Kongói Köztársaság

Kongói Köztársaság
République du Congo Repubilika ya Kongo Republiki ya Kongó
Kongói Köztársaság zászlaja Kongói Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Unité, Travail, Progres (franciául: Egység, Munka, Fejlődés) Nemzeti himnusz: La Congolaise
Fővárosa	Brazzaville
d. sz. 4° 14′, k. h. 15° 14′-4.2333333333, 15.2333333333
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Denis Sassou-Nguesso
Miniszterelnök	Isidore Mvouba
Hivatalos nyelv	francia
Beszélt nyelvek	regionális nyelvként a kikongó és a lingala, ezen kívül számos más törzsi nyelvet is használnak
függetlenség	Franciaországtól
kikiáltása	1960. augusztus 15.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	131
Becsült	2 954 258 fő (2003)
Rangsorban	131
Népsűrűség	8,6 fő/km²
GDP
Összes	4 621 millió USD (156) PPP: 2005
Egy főre jutó	1379 USD (158)
Földrajzi adatok
Terület	342 000 km²
Rangsorban	62
Víz	3,3%%
Időzóna	WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	CFA frank (XEF)
Nemzetközi gépkocsijel	RCB
Hívószám	242
Internet TLD	.cg
Kamerun Angola Gabon K-afrikai K. Egy. Guinea Kongói Demokratikus Köztársaság BRAZZAVILLE Impfondo Ouesso Owando Oyo Djambala Mossendjo Loubomo Kayes Madingo-Kayes Pointe-Noire Kongó Ubangi Atlanti-óceán Mount Berongou Egyenlítő Stanley Pool

A Kongói Köztársaság vagy más néven Congo-Brazzaville nyugat-közép-afrikai állam, korábban a francia gyarmatbirodalom része. Szomszédai Gabon, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola, és van egy viszonylag rövid tengerpartja is a Guineai-öbölben.

Természetföldrajz

A Kongói Köztársaság domborzati térképe

Az országnak viszonylag kicsi tengerpartja van (170 km), viszont észak felé messze benyúlik a szárazföldbe (1200 km). Keleti határát két nagyobb folyó, a Kongó és az Ubangi jelenti. A tengerparthoz közel a Mayombé hegység emelkedik ki kristályos kőzeteivel, az ország legnagyobb területeit azonban lapos fennsíkok és mocsaras völgyek teszik ki. A természetes növénytakarója változatos, a szárazabb déli területeken a szavanna, míg az északi, csapadékosabb területeken az esőerdő a jellemző.

Éghajlat

Egyenlítő menti helyzete miatt a hőmérséklet egész évben egyenletes. A nappali hőmérséklet általában 24 °C, miközben a levegő páratartalma magas. Éjjel 16 - 21 °C-ra hűl a levegő. Az éves csapadékennyiség a parti sikságon 1000 mm körüli, az ország központi vidékén 2000 mm-t meghaladja. Időben viszont nem egyenletesen oszlik el: a legszárazabb hónap június és augusztus, a legesősebb november.

Élővilág, természetvédelem

Az ország legnagyobb része a trópusi esőerdők zónájába esik. A síkságokon nagyon nehezen járható mocsarak alakultak ki, amelyek védelmet nyújtanak ritka állatoknak is. Ilyen például a gorilla.

A környezetet veszélyezteti a faipar és más iparágak, amelyekről viszont az ország nem mondhat le népének szegénysége miatt. Súlyosbítja a helyzetet a hatékony kormányzat hiánya, a döntések átláthatatlan módja.

Történelem

A térség legrégebbi lakói a pigmeusok. A bantu vándorlás idején bantuk váltották fel, olvasztották be őket. A bakongó nép egy bantu csoport, amely a mai Angola, Gabon és Kinshasa-Kongó egy részén is letelepült. Több bantu királyság épített ki kereskedelmi kapcsolatokat a Kongó folyó vízvidékével, a legnevezetesebbek: Kongo, Loango, Teke. Az európaiakkal a kereskedelmi kapcsolat a 15. század végétől kezdve gyorsan kiépült - a belső területeken foglyul ejtett rabszolgákkal kereskedtek. A partvidék a transzatlanti rabszolgakereskedelem kiinduló pontja volt. Ez a kereskedelem a korai 19. századig folyt és végül aláásta a bantu királyságok erejét.

A köztársaság a Franciaország kormányozta Közép-Kongó helyén jött létre, amikor 1960-ban kivívta a függetlenséget. Az új állam negyed évszázados kísérlete a marxizmussal 1990-ben – a közép-európai kommunista rezsimek bukásával egyidőben – véget ért, 1992-ben demokratikus úton választott kormányt iktattak be. 1997-ben egy rövid polgárháború után a korábban marxista Denis Sassou-Nguesso elnök került hatalomra.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

2002. január 20-án rendezett népszavazáson a lakosság elnöki köztársaságot szavazott meg, így ez a mai államforma. A parlament 2 kamarás, a Népgyűlés és a Szenátus alkotja.

Közigazgatási felosztás

A Kongói Köztársaság tíz régióra és a fővárosra oszlik. Ezek a következők:

• Bouenza
• Brazzaville (főváros)
• Cuvette
• Cuvette-Ouest
• Kouilou
• Lékoumou
• Likouala
• Niari
• Plateaux
• Pool
• Sangha

Népesség

A pigmeusok kunyhói az őserdőben az ország északi részén

Egy jómódú hölgy

Brazzaville egy útja, Avenue de la Paix

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság döntő többsége, 90%-a bantu. Általában alacsonyabb termetű, robusztus, kevésbé fekete bőrű emberek. 6–9% szudáni, magas termetű, igen sötét bőrű emberek. Mindössze 3% pigmeus, ők Afrika igazi őslakói, akik a bantuk térhódítása miatt az őserdőbe húzódtak vissza, sokuk még ma is vadászatból és gyűjtögetésből él. A pigmeusok rendkívül alacsony termetű, sárgásbarna bőrű emberek, nem rokonai az afrikai feketéknek, inkább az ausztrál bennszülöttekkel állnak közelebbi rokonságban. Ezenkívül, van még 1%-nyi fehér (európai) lakosa is az országnak, a francia gyarmatosítók utódai. A feketék főbb csoportjai: az ország névadói a kongók, 52% az arányuk, két fő csoportjuk, a ba-kongó és a vili-kongó. A második legnagyobb csoport a teke, aránya 17%. A mbosik 12%-nyi arányt érnek el. Kisebb csopot még a mbeték 5%-os aránnyal. 3–3%-os arányban élnek itt, punuk és szangák. További 2% maka, 4% egyéb kisebb csoportok tagjai.

Közlekedés

Az ország egy főútja

Kultúra

Kisiskolások

Sport

Kongói Labdarúgó Válogatott

A szövetség alapítása: 1962 FIFA-tagság: 1964

Legjobb világranglista-helyezés: 57. (2008. október) Legrosszabb világranglista-helyezés: 139. (1996. április)

Klubok száma: 90 Igazolt futballisták száma: 9060

Első válogatott mérkőzés: Közép-Kongó-Réunion 4-1 (1960. április 13.) Legnagyobb győzelem: Kongó-Sao Tomé és Principe 11-0 (1976. július 7.) Legnagyobb vereség: Malagaszi Közt. (Madagaszkár)-Közép-Kongó 8-1 (1960. április 19.)

Részvétel a világversenyeken Világbajnokság: - Afrikai Nemzetek Kupája: 6 (1968, 1972, 1974, 1978, 1992, 2000) - győztes (1972)

Hivatkozások

• Országismertető: Kongói Demokratikus Köztársaság
• Beszámoló a kongói EUSEC misszióról
• Gondolatok a könyvtárban- recenzió
• Torday Emil nyomában – Kongó – könyvismertető

Külső hivatkozások

• Pygmenus