Kongói Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kongói Köztársaság
République du Congo
Repubilika ya Kongo
Republiki ya Kongó
 Kongói Köztársaság zászlaja
Kongói Köztársaság zászlaja
 Kongói Köztársaság címere
Kongói Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Unité, Travail, Progres
(franciául: Egység, Munka, Fejlődés)
Nemzeti himnusz: La Congolaise
LocationRCongo.svg

Fővárosa Brazzaville
d. sz. 4° 14′, k. h. 15° 14′
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Denis Sassou-Nguesso
Miniszterelnök Isidore Mvouba
Hivatalos nyelv francia
Beszélt nyelvek regionális nyelvként a kikongó és a lingala, ezen kívül számos más törzsi nyelvet is használnak
függetlenség Franciaországtól
kikiáltása 1960. augusztus 15.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 131
Becsült 2 954 258 fő (2003)
Rangsorban 131
Népsűrűség 8,6 fő/km²
GDP
Összes 4 621 millió USD (156)
PPP: 2005
Egy főre jutó 1379 USD (158)
Földrajzi adatok
Terület 342 000 km²
Rangsorban 62
Víz 3,3%%
Időzóna WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XEF)
Nemzetközi gépkocsijel RCB
Hívószám 242
Internet TLD .cg

A Kongói Köztársaság vagy más néven Congo-Brazzaville nyugat-közép-afrikai állam, korábban a francia gyarmatbirodalom része. Szomszédai Gabon, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola, és van egy viszonylag rövid tengerpartja is a Guineai-öbölben.

Tartalomjegyzék

Természetföldrajz [szerkesztés]

A Kongói Köztársaság domborzati térképe

Az országnak viszonylag kicsi tengerpartja van (170 km), viszont észak felé messze benyúlik a szárazföldbe (1200 km). Keleti határát két nagyobb folyó, a Kongó és az Ubangi jelenti. A tengerparthoz közel a Mayombé hegység emelkedik ki kristályos kőzeteivel, az ország legnagyobb területeit azonban lapos fennsíkok és mocsaras völgyek teszik ki. A természetes növénytakarója változatos, a szárazabb déli területeken a szavanna, míg az északi, csapadékosabb területeken az esőerdő a jellemző.

Domborzat [szerkesztés]

Vízrajz [szerkesztés]

Éghajlat [szerkesztés]

Egyenlítő menti helyzete miatt a hőmérséklet egész évben egyenletes. A nappali hőmérséklet általában 24 °C, miközben a levegő páratartalma magas. Éjjel 16 - 21 °C-ra hűl a levegő. Az éves csapadékennyiség a parti sikságon 1000 mm körüli, az ország központi vidékén 2000 mm-t meghaladja. Időben viszont nem egyenletesen oszlik el: a legszárazabb hónap június és augusztus, a legesősebb november.

Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]

Az ország legnagyobb része a trópusi esőerdők zónájába esik. A síkságokon nagyon nehezen járható mocsarak alakultak ki, amelyek védelmet nyújtanak ritka állatoknak is. Ilyen például a gorilla.

A környezetet veszélyezteti a faipar és más iparágak, amelyekről viszont az ország nem mondhat le népének szegénysége miatt. Súlyosbítja a helyzetet a hatékony kormányzat hiánya, a döntések átláthatatlan módja.[1]

Nemzeti parkjai [szerkesztés]

Természeti világörökségei [szerkesztés]

Történelem [szerkesztés]

A térség legrégebbi lakói a pigmeusok. A bantu vándorlás idején bantuk váltották fel, olvasztották be őket. A bakongó nép egy bantu csoport, amely a mai Angola, Gabon és Kinshasa-Kongó egy részén is letelepült. Több bantu királyság épített ki kereskedelmi kapcsolatokat a Kongó folyó vízvidékével, a legnevezetesebbek: Kongo, Loango, Teke. Az európaiakkal a kereskedelmi kapcsolat a 15. század végétől kezdve gyorsan kiépült - a belső területeken foglyul ejtett rabszolgákkal kereskedtek. A partvidék a transzatlanti rabszolgakereskedelem kiinduló pontja volt. Ez a kereskedelem a korai 19. századig folyt és végül aláásta a bantu királyságok erejét.

A köztársaság a Franciaország kormányozta Közép-Kongó helyén jött létre, amikor 1960-ban kivívta a függetlenséget. Az új állam negyed évszázados kísérlete a marxizmussal 1990-ben – a közép-európai kommunista rezsimek bukásával egyidőben – véget ért, 1992-ben demokratikus úton választott kormányt iktattak be. 1997-ben egy rövid polgárháború után a korábban marxista Denis Sassou-Nguesso elnök került hatalomra.

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

2002. január 20-án rendezett népszavazáson a lakosság elnöki köztársaságot szavazott meg, így ez a mai államforma. A parlament 2 kamarás, a Népgyűlés és a Szenátus alkotja.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

Politikai pártok [szerkesztés]

Közigazgatási felosztás [szerkesztés]

Congo regions named.png

A Kongói Köztársaság tíz régióra és a fővárosra oszlik. Ezek a következők:

  • Bouenza
  • Brazzaville (főváros)
  • Cuvette
  • Cuvette-Ouest
  • Kouilou
  • Lékoumou
  • Likouala
  • Niari
  • Plateaux
  • Pool
  • Sangha

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Népesség [szerkesztés]

A pigmeusok kunyhói az őserdőben az ország északi részén
Egy jómódú hölgy
Brazzaville egy útja, Avenue de la Paix

Általános adatok [szerkesztés]

Legnépesebb települések [szerkesztés]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

A lakosság döntő többsége, 90%-a bantu. Általában alacsonyabb termetű, robusztus, kevésbé fekete bőrű emberek. 6–9% szudáni, magas termetű, igen sötét bőrű emberek. Mindössze 3% pigmeus, ők Afrika igazi őslakói, akik a bantuk térhódítása miatt az őserdőbe húzódtak vissza, sokuk még ma is vadászatból és gyűjtögetésből él. A pigmeusok rendkívül alacsony termetű, sárgásbarna bőrű emberek, nem rokonai az afrikai feketéknek, inkább az ausztrál bennszülöttekkel állnak közelebbi rokonságban. Ezenkívül, van még 1%-nyi fehér (európai) lakosa is az országnak, a francia gyarmatosítók utódai. A feketék főbb csoportjai: az ország névadói a kongók, 52% az arányuk, két fő csoportjuk, a ba-kongó és a vili-kongó. A második legnagyobb csoport a teke, aránya 17%. A mbosik 12%-nyi arányt érnek el. Kisebb csopot még a mbeték 5%-os aránnyal. 3–3%-os arányban élnek itt, punuk és szangák. További 2% maka, 4% egyéb kisebb csoportok tagjai.[2]

Szociális rendszer [szerkesztés]

Gazdaság [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

Gazdasági ágazatok [szerkesztés]

Mezőgazdaság [szerkesztés]

Ipar [szerkesztés]

Kereskedelem [szerkesztés]

Az országra jellemző egyéb ágazatok [szerkesztés]

Közlekedés [szerkesztés]

Az ország egy főútja

Kultúra [szerkesztés]

Kisiskolások

Oktatási rendszer [szerkesztés]

Kulturális intézmények [szerkesztés]

Tudomány [szerkesztés]

Művészetek [szerkesztés]

Hagyományok, néprajz [szerkesztés]

Gasztronómia [szerkesztés]

Turizmus [szerkesztés]

Sport [szerkesztés]

Kongói Labdarúgó Válogatott

A szövetség alapítása: 1962 FIFA-tagság: 1964

Legjobb világranglista-helyezés: 57. (2008. október) Legrosszabb világranglista-helyezés: 139. (1996. április)

Klubok száma: 90 Igazolt futballisták száma: 9060

Első válogatott mérkőzés: Közép-Kongó-Réunion 4-1 (1960. április 13.) Legnagyobb győzelem: Kongó-Sao Tomé és Principe 11-0 (1976. július 7.) Legnagyobb vereség: Malagaszi Közt. (Madagaszkár)-Közép-Kongó 8-1 (1960. április 19.)

Részvétel a világversenyeken Világbajnokság: - Afrikai Nemzetek Kupája: 6 (1968, 1972, 1974, 1978, 1992, 2000) - győztes (1972)

Ünnepek [szerkesztés]

Hivatkozások [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kongói Köztársaság témájú médiaállományokat.