Lesotho

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lesothói Királyság
Muso oa Lesotho
Kingdom of Lesotho
Lesothói Királyság zászlaja
Lesothói Királyság zászlaja
Lesothói Királyság címere
Lesothói Királyság címere
Nemzeti mottó: Khotso – Pula – Nala
(Béke – Eső – Virágzás)
Nemzeti himnusz: Lesōthō fatše la bo ntat'a rōna
LocationLesotho.svg

Fővárosa Maseru
d. sz. 29° 18′, k. h. 27° 28′
Államforma Alkotmányos monarchia
Vezetők
Király III. Letsie
Miniszterelnök Tom Thabane
Hivatalos nyelv szotó, angol,
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Államalapítás 1824
kikiáltása 1966. október 4.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 145
Becsült 2 098 000 fő (2014. július)
Rangsorban 145
Népsűrűség 61,3 fő/km²
GDP 2005
Összes 5 113 millió USD (152)
Egy főre jutó 2 746 USD
Földrajzi adatok
Terület 30 355 km²
Rangsorban 137
Időzóna SAST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Loti (LSL)
Nemzetközi gépkocsijel LS
Hívószám 266
Internet TLD .ls
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesotho témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

A Lesothói Királyság Dél-Afrikában, a Dél-afrikai Köztársaság területébe ágyazva található.

Az ország neve az ott élő lakosság, a szotók nevéből ered, akik önmagukat basothónak nevezik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lesotho domborzati térképe
Maletsunyane-vízesés

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lesotho szinte teljes területe egy fennsíkon fekszik, 80%-a 1800 m felett van. Keleten a 2000–3000 m magasságú Sárkány-hegység határolja, míg nyugat felé kb. 1400 m-re csökken a magasság, ami Lesothót a világ legmagasabban fekvő országává teszi. A legmagasabb hegy a Thabana Ntlenyana, amely 3482 m magas. Emiatt hűvösebb az éghajlat, mint az Egyenlítőtől való távolságból következne.

A 1980-as évek közepén Lesothóban indították be Afrika legnagyobb beruházását, a Lesotho Highland Water Project-et, amelynek keretén belül a teljesen kopár Maluti-hegységben, a Sárkány-hegység határán a nagy völgységeket gátakkal elzárják, a vizet pedig alagutakon keresztül visszavezetik északra Transvaalba, a Vaal folyóba. Nyáron ezzel a vízzel öntöznek; a Dél-afrikai Köztársaság fizet érte, s a víz közben energiát is termel a basothóknak.

Az országnak 909 km hosszú határa van. A Dél-Afrikai Köztársaság teljesen körbeveszi az országot.

Koordinátái: déli szélesség 28,5-30,5°; keleti hosszúság 27,0-29,5°.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy magasság aránylag alacsony hőmérsékletet okoz. A napi és az évszakok közötti hőingadozás nagy (-15 °C – +35 °C). Az átlagos évi középhőmérséklet a fővárosban 15 °C. A hegyekben, a magasabb területeken gyakran fagy. A legtöbb csapadék nyáron esik, 650 mm és 2000 mm közötti mennyiségben, tájanként változóan. A nyár novembertől márciusig tart.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen nemzeti parkja van, a Sehlabathebe Nemzeti Park.[1] Elhagyott, nehezen járható, aránylag érintetlen hegyvidék.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Dél-Afrika Svájcaként” emlegetett ország területét a 19. század elejéig főleg busmanok lakták. A zulu uralkodó hadjáratai után, 1818-tól a lakosság egy kis csoportja és a kis bantu törzsek I. Moshoeshoe vezetésével a bászutó néppé egyesültek, akik 1824-ben foglalták el az alacsonyabban fekvő síkságot, majd fokozatosan kiterjesztették uralmukat a hegyvidékre is. A bászutók elkeseredett harcot vívtak az előrenyomuló búrok ellen, majd Moshoeshoe abban a reményben, hogy segítséget kap Nagy-Britanniától ellenük, brit védnökséget kért. 1868-ban az ország Basutoföld néven[2] brit protektorátus lett. A brit kormány 1958-ban adott alkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belső önkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd 1966. október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség független alkotmányos monarchiájává vált. A neve az ott élő lakosságra utal („szotók országa”). Az országban 1968 januárjában vértelen puccsot hajtottak végre, 1990-ben a Katonai Tanács a királyt megfosztotta hatalmától, és a fiát ültette a trónra. 1998-ban a vitatott választási eredmények közzététele után belső zavargások törtek ki, a hadsereg is fellázadt. Ekkor a dél-afrikai és botswanai csapatok – az SADC (South African Development Community) szerződésre hivatkozva – bevonultak, és stabilizálták a helyzetet. Később az alkotmányt megreformálták. 2014-ben a koalíciós kormány vezetői megállapodtak abban, hogy előre hozzák az eredetileg 2017-ben esedékes választásokat annak érdekében, hogy mielőbb véget vessenek a politikai krízisnek az apró dél-afrikai országban. Pontos dátum még nincsen, de a kormány jelezte, hogy az egyeztetések már folynak az előre hozott választás menetrendjéről és pontos részleteiről. Közben a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség tagállamainak vezetői felszólították a lesothói vezetést, hogy mielőbb hívják össze a júniusban feloszlatott parlamentet és állítsák helyre az alkotmányos rendet az országban.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország alkotmányát 1993. április 2-án fogadták el. Lesotho alkotmányos örökletes monarchia. Parlamentje kétkamarás. A választójog korhatára 18 év.

Az alkotmány tiszteletben tartja az emberi jogokat, a sajtó-, a vallás-, gyülekezésszabadságot.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkotmány elfogadása óta Lesothoban 3 választás volt. 1993-ban a Basotho Congress Party (BCP) nyerte a választásokat. 1998. május 23-án a Lesotho Congress for Democracy (LCD). 2002. május 26-án ismét a Basotho Congress Party (BCP).

Királyok és régensek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Hivatali ideje
II. Moshoeshoe 1965. április 10. – 1970. február 10.
Leabua Jonathan (államfő) 1970. február 10. – 1970. június 5.
Mamohato királynő (Régens) 1970. június 5. – 1970. december 5.
II. Moshoeshoe 1970. december 5. – 1990. november 12.
Mamohato királynő (Régens) 1990. március 10. – 1990. november 12.
III. Letsie 1990. november 12. – 1995. január 25.
II. Moshoeshoe 1995. január 25. – 1996. január 15.
Mamohato királynő (Régens) 1996. január 15. – 1996. február 7.
III. Letsie 1996. február 7. óta

Miniszterelnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Hivatali ideje Párt
Sekhonyana Nehemia Maseribane 1965. május 6. – 1965. július 7. Basotho National Party (BNP)
Leabua Jonathan 1965. július 7. – 1986. január 20. Basotho National Party (BNP)
Justin Metsing Lekhanya 1986. január 24. – 2. Mai 1991. május 2. A hadsereg vezetője
Elias Phisoana Ramaema 1991. május 2. – 1993. április 2. A hadsereg vezetője
Ntsu Mokhehle 1993. április 2. – 1994. augusztus 17. Basotho Congress Party (BCP)
Hae Phoofolo 1994. augusztus 17. – 1994. szeptember 14. független
Ntsu Mokhehle 1994. szeptember 14. – 1998. május 29. BCP, Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Bethuel Pakalitha Mosisili 1998. május 29. óta Lesotho Congress for Democracy (LCD)

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Districts of Lesotho.png

Lesothót 10 körzet alkotja:

  1. Berea
  2. Butha-Buthe
  3. Leribe
  4. Mafeteng
  5. Maseru
  6. Mohales Hoek
  7. Mokhotlong
  8. Qacha's Nek
  9. Quthing
  10. Thaba-Tseka

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katse gát

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyi legelőkön a félnomád pásztorkodás a jellemző.

Az ország nagyszámú juh-, kecske- és szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.

A szántóföldeken, amelyek mindössze az ország 10-ed részét foglalják el, naturálgazdálkodást folytatnak. Csak élelmiszernövényeket – búzát, cirokkölest, kukoricát, hüvelyeseket és gumósokat – termesztenek.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen jelentős ásványkincse a gyémánt. A Letseng bányából származó gyémántoknak a legmagasabb a világon a karátonkénti átlagára, körülbelül 1500 dollár, ami az iparág 81 dolláros karátonkénti átlagának majdnem hússzorosa.A bánya 30%-ban a lesothói kormány, 70%-ban a Gem Diamonds vállalat tulajdona.

Az ipar rendkívül kezdetleges. Mindössze néhány bőr-, élelmiszer- és textilipari üzem működik.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maseru, a főváros egy útja
Egy hegyi falu

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 99,7%-át a déli bantukhoz tartozó szotók alkotják. Rajtuk kívül kb. 2000 európai és 1000 indiai él a királyságban.

Kb. 45%-a katolikus, 40%-a protestáns, 8%-a egyéb keresztény, 7%-a ősi vallású.

Nagyjából 23%-uk HIV fertőzött.

A népesség növekedése abbamaradt, az átlagéletkor 33 év. A munkanélküliek aránya nagyon magas: 40%.

az ország hivatalos nyelve a sesotho és az angol. Egy kis csoport még xhosza és zulu nyelven is beszél. A lakosság többségét nyolcvankét százalékát az ország névadói a déli bandukhoz tartozó szotók teszik ki. Ezen kívül él még itt tizennégy százaléknyi szintén bantu, nguni, fennmaradó négy százalék szintén bantu. Forrás: Afrika Országai II. 2011.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Osztályterem tanulókkal

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban 2005-ben az analfabéták aránya 36% volt, ennek 72%-a férfi és 28%-a nő. 2000-ben megszűnt a tandíj, azóta ingyen tanulhatnak az alapiskolában (primary school). A női lakosság 89%-a, a férfi lakosság 83%-a jár alapiskolába. 18-27% között járnak magasabb iskolába (secondary school). Ez azért van, mert ez az iskolafajta már tandíjas.

Lesothoban egy egyetem található, a National University of Lesotho, amely Romában található Maserutól 35 km-re.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1967-ben itt bányászták a világ egyik legnagyobb gyémántját, amely 601 karátos és "Lesothói Barna" névre keresztelték.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország legnagyobb állami televíziója a Lesotho Television. Emellett található még egy állami rádió is. 1998 óta 5 magánrádió alakult. A média angol nyelvű és még dél-afrikai rádió és televízió is fogható.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lesotho-i rendszám
  • január 1. – Újév napja
  • március 11. – Moshoeshoe-nap (az államalapító király napja)
  • március/április – nagypéntek és húsvét
  • május 1. – a munka ünnepe
  • május 25. – a hősök napja
  • július 17. – III. Letsie születésnapja
  • október 4. – a függetlenség napja
  • december 25-26. – karácsony

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesotho témájú médiaállományokat.