Andorra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andorrai Fejedelemség
Principat d'Andorra
Principado de Andorra
Principauté d’Andorre
Andorrai Fejedelemség zászlaja
Andorrai Fejedelemség zászlaja
Andorrai Fejedelemség címere
Andorrai Fejedelemség címere
Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior
(Latin: Egységben erősebb az erény)
Nemzeti himnusz: Andorra himnusza
LocationAndorra.svg

Fővárosa Andorra la Vella 23 000 fő
é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′
Államforma Parlamentáris társhercegség
Vezetők
francia társherceg François Hollande
spanyol társherceg Joan Enric Vives Sicília
miniszterelnök Antoni Martí Petit
Hivatalos nyelv katalán
Beszélt nyelvek spanyol, francia
független 1278

Tagság ENSZ, Latin Unió
Népesség
Népszámlálás szerint 69 150 fő (2006)[1] +/-
Rangsorban 209
Becsült 76 246 [2] fő (2012. július)
Rangsorban 209
Népsűrűség 150,7 fő/km²
GDP
Összes 2,77 milliárd (177)
Egy főre jutó 38 800
Földrajzi adatok
Terület 468 km²
Rangsorban 179
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel AND
Hívószám 376
Internet TLD .ad
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorra témájú médiaállományokat.

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa legnagyobb törpeállama. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta). Andorra Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa (Gibraltárt nem számolva).

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andorra domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága. A nagy félkört leíró Valira del Orient a magashegyi Pessons-tóból ered, az ország keleti részén. A Valira du Nord a legészakibb részen lévő Tristaina-tóból indul ki, nagyjából észak-déli irányban. A két folyó a fővárostól északra egyesül, innen Gran Valira néven halad tovább délre, Spanyolországba.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek. A hóhatár 2500 méter felett van általában nyáron.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt. Igen sok mezei virág mellett gyakori a rododendron, az írisz, az ibolya, a margaréta, magasabban fekvő helyeken előfordul havasi gyopár, bőven akad gyöngyvirág. Tavasz végén virágzik a nárcisz, amelynek neve itt grandalla. Az ország lakói ezt nemzeti virágjuknak tekintik. Az erdőkben megél a vadmacska, róka, mezei nyúl, fácán. A szirteken megtalálható a zerge. A gyors hegyi patakokban bőven található pisztráng.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andorra három apró nemzeti parkkal rendelkezik. A Coma Pedrosa Nemzeti Park Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különlegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellától délkeletre található.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népvándorlás idején az Ibériai-félszigetre behatoló gótok és alánok révén alakult ki a katalánok népe. A katalán törzsek eljutottak Andorra területére is, ahol pásztorközösségekben éltek. Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.

Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andorrai táj télen

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern). A hat parókiát választott helyi tanács, a "Comu" irányítja.

Jelenlegi társhercegek:
Francia társherceg: François Hollande francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan Enric Vives i Sicilia, Urgell püspöke

Lásd még: Andorra társhercegeinek listája

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
  • Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
  • Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
  • Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)

Az Andorrai Hercegség miniszterelnökei 1982 óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sorszám Név Hivatalba lépés ideje Hivatali idő vége Párt
1 Òscar Ribas Reig 1982. január 8. 1984. május 21. Partit Nacional Liberal
2 Josep Pintat-Solans 1984. május 21. 1990. január 12. Partit Conservador
3 Òscar Ribas Reig 1990. január 12. 1994. december 7. Agrupament Nacional Democràtic
4 Marc Forné Molné 1994. december 7. 2005. május 27. Partit Liberal d’Andorra
5 Albert Pintat Santolària 2005. május 27. 2009. június 5. Partit Liberal d’Andorra
6 Jaume Bartumeu Cassany 2009. június 5. 2011. április 28. Partit Socialdemòcrata
7 Pere López Agràs (ideiglenes) 2011. április 28. 2011. május 12. Partit Socialdemòcrata
8 Antoni Martí Petit 2011. május 12. hivatalban Demòcrates per Andorra


Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andorra közigazgatásilag hét közösségre (katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:

Andorra közösségeinek térképe

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.

Népessége, lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Santa Coloma, Andorra la Vella

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakossága: 76 246 (becsült, 2012. július) korábbi adatok:

  • Népsűrűség:
  • Népességnövekedés: 0,842%
  • Születéskor várható élettartam: 83,52 év (férfi: 80,62, nő: 86,62)

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az andorrai katalánok kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (33%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%), franciák (7%), angolok (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.

A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a római katolikus.

Állampolgárság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos helyben tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs és soha nem is volt, mindig is a szomszédaiét használta; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Ellentétben a másik három EU-n kívüli törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal. Az egyezményt végül 2011 június 30-án írták alá[4], és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Nem elhanyagolható bevételi forrást jelentenek az ország vízierőműveiben termelt villamosenergia.

Szolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejlett szolgáltatóiparral - főleg kereskedelemmel és idegenforgalommal - rendelkezik.

Andorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.

A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.

Az ország gazdasági életében szerepet játszanak a kereskedelmi rádióadók is.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Exporttermékek: dohánytermékek, bútor.
  • Importtermékek: általános élelmiszeripari termékek, luxuscikkek, elektromos áram.
  • Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország, USA.

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy buszmegálló valamint Francesc Cairat mellszobra Sant Julià de Lòriában

Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül.

Lásd még: Andorra vasúti közlekedése

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Andorra az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.

Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.

A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.

Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.

A hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, ünnepeiket. A legkisebb falunak is meg van a saját egyházi ünnepe, mindenütt, de főként Meritxellben megülik a legnagyobb andorrai ünnepet, Kisboldogasszony napját (szeptember 8.) gyakoriak a búcsúk, vásárok. Mindegyik egy-egy vallási ünnephez kapcsolódik.

Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos helyben tartózkodás, illetve egy andorrai ős felmutatása szükséges.

Egyéb témák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorra témájú médiaállományokat.