Szomáliföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jamhuuriyadda Soomaaliland
Republic of Somaliland
Szomáliföld zászlaja Szomáliföld címere
(Szomáliföld zászlaja) (Szomáliföld címere)
Mottó:أشهد أن لا إله إلاَّ الله وَ أشهد أن محمد رسول الله
Hivatalos nyelv szomáli, arab, angol
Főváros Hargeisa
Elnök Ahmed M. Mahamoud Silanyo
Terület
 - Teljes
 

137 600 km²
Népesség
 - Teljes
 - Népsűrűség

3 500 000
25/km²
Függetlenség
 - Kikiáltva
 - Elismerve
Szomália
 - 1991
 - nincs
Pénznem Szomáliföldi shilling (SLSH)
Időzóna UTC+3
Himnusz Sama ku waar
TLD nincs
Hívószám +252
Somaliland-map-en.png

Szomáliföld de facto állam a Szomáli-félszigeten, Szomália elismert területén. Északnyugatról Dzsibuti, nyugatról Etiópia, délkeletről Szomália határolja. Keletről a Vörös-tengerrel határos.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrika szarván, az Ádeni-öböl déli partján fekvő ország területének nagy részét 2000 métert is meghaladó hegyvidék, az Ogo-magasföld alkotja. A keskeny partvidék, a Guban terméketlen, bozótos terület.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban négy évszak van. Áprilistól júniusig tart az esős évszak, azt követi júliustól szeptemberig egy száraz évszak, majd októberben és novemberben újabb esős időszak következik, míg végül decembertől márciusig száraz időszak tart.

A csapadék 100 és 500 mm/év között váltakozik, kivéve egyes vidékeket, ahol eléri a 900 mm/év értéket is. A fővárosban Hargeisában a csapadékátlag 400 mm/év.

Leghidegebb hónap december, amikor 15 °C-26 °C között váltakozik, míg júniusban, a legmelegebb hónapban az átlag 26 °C-32 °C között van.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A viszonylag csapadékos területeken szavanna alakult ki, gazdag élővilággal. Él itt nagy kudu és kis kudu, vaddisznó, szomáli vadszamár, varacskosdisznó, antilop, szomáli juh, vadkecske, teve, oroszlán, gepárd, karakál. Sokféle madár és hal található Szomáliföldön.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. században Nagy-Britannia védelmi szerződést kötött az ország északi részén élő törzsekkel, majd az így megszerzett területeket, Zeilát, Berberát, Bulhart 1887-ben Brit Szomáliföld néven protektorátusává nyilvánította. A második világháború idején a fasiszta Olaszország megszállta a teljes Szomáli-félszigetet, de az angolok visszafoglalták, és 1950-ig Olasz Szomáliföld is brit katonai közigazgatás alatt állt. Brit Szomáliföld 1960. június 26-án vált függetlenné, majd néhány nappal később az olasz terület is, és a két országrész egyesülésével 1960. július 1-jén kikiáltották a Szomáliai Köztársaságot. Az 1991-ben kitört polgárháború miatt az egykori Brit Szomáliföld elszakadt az ország többi részétől, 1991. május 17-én Szomáliföld felmondta a volt Olasz Szomálifölddel való egyesülést, visszaállították az ország 1960-as függetlenségét, és kikiáltották a Szomáliföldi Köztársaságot, amelynek területét szinte teljesen elkerülte a polgárháború. Szomáliföldet mind a mai napig egy ország sem ismerte el diplomáciailag, a nemzetközi közösség továbbra is Szomália részének tekinti.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomáliföld köztársaság. Elnöki rendszer működik, mely vegyíti a nyugati parlamentáris demokráciát és a hagyományos klánrendszert. A köztársasági elnököt és helyettesét a nép öt évre közvetlenül választja általános és titkos választásokon. A következő választás 2009 márciusára volt kiírva. A jelenlegi köztársasági elnök Dahir Riyale Kahin, brit-szomáliföldi kettős állampolgár.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomáliföld törvényhozása két kamarából áll. Az alsó kamarát (Képviselők Háza, 82 tag) a a nép öt évre közvetlenül választja általános és titkos választásokon. A felső kamarát (Vének Háza, 82 tag) pedig a klánok választják. Mindkét kamara mandátuma öt évre szól.

A köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje, kormánya tagjait ő nevezi ki, azonban a kinevezéseket a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban három fő politikai párt működik: Kulmiye, UCID, UDUB. A jelenlegi köztársasági elnök az UDUB párt képviselője.

A három politikai párt elsősorban nem politikai különbségek mentén szerveződött, hanem a három fő szomáliföldi klánt (Darod, Dir, Ishaaq) képviselik.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomáliföld régiói

Az országot hat régió alkotja:

Szám a térképen Régió Székhely
1 Awdal Borama
2 Saaxil Berbera
3 Sanaag Erigavo
4 Sool Laascaanood
5 Togdheer Burao
6 Woqooyi Galbeed Hargeysa

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi státusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár 1991. május 17-én kimondott függetlensége óta Szomáliföld bizonyult a szomáliai térség egyetlen stabilan működő államának, szemben Szomáliával, ahol immár közel két évtizede a gyakorlatban nem működik központi hatalom, a nemzetközi közösség mind a napig nem ismerte el Szomáliföldet. A nemzetközi közösség Szomáliföldet továbbra is hivatalosan Szomália részének tekinti.

Hivatalos elismerés hiányában, Szomáliföld diplomáciai képviseletek helyett "érdekképviseleti irodákat" tart fenn külföldön. Jelenleg 5 országban működik ilyen szomáliföldi képviselt: Dzsibuti, Egyesült Királyság, Etiópia, Olaszország, USA.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Népesség: 3,5 millió (2005 becslés)
  • Népsűrűség: 25 fő/km²
  • Népességnövekedés: 3,1%
  • Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 50 év, nők 55 év
  • Életkor szerinti megoszlás:
  • Városi lakosság aránya: 45%
  • Írástudatlanság: 76%

Legnépesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnépesebb város a főváros, Hargeisa kb. 450 000 fő lakossággal. További nagyobb városok: Burao, Borama, Berbera, Erigabo és Las Anod.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország etnikailag gyakorlatilag homogén, a lakosok 97%-a szomáli. Ezen kívül 2% amhara kisebbség és 1% egyéb nemzetiség van Szomáliföldön.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szunnita iszlám vallás az államvallás, szinte minden lakos ezt a vallást gyakorolja. Más vallások gyakorlása szabad, azonban tiltott a misszionáriusi tevékenység.

Nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország hivatalos nyelve a szomáli. További két hivatalos nyelv az arab, angol. A szomáli nyelvet 1972 óta latin betűkkel írják.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, amely túlnyomóan nomád pásztorkodást jelent, a lakosság 55%-a foglalkozik ezzel. Az ország jelentős ásványkincsvagyonnal (kőolaj, földgáz, gipsz, kvarc, lignit, ólom, arany, kén) rendelkezik, de az infrastruktúra hiánya miatt a bányászatuk korlátozott mértékű.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasút nincs. Közutak hossza: 5000 km. Az országban 2 repülőtér és 3 kikötő van.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állami ünnepek:

Dátum Ünnep
május 1. A munka ünnepe
május 18. A függetlenség napja
május 19.
június 26. A függetlenség visszaállításának napja

Egyéb hivatalos ünnepek:

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomáliföld témájú médiaállományokat.