Kongói Köztársaság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Nemzeti mottó: Unité, Travail, Progres (franciául: Egység, Munka, Fejlődés) |
|||
| Himnusz: La Congolaise | |||
 |
|||
| Főváros | Brazzaville |
||
| Államforma | köztársaság | ||
| - Államfő | Denis Sassou-Nguesso | ||
| - Miniszterelnök | Isidore Mvouba
|
||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| függetlenség | Franciaországtól | ||
| - kikiáltása | 1960. augusztus 15. | ||
| Terület | |||
| - Összes | 342 000 km² (62.) | ||
| - Víz (%) | 3,3% | ||
| Népesség | |||
| - 2003 évi becslés | 2 954 258 (131.) | ||
| - Népsűrűség | 8,6 fő/km² | ||
| GDP | |||
| - Összes | 4 621 millió USD (156.) PPP: 2005 |
||
| - Egy főre jutó | 1379 USD (158.) | ||
| HDI () | (.) – | ||
| Pénznem | CFA frank (XEF) |
||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Internet TLD | .cg |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | RCB | ||
| Hívószám | +242 |
||
|
|||
A Kongói Köztársaság vagy más néven Congo-Brazzaville nyugat-közép-afrikai állam, korábban a francia gyarmatbirodalom része. Szomszédai Gabon, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola, és van egy viszonylag rövid tengerpartja is a Guineai-öbölben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Természetföldrajz
Az országnak viszonylag kicsi tengerpartja van (170 km), viszont észak felé messze benyúlik a szárazföldbe (1200 km). Keleti határát két nagyobb folyó, a Kongó és az Ubangi jelenti. A tengerparthoz közel a Mayombé hegység emelkedik ki kristályos kőzeteivel, az ország legnagyobb területeit azonban lapos fennsíkok és mocsaras völgyek teszik ki. A természetes növénytakarója változatos, a kisebb csapadékú déli területeken a szavanna, míg az északi, több csapadékot kapó területeken az esőerdő a jellemző.
[szerkesztés] Domborzat
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Egyenlítő menti helyzete miatt a hőmérséklet egész évben egyenletes. A nappali hőmérséklet általában 24 °C, miközben a levegő páratartalma magas. Éjjel 16 - 21 °C-ra hűl a levegő. Az éves csapadékennyiség a parti sikságon 1000 mm körüli, az ország központi vidékén 2000 mm-t meghaladja. Időben viszont nem egyenletesen oszlik el: a legszárazabb hónap június és augusztus, a legesősebb november.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Az ország legnagyobb része a trópusi esőerdők zónájába esik. A síkságokon nagyon nehezen járható mocsarak alakultak ki, amelyek védelmet nyújtanak ritka állatoknak is. Ilyen például a gorilla.
A környezetet veszélyezteti a faipar és más iparágak, amelyekről viszont az ország nem mondhat le népének szegénysége miatt. Súlyosbítja a helyzetet a hatékony kormányzat hiánya, a döntések átláthatatlan módja.[1]
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
A térség legrégebbi lakói a pigmeusok. A bantu vándorlás idején bantuk váltották fel, olvasztották be őket. A bakongó nép egy bantu csoport, amely a mai Angola, Gabon és Kinshasa-Kongó egy részén is letelepült. Több bantu királyság épített ki kereskedelmi kapcsolatokat a Kongó folyó vízvidékével, a legnevezetesebbek: Kongo, Loango, Teke. Az európaiakkal a kereskedelmi kapcsolat a 15. század végétől kezdve gyorsan kiépült - a belső területeken foglyul ejtett rabszolgákkal kereskedtek. A partvidék a transzatlanti rabszolgakereskedelem kiinduló pontja volt. Ez a kereskedelem a korai 19. századig folyt és végül aláásta a bantu királyságok erejét.
A köztársaság a Franciaország kormányozta Közép-Kongó helyén jött létre, amikor 1960-ban kivívta a függetlenséget. Az új állam negyed évszázados kísérlete a marxizmussal 1990-ben – a közép-európai kommunista rezsimek bukásával egyidőben – véget ért, 1992-ben demokratikus úton választott kormányt iktattak be. 1997-ben egy rövid polgárháború után a korábban marxista Denis Sassou-Nguesso elnök került hatalomra.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
2002. január 20-án rendezett népszavazáson a lakosság elnöki köztársaságot szavazott meg, így ez a mai államforma. A parlament 2 kamarás, a Népgyűlés és a Szenátus alkotja.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
A Kongói Köztársaság tíz régióra és a fővárosra oszlik. Ezek a következők:
- Bouenza
- Brazzaville (főváros)
- Cuvette
- Cuvette-Ouest
- Kouilou
- Lékoumou
- Likouala
- Niari
- Plateaux
- Pool
- Sangha
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: A Kongói Köztársaság hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Kongó városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A lakosság döntő többsége, 90%-a bantu néger. Általában alacsonyabb termetű, robusztus, kevésbé fekete bőrű emberek. 6–9% szudáni néger, magas termetű, igen sötét bőrű emberek. Mindössze 3% pigmeus, ők Afrika igazi őslakói, akik a bantuk térhódítása miatt az őserdőbe húzódtak vissza, sokuk még ma is vadászatból és gyűjtögetésből él. A pigmeusok rendkívül alacsony termetű, sárgásbarna bőrű emberek, nem rokonai az afrikai feketéknek, inkább az ausztrál bennszülöttekkel vannak közelebbi rokonságban. Ezenkívül, van még egy 1%-nyi fehér (európai) lakosa is az országnak, a francia gyarmatosítók utódai. A feketék főbb csoportjai: az ország névadói a kongók arányuk 52%. A kongók több csoportra oszlanak, 2 főbb csoportjuk, a ba-kongó és a vili-kongó. A második legnagyobb csoport a teke, aránya 17%. A mbosik 12%-nyi arányt érnek el. Ezen kívül kisebb csopotok még a mbeték 5%-os aránnyal. 3–3% os arányban élnek itt, punuk és szangák. További 2% maka, 4% egyéb kisebb csoportok tagjai.[2]
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ http://www.wcs-congo.org/01ecosystemthreats/04governance/index.html
- ^ A Világ országai, Nyír-Karta Bt 2008
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||
|
|||||
|
||||||||||
