Andorra
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior (Latin: Egységben erősebb az erény) |
|||||
| Himnusz: El Gran Carlemany | |||||
 |
|||||
| Főváros | Andorra la Vella |
||||
| Államforma | Parlamentáris társhercegség | ||||
| - francia társherceg | Nicolas Sarkozy | ||||
| - spanyol társherceg | Joan Enric Vives Sicília | ||||
| - miniszterelnök | Albert Pintat Santolària
|
||||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||||
| független | 1278 | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 468 km² (179.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005 évi becslés | 70 549 (193.) | ||||
| - Népsűrűség | 150,7 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | 2,77 milliárd (177.) | ||||
| - Egy főre jutó | 38 800 | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Euró (EUR) |
||||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||||
| - Nyári időszámítás | CEST (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .ad |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | AND | ||||
| Hívószám | +376 |
||||
Az Andorrai Hercegség (másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység) egy európai miniállam Franciaország és Spanyolország között. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Bővebben: Andorra földrajza[szerkesztés] Domborzat
Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.
[szerkesztés] Vízrajz
A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága.
[szerkesztés] Éghajlat
Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
- Madriu völgy, Unesco világörökségi helyszín. Glaciális völgyben kialakult kultúrtáj.[1]
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Andorra történelmeA hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.
1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.
1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.
Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern).
Jelenlegi társhercegek:
Francia társherceg: Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan Enric Vives i Sicilia, Urgell püspöke
Lásd még: Andorra társhercegeinek listája
[szerkesztés] Politikai pártok
- Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
- Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
- Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
- Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben: Andorra közigazgatásaAndorra közigazgatásilag hét közösségre (parish, katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.
[szerkesztés] Népessége, lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Lakossága: 71 822 (becsült, 2007 július) korábbi adatok:
- Népsűrűség:
- Népességnövekedés: 0.842%
- Születéskor várható élettartam: 83.52 év (férfi: 80.62, nő: 86.62)
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Andorra települései[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az andorraiak kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (43%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%) és a franciák (7%) alkotják.
A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a római katolikus.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Bővebben: Andorra gazdaságaAndorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.
A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez. A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh. Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti.
Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs, szomszédaiét használja; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Andorra nem ver saját euróérméket, mint más eurót használó államok, ám az EU 2009-től valószínűleg engedélyt ad majd erre.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül. Lásd még: Andorra vasúti közlekedése
[szerkesztés] Kultúra
Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.
Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.
A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.
Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.
Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.
[szerkesztés] Turizmus
Bővebben: Európa törpe államainak turizmusa[szerkesztés] Sport
- Lásd még: Andorrai labdarúgó-válogatott
[szerkesztés] Ünnepek
- január 1.: újév
- január 7.: Szent Júlia napja
- január 17.: Szent Antal napja
- március 14.: Az alkotmány napja
- május 8.: Szent Miguel napja
- május 27.:
- június 18.: d'Escaldes-Engordany napja
- június 29.: Szent Péter napja
- szeptember 8.: Nemzeti ünnep
- szeptember 16.: d'Ordino napja
- december 25.: karácsony
[szerkesztés] Egyéb témák
- Érdekesség: Max Frisch Andorra c. drámája, 1961
[szerkesztés] Referenciák
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Andorra.ad – Andorra hivatalos weblapja
- Govern d'Andorra – Az andorrai kormány weblapja (katalánul)
- Andorra Online – Vegyes, Andorrával kapcsolatos témák
- Andorra földrajzi térképe
- Borisz, Andorra fejedelme
- Andorra hójelentése magyarul – Hójelentés.hu
- Andorra.lap.hu
- Google Maps
|
|||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||
