Mauritius
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Stella Clavisque Maris Indici (latinul: Az Indiai óceán kulcsa és csillaga) |
|||||
| Himnusz: Motherland | |||||
 |
|||||
| Főváros | Port Louis | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Anerood Jugnauth | ||||
| - Miniszterelnök | Paul Bérenger
|
||||
| Hivatalos nyelv | angol, francia és kreol | ||||
| függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||||
| - kikiáltása | 1968. március 12. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 2 040 km² (175.) | ||||
| - Víz (%) | 10km² | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006 évi becslés | 1 240 827 (155.) | ||||
| - Népsűrűség | 608 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Mauritiusi rúpia (MUR) |
||||
| Időzóna | MUT (UTC+4) | ||||
| Internet TLD | .mu |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | MS | ||||
| Hívószám | +230 |
||||
|
|
|||||
Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre, a 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik.
Két nagyobb és több apró szigetből áll. Összterülete 2 046 km²; ebből maga Mauritius, a fősziget 1865 km², a tőle még 560 km-re fekvő Rodriguez-sziget 104 km², a mintegy 1000 km-nyire északra található Agalega-szigetek 75 km², a 400 km-rel északkeletre fekvő St. Brandon- és Cargados Carajos-szigetek összterülete mindössze 1,3 km²; a 22 sziget többsége lakatlan korallszirt.
Mauritiust, Rodriguezt, a Franciaországhoz tartozó Réuniont és egy sor kisebb szigetet Mascarenhas-szigetcsoport néven foglalunk össze.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
A fő sziget észak-déli irányban 58 km, kelet-nyugati irányban 47 km, kerülete 330 km.
Mauritius nagy része a délnyugat felé fokozatosan emelkedő központi fennsík. Legmagasabb csúcsa a 828 m-es Piton de la Petite Rivière Noire csúcs. Mauritiuson nincs aktív tűzhányó (viszont Réunionon igen). A fennsíkot a Moka, a Corps de Garde, a Pieter Both és még néhány csúcs (a Piton du Milien, valamint a Motte a Thérese) veszi körül.
Rodriguez legmagasabb pontja 396 m.
Agalega két, homokpaddal összekötött korallszigetből áll.
[szerkesztés] Vízrajz
Legnagyobb folyója, a Grande Riviére 35 km hosszú.
[szerkesztés] Éghajlat
Mauritius a Baktérítő közelében fekszik, így éghajlata szubtrópusi. A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Nyáron az átlaghőmérséklet 30 °C körül van, télen éjszaka 17 °C, kora délután 24 °C körül. A kettő között – szeptembertől novemberig – az átlaghőmérséklet 25 °C és 28 °C között van.
A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén lévő éghajlattól: télen 12 °C és 22 °C között, nyáron 18 °C és 30 °C között van. A levegő párás és szinte folyton esik az eső. A sziget délkeleti oldalán az éves csapadék eléri a 4000 mm-t; az északnyugati (esőárnyékos) parton "mindössze" 1000 mm.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Közel 900 fajta virágos növény és páfrány található, de a növények közül kb. 200 fajta sajnos közel áll a kipusztuláshoz. 44 őshonos állat élt a szigeteken, de sajnos 21 faj már kihalt és továbbiak állnak a kipusztulás szélén. Ezen folyamat megállítására létrehozták a Black River Gorges Nemzeti Parkot, az őshonos madarak és denevérek számára.
A Gerald Durrell zoológus és író által 1963-ban alapított JWPT (Jersey Wildlife Preservation Trust) tagjai fogságban szaporítják a veszélyeztetett állatokat, felnevelik, majd szabadon engedik őket.
A tengerben óriásteknősök, dugongok és halak élnek, a szárazföldön madarak és gyümölcsevő denevérek. A gyümölcsevő denevérek a Black River rezervátumban élnek.
[szerkesztés] Emlősök
A szarvasokat Jáváról hozták a telepesek 1639-ben. A makákót 1528-ban hozták a portugálok Malajziából. A cukornád-ültetvényeken táplálkozó farkatlan tanrek Madagaszkárról érkezett a 19. század vége felé. Az indiai mongúzt 1900-ban hozták a cukornádat a dézsmáló patkányok ritkítására. A vaddisznók szintén a portugálok segítségével érkeztek a szigetre, és ugyancsak a cukornád-ültetvényeken lakmároznak. Indiai nyúl, kecske és kutya él még a szigeten.
[szerkesztés] Kétéltűek és hüllők
Indiából érkezett az agáma és a sikló is. Őshonos faj a nappali gekkó. A békákat a telepesek hurcolták be, és kedvező körülményekre találva elszaporodtak.
A mindössze másfél négyzetkilométeres Kerek-szigeten él három, csak itt honos gyíkfaj (a Günther-gekkó, a Telfair-szkink és az éjszakai gekkó) és két, csak itt honos kígyófaj (a vakondboa és a falakó boa) – emellett itt áll a világ utolsó hurrikánpálmája és ez a Kerek-szigeti palackpálma egyetlen élőhelye is: már ebből a fajból is csak néhány tucat fa maradt).
[szerkesztés] Madarak
A röpképtelen dodó az oktalanul kiirtott állatok szimbólumává vált. Állítólag két fajtája volt: a Mauritiuson honos barna dodó, avagy dronte és a réunioni szoliter, avagy fehér dodó (Raphus solitairius) volt – napjainkra azonban jóformán bizonyosra vehető, hogy ez utóbbi állat sosem létezett; a tudósok tévesen írták le az ugyancsak kihalt réunioni íbiszről szóló bizonytalan beszámolók alapján.
Az őshonos madarak közül a mauritiusi sándorpapagáj (Psittacula echo; más néven: visszhang ararapapagáj, Psittacula krameri echo), a rózsaszín galamb, a mauritiusi vércse (Falco punctatus) és a mauritiusi paradicsom-légyvadász (Terpsiphone bourbonnensis), az örvös papagáj, a mauritiusi rigó, a nem őshonos madarak közül a vörösszakállú bülbül, a házivarjú, a Malajziából érkezett pöttyös- és zebragalamb, valamint a gyűrűsnyakú ararapapagáj él a szigeten.
A dodóhoz hasonlóan kipusztult az ugyancsak röpképtelen mauritiusi vörös guvat Aphanapteryx bonasia és két papagájfaj. A mauritiusi papagáj (Lophopsittacus mauritianus) – ez egy hatalmas, tarajos, a valódi papagájformák közé tartozó madár volt, amely valamennyire még tudott repülni. Valószínűleg már a szigeten különült el tőle az ugyancsak kihalt mauritiusi szürkepapagáj (Lophopsittacus bensoni) fejlődése.
A Kígyók szigetén tengeri madarak telepét találjuk: kormos és küszvágó csérek, kékpofájú szulák élnek itt.
A Kerek-szigeten fészkel a mauritiusi viharmadár (Pseudobulweria aterrima) más néven ékfarkú vészmadár (Pterodroma aterrima), a trinidadi viharmadár (Pterodroma arminjoniana) és a vörösfarkú trópusi madár. A mindössze másfél négyzetkilométeres sziget egyúttal három fa-, három gyík- és két kígyófaj egyetlen élőhelye.
[szerkesztés] Nemzeti parkja
A sziget közepének fennsíkján, a "Fekete folyó szurdokában" alakították ki a Black River Gorges Nemzeti Parkot.[1]
<' -- ====Természeti világörökségei==== -->
[szerkesztés] Történelem
Nem voltak őslakosok a szigeten. A 10. században arab hajósok többször is kikötöttek a parton. A szigetnek a Dina Robin nevet adták.
1500-ban a portugálok fedezték fel újra a szigetet. Ilha do Cirne (Hattyú-sziget) névre keresztelték, de nem telepedtek le. 1512-ben brit tengerészek találtak a szigetre.
1598-ban a hollandok birtokba vették, és a dél-afrikai Oranje állam kormányzója – Maurits von Nassau – után a Mauritius nevet adták neki. Csak hajóikat javították itt.
1638-ban megérkeztek az első holland telepesek, akik 1639-ben cukornádat kezdtek termeszteni. 1658-ban elhagyták a szigetet, majd 1664-ben újabb kísérletet tettek. 1710-ben – miután kiirtották az ébenfát és a dodót – végleg elhagyták a szigetet. Csupán cukornádat, jávai szarvast, kókuszpálmát, szarvasmarhát, sertést, baromfit és kóbor kutyákat hagytak maguk után.
1715-ben megérkeztek a franciák, akik az Îsle de France nevet adták a szigetnek. 1719-ben XV. Lajos az Indiai Társaságnak adta a szigetet. 1721-ben letelepedtek az első franciák.
1735-ben megkezdte munkáját az Indiai Társaság első kormányzója. Fejlesztette Port Louist, ami fő kikötővé és adminisztrációs központtá lépett elő. 1745-ben elkészült az első cukornádmalom, amiben már nemcsak alkoholt, de cukrot is készítettek a cukornádból.
1764-ben az Indiai Társaság csődbe ment, és XV. Lajos visszavásárolta a szigetet.
1767-ben megérkezett a francia király első kormányzója.
1790-ben a telepesek üdvözölték a nagy francia forradalmat. 1792-ben a kormány elrendelte a rabszolgaság eltörlését. 1803-tól Charles Decaen megkezdte a katonai kormányzást. A rabszolgák szabadon élhettek, és Decaen támogatta a nem keresztény hitéletet.
1810-ben a franciák Vieux Grand Port-nál megnyerték a tengeri csatát, de az angolok partra tudtak szállni Cap Malheureux-nél, és elfoglalták a szigetet. A franciák elfogadták az angolok feltételeit, így megtarthatták földjeiket és kultúrájukat.
1832 óta a hivatalos nyelv az angol, de a franciául még mindig többen beszélnek.
1835-ben végleg eltörölték a rabszolgaságot. 1864 és 1929 között ipari forradalom ment végre Mauritiuson is. Megépítették az első vasutat, megérkeztek az első autók, bevezették a telefont és az elektromosságot.
1934-ben megjelent a sziget első saját pénze, a rúpia. 1936-ban megalakult az első párt, a Munkáspárt. 1937-ben kitört az első sztrájk, amikor mezőgazdasági munkások harcoltak a földesurak ellen. A rendet a katonaság állította helyre.
1941-ben megépült a Plaisance repülőtér a RAF (Királyi Légierő) számára. 1947-ben landolt a szigeten az első utasszállító gép, amely 3 nap alatt ért oda Franciaországból.
1948-ban a Munkáspárt megnyerte az első választást. 1959-ben Sir Seewoosagur Ramgoolam – a Munkáspárttal szövetségben – megnyerte a választást. 1963-ban ismét megnyerte a választást, de akkor már a Munkáspárt vezetőjeként. 1967-ben a szigetlakók a Munkáspárt által támogatott függetlenségre szavaztak.
[szerkesztés] Függetlenség
1968-ban a francia származású lakosság nemtetszését nyilvánítva függetlenségellenes harcokat indított. Nyert a függetlenség.
1992-ben Mauritius államformája köztársaság lett. A kormányzó köztársasági elnök lett.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Mauritius államfője az elnök, akit a Nemzeti Tanács – az egykamarás parlament – választ meg 5 év időtartamra. A Nemzeti Tanácsnak 62 – közvetlenül választott – képviselője van, 4-8 további taggal, akiket a választás eredményei alapján a "legjobb vesztes" jelöltek közül neveznek meg, tekintetbe véve az etnikai kisebbségek képviseletét.
A legutóbbi általános választás 2005. július 3-án volt a fő sziget 20 választókerületében és a Rodriguez-szigeti választókerületben.
Az egyéni választókerületi rendszer eredményeként kétpárti jellegű parlament alakult ki. A legutóbbi választáson a PTr vezette Társadalmi Szövetség legyőzte a korábbi koalíciót.
A Társadalmi Szövetség 38 széket nyert, ezért a PTr vezetője, Navichandra Rangoolam alakíthat kormányt. Az ellenzéki koalíció 22 széket nyert. A 2 maradék helyet az OPR jelöltje nyerte Rodríguez jelöltjeként. Az Alkotmány további nyolc helyet biztosít a "legjobb vesztesnek", ezzel garantálva az etnikai csoportok egyenlő képviseletét. Ennek megfelelően a képviselői helyek a következőképp oszlanak meg: 42 fő Társadalmi Szövetség, 24 fő ellenzék (MSM/MMM/PMSD) és 4 fő OPR.
Mauritius nemzetközi kapcsolatainak fő terepe az Indiai Óceán Bizottság. 2006-ban Mauritius megfigyelő státuszt kért a Portugál Nyelvű Országok Nemzetközösségénen, hogy közeledjen ehhez a csoporthoz.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Mauritius 9 kerületből áll:
 |
|
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Mauritius városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A lakosság 68%-a indiai, 27%-a kreol, 3%-a kínai és 2%-a francia. A lakosság összetételéből adódóan a miniszterelnök mindig indiai. Európai, indiai, kínai és afrikai kultúra található a szigeten. Ezek a kultúrák anélkül, hogy összeolvadnának, békésen élnek a szigeten.
Az üzleti életben együtt dolgoznak a különböző származású emberek, de hétvégére mindenki visszavonul saját, hagyományos világába.
A népesség sokszínűségéből adódóan a kultúra és a vallás is sokszínű. Láthatóak templomok, mecsetek, kínai pagodák, de buddhista sztúpa is. A sokszínűség a zenében és a konyhaművészetben is megmutatkozik.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
A függetlenség 1968. évi kikiáltása óta Mauritius alacsony jövedelmű, mezőgazdaságra alapozott gazdaságból egy közepes jövedelmű, diverzifikált gazdasággá vált, növekvő iparral, pénzügyi rendszerrel és idegenforgalommal. Az éves gazdasági növekedés többnyire 5-6%. Az életszínvonal nőtt, a gyermekhalandóság csökkent, és az infrastruktúrát jelentősen fejlesztették.
1987-ben a GDP még csak 1,52 milliárd dollár volt, de 2005-ben elérte a 16 280 milliárd dollárt, és ezzel Mauritius egy főre jutó GDP-je a második Fekete-Afrikában: csak Egyenlítői Guinea előzi meg az olajexportnak köszönhetően.
Mauritius gazdasága más oldalról nagyon összetett, a vagyoni különbségek nagyok. A gazdaság főként a cukornádtermelésén, az idegenforgalmon, a textiliparon és a szolgáltatásokon alapul, de egyéb területek is gyorsan fejlődnek.
Cukornádat termelnek a művelt földek 90%-án, és ez adja az export 25%-át. Az 1999-es aszály számottevő károkat okozott.
A kormány fejlesztési stratégiája a külföldi befektetésekre fókuszál. Mauritius több mint 9000 off-shore céget vonzott, sok ezek közül az Indiával és Dél-Afrikával való kereskedelmi együttműködést célozza, míg egyedül a bankszektorba történt befektetések értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt.
A gazdasági teljesítmény 2000 és 2004 között erőteljes gazdasági növekedéssel és 7,6%-os munkanélküliséggel (2004 decembere) járt együtt. Franciaország az ország legjelentősebb kereskedelmi partnere, sokoldalú kapcsolatokkal. A műszaki segítségnyújtás változatos formái alakultak ki.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Legjelentősebb terménye, a termőterületének 90%-án termesztett cukornád.
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Kulturális világörökség
Az UNESCO kulturális világörökségnek tekinti:
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
A sziget északi részén többnyire fehér homokos tengerpartot és lagúnákat találunk. Itt található a főváros, Port Louis is, ahol sok vallási épület – katedrális, templomok, pagodák és mecsetek – tekinthető meg. Főtere a Place des Armes.
A déli rész teljesen érintetlen terület, mert túl szeles.
Látnivalók:
- Mahébourg városa, amely 15 percre van autóval a nemzetközi repülőtértől: a francia időszakban ez a város volt a sziget székhelye
- Naval Múzeum (Tengerészeti Múzeum)
- La Vanille Crocodile Park: krokodilok és hüllők tekinthetők meg az 1985 előtt még vanília-ültetvényként használt területen
- Sonillac halászfalu: Telfair Garden és Rochester Falls vízesés
A nyugati részen is találhatóak homokos partok, de nem olyan fejlett mint az északi rész.
- Flic en Flac: a leghosszabb partszakaszok egyike
- Tamarin Beach
- Casuela Bird Park: 8 hektáros madárrezervátum körülötte cukornádföldekkel
- Martello-tornyok: 5 torony, amelyet az angolok építettek 1810 és 1846 között védelmi célból a francia flotta ellen
- Riviere Noire Centre de Peche horgászparadicsom
- Chamarel-vízesés (83 m magas)
- Coloured Earth – Színes-földek
- Le Morne-félsziget
- Brabaut-hegy (a Le Morne-félsziget része): a 17. és a 18. században ide menekültek a szököt rabszolgák. Amikor a hegyről meglátták a katonákat, a tengerbe vetették magukat.
A keleti részt csak az utóbbi években kezdték el fejleszteni.
Fontosabb helyek:
- Ile aux Cerfs, a Szarvasok-szigete
- Grande Riviere Sud-est (Nagy-Délkeleti-folyó)
- Pointe-du-Diable
- Cente de Flacq (Belle Mare strand és Fuel Sugar Estete cukorgyár)
- Trou d'Eau Douce Bay kikötő
- Lion-hegy (Oroszlán-hegy)
- Domain de Chasseur (Vadász háza)
- Domain de Ylang Ylang (Ylang Ylang ültetvény)
- Frederick Hendrick-erőd (a hollandok építették 1638-ban)
- Le Val Nature Park (2800 hektáros rezervátum)
A központi részen él a szigetlakók többsége.
Jelentősebb városok:
- Curepipe
- Rose Hill
- Beau Bassin
- Quattre Bornes
Látnivalók Curepipen:
- Trou aux Cerfs vulkán, amely már rég kialudt (krátere 300 m átmérőjű és 85 m mély)
- Tamarin-vízesések
Látnivalók Rose Hill és Bean Bassin városában:
- La Plaza Színház
- Max Boullé Galéria
- Balfour Garden
Látnivalók Quattre Bornes-ban:
- Ganga Talao (Gangesz-tó)
- Black River Gorges Nemzeti Park
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
- Spring fesztivál – kínai újév (januárban vagy februárban)
- Cavadee (hindu) – tamilok ünnepe (januárban vagy februárban)
- Maha Shivaratree (hindu) (februárban)
- Holi (hindu) (februárban vagy márciusban)
- Ougadi – telegu újév (márciusban)
- Divali (hindu)
- Il-El-Fitr (Ramadán vége)
[szerkesztés] Érdekességek
- Az Air Mauritius Légitársaság logóján a vörösfarkú trópusi madár található.
- Mauritius – Anglia, Svájc és Brazília után – a világon a negyedik olyan ország, amely bélyeget adott ki. A kék Mauritius, aminek mindössze tizenkét példánya ismert (a vörös Mauritiusnak tizennégy) a legendásan ritka bélyegek szimbóluma.
- A Mauritiuson található egyetlen autópályát magyar vállalkozók építették a 1970-es években. A vállalkozók azóta kint is élnek.
[szerkesztés] Idézetek
- „Isten először megalkotta Mauritiust, majd lemásolta és létrehozta belőle az Édenkertet.” – Rudyard Kipling
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Mauritius képekben
- Cikk a dodóról
- Képek Mauritiusról
- Képek
- Startlap linkgyűjtemény
- Map of Mauritius
- Mauritius (képek)
- Mauritius utazási információk
- Szeredi István: Mauritius: az ősi álom (Budapest, 2004) ISBN 963-9172-63-4
- A világ országai. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1990.
- Dieter Ebeling: Afrika. Egy földrész arca.
- R. Dawkins: Az Ős meséje. Partvonal Kiadó. Budapest, 2006.
- G. Durrell: Aranydenevérek, rózsaszín galambok. Gondolat. Budapest, 1986.
- Charles Darwin: A fajok eredete
[szerkesztés] Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
||||||||||
