Kongói Köztársaság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Unité, Travail, Progres (franciául: Egység, Munka, Fejlődés) |
|||||
| Himnusz: La Congolaise | |||||
 |
|||||
| Főváros | Brazzaville |
||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Államfő | Denis Sassou-Nguesso | ||||
| - Miniszterelnök | Isidore Mvouba
|
||||
| Hivatalos nyelv | francia | ||||
| függetlenség | Franciaországtól | ||||
| - kikiáltása | 1960. augusztus 15. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 342 000 km² (62.) | ||||
| - Víz (%) | 3,3% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2003 évi becslés | 2 954 258 (131.) | ||||
| - Népsűrűség | 8,6 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | 4 621 millió USD (156.) PPP: 2005 |
||||
| - Egy főre jutó | 1379 USD (158.) | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | CFA frank (XEF) |
||||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||||
| Internet TLD | .cg |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | RCB | ||||
| Hívószám | +242 |
||||
|
|||||
Ez a szócikk a Kongói Köztársaságról szól. Hasonló címmel lásd még: Kongói Demokratikus Köztársaság.
A Kongói Köztársaság vagy más néven Congo-Brazzaville nyugat-közép-afrikai állam, korábban a francia gyarmatbirodalom része. Szomszédai Gabon, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola, és van egy viszonylag rövid tengerpartja is a Guineai-öbölben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Természetföldrajz
Az országnak viszonylag kicsi tengerpartja van (170 km), viszont észak felé messze benyúlik a szárazföldbe (1200 km). Keleti határát két nagyobb folyó, a Kongó és az Ubangi jelenti. A tengerparthoz közel a Mayombé hegység emlekedik ki kristályos kőzeteivel, az ország legnagyobb területeit azonban lapos fennsíkok és mocsaras völgyek teszik ki. A természetes növénytakarója változatos, a kisebb csapadékú déli területeken a szavanna, míg az északi, több csapadékot kapó területeken az esőerdő a jellemző.
[szerkesztés] Domborzat
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
A térség legrégebbi lakói a pigmeusok. A bantu vándorlás idején bantuk váltották fel, olvasztották be őket. A bakongó nép egy bantu csoport, amely a mai Angola, Gabon és Kinshasa-Kongó egy részén is letelepült. Több bantu királyság épített ki kereskedelemi kapcsolatokat a Kongó folyó vízvidékével, a legnevezetesebbek: Kongo, Loango, Teke. Az európaiakkal a kereskedelemi kapcsolat a 15. század végétől kezdve gyorsan kiépült - a belső területeken foglyul ejtett rabszolgákkal kereskedtek. A partvidék a transzatlanti rabszolgakereskedelem kiinduló pontja volt. Ez a kereskedelem a korai 19. századig folyt és végül aláásta a bantu királyságok erejét.
A köztársaság a Franciaország kormányozta Közép-Kongó helyén jött létre, amikor 1960-ban kivívta a függetlenséget. Az új állam negyed évszázados kísérlete a marxizmussal 1990-ben – a közép-európai kommunista rezsimek bukásával egyidőben – véget ért, 1992-ben demokratikus úton választott kormányt iktattak be. 1997-ben egy rövid polgárháború után a korábban marxista Denis Sassou-Nguesso elnök került hatalomra.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
2002. január 20-án rendezett népszavazáson a lakosság elnöki köztársaságot szavazott meg, így ez a mai állámforma. A parlament 2 kamarás, a Népgyűlés és a Szenátus alkotja.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
A Kongói Köztársaság tíz régióra és a fővárosra oszlik. Ezek a következők:
- Bouenza
- Brazzaville (főváros)
- Cuvette
- Cuvette-Ouest
- Kouilou
- Lékoumou
- Likouala
- Niari
- Plateaux
- Pool
- Sangha
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Kongó hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Kongó városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok | |
| Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo | |
| Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött. | |
 |
Az Afrikai Unió tagállamai | |
|---|---|---|
|
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság |
||
