntsu Mokhehle | 1993. április 2. – 1994. augusztus 17. | Basotho Congress Party (BCP) |
| Hae Phoofolo | 1994. augusztus 17. – 1994. szeptember 14. | független |
| Ntsu Mokhehle | 1994. szeptember 14. – 1998. május 29. | BCP, Lesotho Congress for Democracy (LCD) |
| Bethuel Pakalitha Mosisili | 1998. május 29. óta | Lesotho Congress for Democracy (LCD) |
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Lesothot 10 körzet alkotja:
- Berea
- Butha-Buthe
- Leribe
- Mafeteng
- Maseru
- Mohales Hoek
- Mokhotlong
- Qacha's Nek
- Quthing
- Thaba-Tseka
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A hegyi legelőkön a félnomád pásztorkodás a jellemző.
Az ország nagyszámú juh-, kecske- és szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.
A szántóföldeken, amelyek mindössze az ország 10-ed részét foglalják el, naturálgazdálkodást folytatnak. Csak élelmiszernövényeket – búzát, cirokkölest, kukoricát, hüvelyeseket és gumósokat – termesztenek.
[szerkesztés] Ipar
Egyetlen jelentős ásványkincse a gyémánt. A Letseng bányából származó gyémántoknak a legmagasabb a világon a karátonkénti átlagára, körülbelül 1500 dollár, ami az iparág 81 dolláros karátonkénti átlagának majdnem húszszorosa.A bánya 30%-ban a lesothói kormány, 70%-ban a Gem Diamonds vállalat tulajdona.
Az ipar rendkívül kezdetleges. Mindössze néhány bőr-, élelmiszer- és textilipari üzem működik. Általános adatok
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Lesotho városainak listája[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A lakosság 99,7%-át a déli bantukhoz tartozó szotók alkotják. Rajtuk kívül kb. 2000 európai és 1000 indiai él a királyságban.
Kb. 45%-a katolikus, 40%-a protestáns, 8%-a egyéb keresztény, 7%-a ősi vallású.
Nagyjából 40%-uk HIV fertőzött.
A népesség növekedése abbamaradt, az átlagéletkor 33 év. A munkanélküliek aránya nagyon magas: 40%.
az ország hivatalos nyelve a sesotho és az angol. Egy kis csoport még xhosa és zulu nyelven is beszél.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
Az országban 2005-ben az analfabéták aránya 36% volt, ennek 72%-a férfi és 28%-a nő volt. 2000-ben megszűnt a tandíj, azóta ingyen tanulhatnak az alapiskolában (primary school). A női lakosság 89%-a, a férfi lakosság 83%-a jár alapiskolába. 18-27% között járnak magasabb iskolába (secondary school). Ez azért van, mert ez az iskolafajta már tandíjas.
Lesothoban egy egyetem található, a National University of Lesotho, amely Romában található Maserutól 35 km-re.
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Érdekességek
1967-ben itt bányászták a világ egyik legnagyobb gyémántját, amely 601 karátos és "Lesothói Barna" névre keresztelték.
[szerkesztés] Média
Az ország legnagyobb állami televíziója a Lesotho Television. Emellett található még egy állami rádió is. 1998 óta 5 magánrádió alakult. A média angol nyelvű és még dél-afrikai rádió és televízió is fogható.
[szerkesztés] Ünnepek
- január 1. – Újév napja
- március 11. – Moshoeshoe-nap (az államalapító király napja)
- március/április – nagypéntek és húsvét
- május 1. – a munka ünnepe
- május 25. – a hősök napja
- július 17. – III. Letsie születésnapja
- október 4. – a függetlenség napja
- december 25-26. – karácsony
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Könyvek
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963 951664 3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
- Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
