Andorra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Andorrai Fejedelemség

Principat d'Andorra
Principado de Andorra
Principauté d’Andorre

Andorra zászlaja

Andorra címere

Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior
(Latin: Egységben erősebb az erény)
Nemzeti himnusz: El Gran Carlemany

Fővárosa Andorra la Vella 23 000 fő

é. sz. 42° 30′ k. h. 1° 31′

Államforma Parlamentáris társhercegség

Vezetők

francia társherceg Nicolas Sarkozy

spanyol társherceg Joan Enric Vives Sicília

miniszterelnök Jaume Bartumeu Cassany

Hivatalos nyelv

katalán

Beszélt nyelvek spanyol, francia

független 1278

Tagság ENSZ, Latin Unió

Népesség

Népszámlálás szerint 69 150 fő (2006)^[1] +/-

Rangsorban 193

Becsült 84 082 ^[2] fő (2009)

Rangsorban 193

Népsűrűség 150,7 fő/km²

GDP

Összes 2,77 milliárd (177)

Egy főre jutó 38 800

Földrajzi adatok

Terület 468 km²

Rangsorban 179

Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Euró (EUR)

Nemzetközi gépkocsijel AND

Hívószám 376

Internet TLD

ANDORRA
LA VELLA

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti lábánál, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa legnagyobb törpeállama. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta).

[szerkesztés] Földrajz

Andorra domborzati térképe

Bővebben: Andorra földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.

[szerkesztés] Vízrajz

A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága.

[szerkesztés] Éghajlat

Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Andorra három apró nemzeti parkkal rendelkezik. A Coma Pedrosa Nemzeti Park Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellától délkeletre található.

[szerkesztés] Természeti világörökségei

Madriu völgy, Unesco világörökségi helyszín. Glaciális völgyben kialakult kultúrtáj.^[3]

[szerkesztés] Történelem

Bővebben: Andorra történelme

Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.

Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Andorrai táj télen

Pas de la Casa

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern).

Jelenlegi társhercegek:
Francia társherceg: Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan Enric Vives i Sicilia, Urgell püspöke

Lásd még: Andorra társhercegeinek listája

[szerkesztés] Politikai pártok

Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Encamp

Bővebben: Andorra közigazgatása

Andorra közigazgatásilag hét közösségre (parish, katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.

[szerkesztés] Népessége, lakossága

A főváros, Andorra la Vella

[szerkesztés] Általános adatok

Lakossága: 71 822 (becsült, 2007 július) korábbi adatok:

Népsűrűség:
Népességnövekedés: 0,842%
Születéskor várható élettartam: 83,52 év (férfi: 80,62, nő: 86,62)

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Andorra települései

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az andorrai katalánok kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (33%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%), franciák (7%), angolok (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.

A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a római katolikus.

[szerkesztés] Állampolgárság

Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos helyben tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.

[szerkesztés] Szociális rendszer

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Bővebben: Andorra gazdasága

Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs, szomszédaiét használja; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Andorra nem ver saját euróérméket, mint más eurót használó államok, ám az EU 2009-től valószínűleg engedélyt ad majd erre.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh.

[szerkesztés] Ipar

Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Nem elhanyagolható bevételi forrást jelentenek az ország vízierőműveiben termelt villamosenergia.

[szerkesztés] Szolgáltatás

Fejlett szolgáltatóiparral - főleg kereskedelemmel és idegenforgalommal - rendelkezik.

Andorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.

A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.

Az ország gazdasági életében szerepet játszanak a kereskedelmi rádióadók is.

[szerkesztés] Kereskedelem

Exporttermékek: dohánytermékek, bútor.
Importtermékek: általános élelmiszeripari termékek, luxuscikkek, elektromos áram.
Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország, USA.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

Bővebben: Andorra távközlése

[szerkesztés] Közlekedés

Buszmegálló

Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül.

Lásd még: Andorra vasúti közlekedése

[szerkesztés] Kultúra

Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.

Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.

A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.

Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.

Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.