Nagy kudu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy kudu
Bika
Bika
Tehén
Tehén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Csavartszarvú antilopok (Tragelaphini)
Nem: Tragelaphus
Faj: T. strepsiceros
Tudományos név
Tragelaphus strepsiceros
Pallas, 1766
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy kudu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy kudu témájú kategóriát.

A nagy kudu (Tragelaphus strepsiceros) az emlősök osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etiópia, Eritrea, Dzsibuti, Szomália, Szudán, Csád, a Közép-afrikai Köztársaság, Kenya, Tanzánia, Uganda, Zambia, Malawi, Mozambik, Zimbabwe, Botswana, Angola, Namíbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Dél-afrikai Köztársaság erdős szavannáin, bozótosaiban honos. Mindig víz közelében található meg.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 190-250 centiméter, farokhossza 30-50 centiméter, marmagassága 120-150 centiméter, testsúlya 200-250 kilogramm. A kisebb méretek vonatkoznak a nőstényekre, a nagyobbak a hímekre. 6-12 csík a törzsön, keresztcsík az arcon és a pofák rajzolata összetéveszthetetlenné teszik a fajt. A bikáknak hosszú, csavart szarva (amely gyakran elérheti az egyméteres hosszt is) és hosszú, feketéssárgán csíkozott nyak-, hát- és toroksörénye van. A tehenek szarvatlanok. Mindkét nem jellemzője a szép, szabályos alakú füleik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pihenőket beiktatva éjjel-nappal aktív, szívesen tartózkodik árnyékos részeken. Kicsi, 5-12 egyedből álló, állandó összetételű családi csoportokban él. Lakóhelyéhez hűséges, nem vonuló faj. Egy csoport többnyire egy 50 km²-es területen tart fenn territóriumot. A csoportokat egy idős bika vezeti. A felnövekvő bikák elhagyják a csoportot, és amíg egy idős bikát legyőzve át nem veszik egy tehéncsapat vezetését, agglegény-csordákban élnek. A hímek rangsorharcok során nyak- és hátsörényüket felborzolva lassan haladnak egymás felé, és szarvaikat mutogatják a másiknak.

A nagy kuduk többnyire bokrokról és fákról legelt levelekkel és ágakkal táplálkoznak, füvet alig fogyasztanak.

Ellenségeik az oroszlánok, a leopárdok, a hiénakutyák, de a fiatal állatokra a gepárdok is veszélyesek lehetnek. Veszély esetén ugató vészjelzést hallatnak, és többnyire gyorsan elmenekülnek a bozótosba.

A bikák maximális élettartama 8 év, a tehenek akár 15 évig is élhetnek. A bikáknál feltehetőleg a csoport védelme miatti erőfeszítések rövidítik meg az élettartamot.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udvarláskor egymás mellett lépkednek, állukat egymásra helyezik. A nőstény 7 hónapos vemhesség után többnyire egyetlen utódot ellik. A borjú többnyire 15 kilogrammos súllyal jön a világra. Az anya borját az első hónapban a sűrűben rejtegeti és csak ezután csatlakoznak újra a csoporthoz. A borjú többnyire 6 hónapos koráig szopik. A bikáknál a szarvak első csavarulata két éves koruk utánra fejlődik ki, szarvuk teljes kifejlődése 6-7 éves korukra fejeződik be teljesen.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "kudu" név, amelyen ezt az állatot világszerte ismerik, a khoikhoi nyelvből származik, és ennek a fajnak a nevét jelenti. Ezt a nevet használták később a fehér felfedezők a hasonló kinézetű kis kudura is, és hogy elkülönítsék a két fajt egymástól, a nagyobb méretű állat lett a nagy kudu.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Peter Comley und Salome Meyer: A Field Guide to the Mammals of Namibia. Kasane 1997, ISBN 99916-30-80-5
  • Chris and Tilde Stuart: Southern, Central and East African Mammals. Struik Publishers, 2002, ISBN 1-86872-621-5
  • Kingdon, J. 1997. The Kingdon Field Guide to African Mammals. Academic Press, London and New York: NaturalWorld.
  • Nowak, R. M. [editor]. 1991. Walker's Mammals of the World (Fifth Edition). Baltimore: The Johns Hopkins University Press.
  • Walther, F. R. 1990. Spiral-horned antelopes. In Grzimek's Encyclopedia of Mammals. Edited by S. P. Parker. New York: McGraw-Hill. Volume 5, pp. 344-359.
  • Wilson, D. E., and D. M. Reeder [editors]. 1993. Mammal Species of the World (Second Edition). Washington: Smithsonian Institution Press.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]