Burundi

Burundi Köztársaság
Republika y'u Burundi République du Burundi Jamhuri ya Burundi
Burundi zászlaja Burundi címere
Nemzeti mottó: Unité, Travail, Progrès (franciául: Egység, Munka, Fejlődés) Nemzeti himnusz: Burundi bwacu
Fővárosa	Bujumbura
d. sz. 3° 22′, k. h. 29° 21′-3.3666666667, 29.35
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Domitien Ndayizeye
Hivatalos nyelv	kirundi, francia
Beszélt nyelvek	szuahéli
független	1962. július 1.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	85
Becsült	9 863 117 fő (2010 júl.)
Rangsorban	85
Népsűrűség	198 fő/km²
GDP
Összes	5 642 millió USD (149)
Egy főre jutó	627 (163)
HDI (2007)	0,394 (174) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület	27 830 km²
Rangsorban	142
Víz	7.8%%
Időzóna	CAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Burundi frank (BIF)
Nemzetközi gépkocsijel	BU
Hívószám	257
Internet TLD	.bi
Ruanda Tanzánia Kongói Dem. Közt. BUJUMBURA Muyinga Cibitoke Ngozi Bubanza Gitega Bururi Kivu-tó Tanganyika-tó Heha

Burundi egy afrikai ország, mely a kontinens keleti részén, Ruanda, Tanzánia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között helyezkedik el. A Nemzetközi Valutaalap 2009-es GDP-mérése szerint a Föld legszegényebb országa.

Földrajz

Burundi domborzati térképe

Az ország egy tájképe

A Tanganyika-tó a főváros mellett

Keleti részére a Kelet-afrikai-magasföld hullámos dombvidéke nyúlik be, míg nyugaton a Mitumba-hegység szakad le a Tanganyika-tó árkára. Legmagasabb pontja a Mweri (2670 m). Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza ( a Nílus eredete), Ruvuvu. Legnagyobb tava a Tanganyika-tó.

Domborzat

Burundi felföldje átlagosan a tengerszint fölött 1600 m-rel fekszik; délnyugaton a Tanganyika-tó, északkeleten a Viktória-tó határolta Unjamwesi-medencében terül el az ország nagy része. A domborzat nyugat felé emelkedő, részben erősen tagolt fennsík, egészen a közép-afrikai árok peremhegységéig, ami egyben vízválasztó is. Tőle nyugatra a folyók a Kongó-medence, keletnek pedig a Nílus felé tartanak. Legmagasabb pont: Mount Heha, 2670 m.

Vízrajz

A Tanganyika-tó teljes vízfelülete 32893 km², s ebből mindössze 1800 km² tartozik Burundihoz. A Ruvubu, ami Burundiban ered és 200 km hosszú a Kagera-Nílus forrásfolyója.

Éghajlat

Burundi éghajlata annak ellenére, hogy közel van az Egyenlítőhöz, mégis inkább mérsékelt, magas fekvésének köszönhetően. A két esős időszakban (március-április és szeptember-december) elegendő csapadék hullik. A hegyek keleti lejtőin 1500 mm-ig, a fennsíkon 1200 mm-ig, a Kelet-afrikai árokban 800 mm-ig esik átlagosan az eső. A hőmérséklet szinte egész évben egyenletesen 16-24 °C között van.

Élővilág, természetvédelem

Hála a bőséges csapadéknak, az ország központi és keleti fennsíkjain jó talajú nedves szavannák találhatók. Így a vidék ma is kitűnő terep a földművelés és a legeltetés számára. A hegyek keleti lejtőit esőerdők és köderdők borítják. A száraz szavanna az árokövezetben jellemző.

Változatos az állatvilág: zebra, különböző antilopok, bivaly, varacskos disznó, pávián, oroszlán, leopárd; a halakban gazdag folyókban vízilovak és krokodilok.

A viszonylagos túlnépesedés következtében az erdők nagy részét mára kivágták. A lecsupaszított felszínt talajerózió sújtja és sokfelé csökken a földek eltartóképessége.

Nemzeti parkjai

• Kibira Nemzeti Park az ország északnyugati részén. Kis darab esőerdő. Határos Ruandában a Nyungwe Erdő Nemzeti Parkkal.
• Rurubu Nemzeti Park északkeleten a Rurubu, más néven Ruvubu vagy Ruvuvu folyó mentén.

Mindkettőt 1982-ben létesítették az állatvilág megőrzésére.

Természeti világörökségei

Az UNESCO világörökség listáján jelenleg nincs semmi Burundiból.

Történelem

A térség legkorábbi lakói a pigmeusok közé tartozó twa nép. Őket váltották fel részben beolvasztva a bantu vándorlás során a bantu (hutu) törzsek.

Burundi a 17. századtól független királyság volt. A Burundi Királyság eredete mítoszok ködébe vész. A legendák szerint az alapító dinasztia első tagja, Ntare Rushatsi Rwanda felől érkezett Burundiba a 17. században; valamivel megbízhatóbb források szerint a délkeleti Buha környékéről érkezett és Nkoma környékén alapította királyságát.

A rabszolga-kereskedelem megkímélte ezt a területet. 1885-ben német védnökség alá került. Az első világháborúban Belgiumhoz került. 1923-ban Ruanda-Urundi népszövetségi mandátumterület részeként kormányozta Belgium. A második világháború után belga igazgatás alatt maradt, mint ENSZ gyámsági terület.

1962-es függetlenné válásától az 1993-as választásokig Burundit katonai diktátorok sora uralta. A királyságot 1966-ban számolták fel.

Ezekben az években gyakori volt a súlyos etnikai erőszak. 1965-ben hutu szélsőségesek megpróbálták a tusziktól megtisztítani Busangana települést az ország közepén fekvő Muramvya tartományban. 1972-ben, 1988-ban és 1993-ban tuszi kisebbségiek estek áldozatul hutu szélsőségesek népirtásainak. Ezeket olyan szervezetek szervezték, mint az UBU (Burundi Munkáspárt), PALIPEHUTU és később a máig hatalmon lévő CNDD-FDD.

Népirtás

Lásd még: Hutu-tuszi genocídium

1993-ban Burundiban demokratikus elnökválasztást tartottak, ahol a hutuk által dominált Burundi Demokrácia Frontja (FROBEDU) győzött. A FROBEDU vezetője, Melchior Ndadaye lett Burundi első hutu elnöke, de néhány hónappal később tuszi katonatisztek meggyilkolták. Ekkor hutu szélsőségesek tuszi civilek ezreit mészárolták le. Több százezren menekültek külföldre.

A bizonytalan helyzet 1996-ig tartott, amikor az egyik korábbi elnök, Pierre Buyoya jutott hatalomra katonai puccsal. 2000 augusztusában Burundi nagyobb politikai csoportjai béketárgyalások megkezdésében állapodtak meg. Az ország szerencsétlenségére nem lehet megkülönböztetni a politikai erőket a népirtásban vétkesektől, így az utóbbiak is szerepet kaptak a nemzeti intézményekben. Megállapodtak a demokrácia helyreállításának menetrendjében. Évekkel a tuszi kisebbség elleni népirtás után, 2003-ban fegyverszünetet kötött a kormány és a legnagyobb hutu lázadó csoport, a CNDD-FDD. Ugyanazon év áprilisában Buyoya elnököt a FROBEDU vezetője, Domitien Ndayizeye váltotta fel. De a legszélsőségesebb hutu csoport, a PELIPEHUTU-FNL (többnyire csak FNL néven említik) elutasította a tárgyalásokat. 2004 augusztusában megöltek 152 kongói tuszi menekültet Gatumba menekülttáborban Nyugat-Burundiban. Válaszul a támadásra a burundi kormány körözést adott ki Agathon Rwasa és Pasteur Habimana, az FNL vezetői ellen, és terrorszervezetnek minősítette a csoportot. De letartóztatni nem tudták őket. Viszont az ENSZ Burundiba küldött képviselői néhány hónap múlva találkoztak ezzel a két emberrel Kenyában, Nairobiban.

2005 májusában az FNL és a burundi kormány fegyverszünetet kötött, de a harcok folytatódtak. A felújított megbeszéléseken az FNL előzetes amnesztiát követel a fegyverletételért cserébe. A 2005 közepén tartott választásokon a korábbi hutu lázadó Demokratikus Erők Védelmének Nemzeti Tanácsa (CNDD-FDD) győzött. 2006. szeptember 7-én újabb fegyverszünetet kötöttek, de a brit kormány az utazókat "növekvő feszültségre" figyelmeztette Burundiban.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Államformája: elnöki köztársaság.

A következő nemzetközi szervezetek tagja: ENSZ, GATT, ACP, OAU

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A nemzetgyűlésnek 52 választott és 13 kinevezett tagja van, akik 5 évre kapnak mandátumot. Az államfőt szintén 5 évre, közvetlenül választják, s az elnök egyben az UPRONA vezetője és a hadsereg főparancsnoka is. A joggyakorlat a belga jogot követi.

Közigazgatási felosztás

Burundi 17 tartományból áll:

• Bubanza
• Bujumbura Mairie
• Bujumbura Rural
• Bururi
• Cankuzo
• Cibitoke
• Gitega
• Karuzi
• Kayanza
• Kirundo
• Makamba
• Muramvya
• Muyinga
• Mwaro
• Ngozi
• Rutana
• Ruyigi

Népesség

Burundi népessége folyamatosan nő

Általános adatok

Burundi Afrika egyik legsűrűbben lakott országa. 198 fő/km² a népsűrűség. A lakosság több, mint 90%-a elszórt településeken él, több, mint 40%-a 15 évesnél fiatalabb. Írástudatlanság 65%.

Legnépesebb települések

Bujumbura egy utcaképe

Vidéki emberek

Burundi városai
Rangsor	Név	Lakosság		Tartomány
		1990-es népszámlálás	2005-ös becslés
1.	Bujumbura	235 440	330 504	Bujumbura
2.	Muyinga	5 533	71 076	Muyinga
3.	Ruyigi	2 377	38 458	Ruyigi
4.	Gitega	20 708	23 167	Gitega
5.	Ngozi	14 511	21 506	Ngozi
6.	Rutana	1944	20 893	Rutana
7.	Bururi	15 816	19 740	Bururi
8.	Makamba	5 198	19 642	Makamba
9.	Kayanza	6 881	19 443	Kayanza
10.	Muramvya	2 290	18 041	Muramvya
11.	Cibitoke	8 280	14 220	Cibitoke
12.	Bubanza	2 945	12 728	Bubanza
13.	Karuzi	3 403	10 705	Karuzi
14.	Cankuzo	1643	6 585	Cankuzo
15.	Kirundo	5 181	6 083	Kirundo
16.	Rumonge	n.a.	6 074	Bururi
17.	Mwaro	n.a.	4 924	Mwaro

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Gitega keresztény temploma

• Nyelvek: az országban két hivatalos nyelv van, a francia és a kirundi, valamint beszélik még a szuahélit is.
• Népek: hutu 85%, tuszi (tva) 14%, pigmeus 1%, egyéb 4%.
• Vallások: római katolikus 62%, protestáns 5%, törzsi vallású 23%, mohamedán 10%, anglikán 9%, egyéb 1%.

Szociális rendszer, oktatás

A világ egyik legfejletlenebb országa. A munkavállalóknak csak egy kis része kap nyugdíjat. Az egészségügyi ellátás hiányos.

Gazdaság

Rizsföld

A főváros egy üzeme

A szárazfölddel körülvett ország a legkevésbé fejlett országok egyike. A mezőgazdaság a népesség 90%-ának ad munkát. Az ország gazdasága nagyban függ a kávétermeléstől és -exporttól. Az állandó belharc tovább fokozza a szegénységet. A lakosság 70%-a él a szegénységi küszöb alatt. Minden négy gyerekből csak egy jár iskolába, a felnőtt lakosság több mint 10%-a HIV-fertőzött. Élelmiszerekben, gyógyszerekben óriási a hiány. Az ország nemzetközi segélyekre utalt. A kormányzati kiadások 40%-át segélyekből fedezik.A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 50%, ipar 18%, szolgáltatás 32%. A világgazdaság periférikus országa, kivitele mezőgazdasági termékekre (kávé, tea, cukor, gyapot) korlátozódik. Import-jában a tőkeimporton túl a kőolajtermékek és az élelmiszerek legjelentősebbek. Behozatalának értéke a kivitelnek többszöröse. Az Európai Unió országai a legjelentősebb külkereskedelmi partnerei, emellett Kenya, Tanzánia, Zambia, India és Kína.

Gazdasági ágazatok

Ipar

Az ország természeti kincseit (nikkel, cink, kobalt, urán, réz, arany) egyelőre alig aknázzák ki. Az ipar a honi mezőgazdaság terményeit dolgozza fel és egyszerűbb fogyasztási cikkeket állít elő.

Kereskedelem

• Exporttermékek: kávé, tea, cukor, gyapot, bőr, érc.
• Importtermékek: műszaki berendezések és iparcikkek, textília, járművek, élelmiszer, kőolaj.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Kenya, Svájc, Tanzánia, Zambia, India, Kína.

Közlekedés

Az úthálózat 5900 km, csak néhány főútvonal van aszfaltozva. A külkereskedelem szempontjából fontos autó-, illeve autó- és vasútvonal vezet Bujumburából Kigakán (Ruanda) és Kampalán (Kenya) keresztül Mombasa (Kenya) kikötőjébe. Az ország legfontosabb átrakodóhelye Bujumbura kikötője a Tanganyika-tó partján. Innen hajóösszeköttetés van a tanzániai vasúthálózathoz és Dar es Salaam kikötőjéhez. Nemzetközi repülőtér Bujumburában van, ezenkívül 6 kisebb repülőtér van az országban.

Kultúra

Iskolások és egy iskolaépület, amely német segélyből épült

Karienda-dobosok és egy táncos

Oktatási rendszer

Az általános tankötelezettség 6-tól 12 éves korig tart. A burundiak kb. kétharmada írástudatlan. Az ország egyetlen egyetemét Bujumburában 1973-ban alapították.

Művészetek

Burundiban egészen a közelmúltig a tuszi királyság nyomta rá a bélyegét az ország kultúrájára. A zene és a költészet nagy szerepet játszott a királyi udvarban. A hatalmi jelképek közé tartoztak a királyi dobok is. Ezért Burundi zenei életében kiemelt szerepe van az ingomaegyüttesnek, melyben a központi dob körül félkörben 24 állódob sorakozik. A dobok mellett különböző fúvós és húros hangszereket is használnak. Fontos hangszer a citera (manga). Hangszeren csak férfiak játszanak. A népzene általában egyszólamú, a szólista és a kórus váltogatják egymást. A twák többszólamú énekére különleges jódlitechnika jellemző.

Burundinak gazdag szóbeli irodalma van rundi nyelven; meg kell különböztetni az udvari és a népi költészetet. A modern írásos irodalom még gyerekcipőben jár. Nemzetközileg csak a francia nyelven író Michel Kayoya (1934-1972) ismert.

Turizmus

Javasolt oltások Burundi-ba utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)
• Sárgaláz

Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

• Kolera
• Veszettség

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Sport

Az olimpiai játékok során Burundi eddig csak egyetlen érmet (arany) nyert. Az 1996-os atlantai játékokon Vénuste Niyongabo férfi 5000 m-es síkfutásban aratott győzelemet.

• Bővebben: Burundi az olimpiai játékokon

A Burundi labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményeket.

• Bővebben: Burundi labdarúgó-válogatott

Ünnepnapok

• Július 1.: A függetlenség napja

Források

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

• CIA World Factbook