Nagy-hasadékvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
A Nagy-hasadékvölgy térképe

A Nagy-hasadékvölgy (angolul Great Rift Valley) óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet-afrikai Mozambikig húzódik. A völgy szélessége 30-100 kilométer, mélysége néhány száz méter és több ezer méter között változik. Neve John Walter Gregory felfedezőtől származik.

A Nagy-hasadékvölgy északi része, középen a Sínai-félsziget, felette a Holt-tenger és a Jordán folyó völgye

A Nagy-hasadékvölgyet az afrikai és ázsiai földkéreglemezek távolodása hozta létre, ami északon 35 millió évvel ezelőtt kezdődött. Kelet-Afrika lemezének elsodródása az afrikai tömbtől 15 millió évvel ezelőtt indult meg. A litoszféra vastagsága a kelet-afrikai hasadéknál 100 kilométerről 20 kilométerre vékonyodott. Néhány millió év múlva szét is törhet és akkor Kelet-Afrika leválik Afrikáról. A vulkáni tevékenység e hasadék mentén erős és olyan vulkanikus hegyek kialakulásához vezetett, mint a Kilimandzsáró, a Kenya-hegy, a Karisimbi, a Nyiragongo, a Meru, az Elgon-hegy vagy a tanzániai Kráterhegyvidék. Az Ol Doinyo Lengai, a Föld egyetlen nátrium-karbonátos vulkánja ma is aktív.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]